Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Czanik Péter nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Időszaki kiállítás nyílt Kondor Béla, a modern magyar művészet egyik meghatározó alakja életművéről, Ki hengeríti el nekünk a követ? címmel. A Bibliamúzeum több mint száz alkotást mutat be. A keresztény ikonográfia erőteljes jelenléte arra utal, a művészben élhetett a hit, a meggyőződés: létezik valami a szemmel látható világon túl, mert „több az élet” – véli a tárlat kurátora, Horváth Gyula és a múzeum vezetője, Timár Gabriella Ulla.
Némely kérdések a gyülekezet lényegét alkotják: az evangélium, a hit, a megtérés, a Krisztus személyéről és művéről szóló tanítás. Ezekben nem lehet relativizmus. Ezek határozzák meg, ki tartozik hozzá. Ha azonban egy politikai kérdést a hit lényegi feltételeként kezdünk kezelni, akkor észrevétlenül kizárunk másokat a közösségből – ha nem formálisan, akkor szívben.
Jézus meggyógyította azok szemét, akik erre kérték őt. A helyreállt vizualitás hozzájárulhat ahhoz, hogy örömteli, kiegyensúlyozott Krisztus-követők legyünk. Ez pedig szorosan összefügg Isten megszentelő akaratával: a szentség és boldogság nem választható el egymástól – mondja Békési Sándor teológus és rajzfilmrendező a reformátusság és a vizualitás, a kegyesség és a művészet kapcsolatát tárja elénk.
Példává vált számomra a XVII. századi prédikátorok és tanítók helytállása az üldöztetésben. Ez az érzékenység is motivált abban, hogy programok szervezésével is tisztelegjek a protestáns mártírok előtt. „Akikre nem volt méltó a világ…” Egyházunk székháza zsinati nagytermének bejáratánál – egyebek mellett – ez az Ige méltatja a gályarabokat. A nápolyi behajózás emlékére rendezett zarándoklat első programja az indulás előtti napon e helyszínen zajlott.
... üzenete a megbocsátás és megbékélés Istennel és emberekkel. A feltámadt Jézus üzenete pedig e forradalmi tény folytatása. Jézus negyven nap után már nem lesz ott a tanítványaival, nincs többé tanítás, gyógyítás és asztalközösség vele. Magukra maradnak. Megadja nekik a felhatalmazást, erőt is ad hozzá, Szentlelkét, majd eltűnik a szemük elől: „felemeltetett a mennybe...”
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. Az e heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Tíz emberből kilenc nem tanácsot kér, csak meghallgatást. A magyar ember rengeteget szenvedett az elmúlt századokban, emiatt szeret panaszkodni, és nem azt keresi, amiért hálás lehet. Nekem azonban mindig is a vigasztalás hirdetése volt a célom, nem az ostorozás – vallja Berkesi Gábor, a Budapest-Pozsonyi Úti Református Egyházközség nemrég nyugalomba vonult lelkipásztora.
Vissza nem térítendő európai uniós pályázati forrásból és fenntartói támogatásból ősz végére teljeskörűen megújult a Református Szeretetszolgálat Cédrus Egyesített Szociális Intézménye Pszichiátriai Otthona. Nemcsak intézményi ellátást nyújtanak itt, hanem hajlékot is az elesetteknek, ahol otthonra lelhetnek. Az épületben kápolna is van, amely szintén megszépülve fogadja a közösséget.
Azon töröm a fejemet – különösen így, a választások után –, vajon mi meg tudjuk-e hozni az alapvető döntést a félelem vezérelte gondolkodás ellenében. Le tudjuk-e egyszerűsíteni a világlátásunkat arra az önértelmezésre, amelyről nemrég ezt a megfogalmazást olvastam: „az egyháznak nem érdekei vannak, hanem küldetése”?
A lelkemet hetek óta gyötrő vízió megváltozott: Isten új helyre került benne. És amíg a másik beszélt, egy régi-új kép is eszembe ötlött: egy bokámra kötött mécsesé. Jó néhány éve egy istentisztelet alatt raktároztam el ezt magamban, amikor a 119. zsoltár alapján arról beszélt az igehirdető, mit jelent ez a kijelentés: „Lábam előtt mécses a te igéd…” Isten ott és akkor elvégezte a fordítást: rájöttem, mégsem kell háttal átkelnünk az életen.
Idén húszéves a református iskolák úszóbajnoksága, amelynek már négy éve Hódmezővásárhely ad otthont. A verseny a református oktatási intézmények diákjait szólítja meg. A gyerekek tanáraik kíséretében érkeznek az ország minden részéből, barátkoznak egymással, megélik a sport minden szépségét. A szervezők fontosnak tartják, hogy a fiatalok társaik sikerének is tudjanak örülni, tiszteljék és becsüljék egymást.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
A tanítványok még mindig nem hitték el. Nem merték elhinni. Túl szép volt ahhoz, hogy igaz legyen. Akkor Jézus megmutatta nekik a kezét és az oldalát. Ott voltak rajtuk a sebhelyek. Aztán enni kért tőlük, és a szemük láttára megette a halat, amit adtak neki. És a tanítványok végre megértették, hogy aki előttük áll, az Jézus!
A cannoli világhírű, eredetileg Szicíliából származó édesség, amely bő olajban vagy zsírban ropogósra sült tésztacsőből és krémes töltelékből áll. Az olasz cukrászat egyik alappillére. Nos, ezt a rendkívül kifinomult, lebegő édességet hoztam le a mennyei magasságból, és olaj nélküli sütőben, bolti leveles tésztából, pisztáciakrémmel töltve készítettem el a saját változatomat.
– A hitemet munkanapokon és szabadnapokon egyaránt megélem. Nem fordulok másként az Úrhoz a munkám kapcsán, mint a magánéletemben, mindenben ugyanúgy jelen van a hitem. A hivatásomból hozok példát erre: az asztali áldást rendszerint akkor is elmondom, ha a kollégáimmal ebédelek. Megtisztelnek a kedvességükkel, és mindig megvárnak.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Czanik Péter nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Időszaki kiállítás nyílt Kondor Béla, a modern magyar művészet egyik meghatározó alakja életművéről, Ki hengeríti el nekünk a követ? címmel. A Bibliamúzeum több mint száz alkotást mutat be. A keresztény ikonográfia erőteljes jelenléte arra utal, a művészben élhetett a hit, a meggyőződés: létezik valami a szemmel látható világon túl, mert „több az élet” – véli a tárlat kurátora, Horváth Gyula és a múzeum vezetője, Timár Gabriella Ulla.
Némely kérdések a gyülekezet lényegét alkotják: az evangélium, a hit, a megtérés, a Krisztus személyéről és művéről szóló tanítás. Ezekben nem lehet relativizmus. Ezek határozzák meg, ki tartozik hozzá. Ha azonban egy politikai kérdést a hit lényegi feltételeként kezdünk kezelni, akkor észrevétlenül kizárunk másokat a közösségből – ha nem formálisan, akkor szívben.
Jézus meggyógyította azok szemét, akik erre kérték őt. A helyreállt vizualitás hozzájárulhat ahhoz, hogy örömteli, kiegyensúlyozott Krisztus-követők legyünk. Ez pedig szorosan összefügg Isten megszentelő akaratával: a szentség és boldogság nem választható el egymástól – mondja Békési Sándor teológus és rajzfilmrendező a reformátusság és a vizualitás, a kegyesség és a művészet kapcsolatát tárja elénk.
