Könyvbemutató Debrecenben

A Debreceni Református Kollégium Baráti Köre éves találkozóján bemutatták a Kálvin Kiadó gondozásában tavaly ősszel Nyílj meg, én lelkem – Kádár Ferenc énekei címmel megjelent gyűjteményes kötetet, amely a nyugalmazott lelkipásztor, teológiai tanár ötvenkét református énekszövegét tartalmazza. A Kollégium dísztermében Győri János gyűjteményi igazgató bevezetőjében felidézte az 1980-as évek elejét, amikor a szerzővel együtt szerveztek fiatal irodalmároknak találkozókat. Ezeken az együttléteken a viták és beszélgetések által formálódott a résztvevők felfogása az istenes költészetről és az egyháziének-szerzésről.

Fekete Károly püspök hozzászólásában rámutatott, hogy Kádár Ferenc szerzeményei az 1970-es, 80-as évektől gazdagítják a református költészetet. Ezekben az időkben, s különösképpen is a rendszerváltozás után, hatalmas mennyiségben születnek ifjúsági, más megnevezésben lelki énekek. Ezek jelentős részében nyelvi, teológiai hibákat, ízlésbeli kifogásolnivalókat találhatunk. Ezen a területen új látást, új minőséget hozott Kádár Ferenc: műveire jellemző a biblikusság, a bibliai-teológiai tisztázottság, az őszinte imádságos jelleg, valamint az eredeti forrásból vett református hitvallásosság és az úgynevezett kánaáni nyelv kerülése.

Közösségi és közösséget teremtő művek ezek, mint a Magyar ének, amely a református világtalálkozókon és más nagy összejöveteleken oly sokszor felhangzik. A püspök kiemelte a szövegek költészeti értékét és a magyar nyelv példaszerű használatát. Örömmel jegyezte meg, hogy szerzeményei közül több bekerült a 2021-es Református énekeskönyvbe.

Berkesi Sándor Kossuth-díjas karnagy, a Debreceni Református Kollégium Kántusának volt vezetője szerint a szerző református énekköltészetünk „élő klasszikusa”. Örül, hogy együtt dolgozhattak (s reméli, még fognak tovább is dolgozni) a szöveg- és dallamszerzés terén. Felidézte az első találkozásokat, az együttműködés kezdeteit. Számára a művek képisége, ritmusa és tartalmigazdagsága a meghatározó. Mint karnagy, maradva a kaptafánál, közös éneklésre buzdította a szép számú gyülekezetet. A díszterem zengett a lelkes dicséretektől.

Győri János gyűjteményi igazgató felidézte az 1980-as évek elejét, amikor a szerzővel együtt szerveztek fiatal irodalmároknak találkozókat Fotó: Börzsönyi Istvánné

Végül a könyv szerzője kapott szót. Válaszában megköszönte a kedves szavakat, amelyeket elmondása szerint pironkodva hallgatott, majd a költészetének forrásáról ejtett szót: gyermekkorában számtalanszor hallhatta édesapja szépen felépített, érthető, szívig ható prédikációit. Hasonlóképpen forrásaként tartja számon a Károli-féle Biblia nyelvteremtő erejét csakúgy, mint az 1948-as énekeskönyvet Szenci Molnár Albert zsoltáraival, Szőnyi Benjámin dicséreteivel, Áprily Lajos míves fordításaival.

A Debreceni Református Kollégium Igazgatótanácsa Kádár Ferencnek gyakorlati teológiai tanári, költői és énekszerzői munkássága elismeréseként Szenci Molnár Albert-díjat adományozott.