Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Fodorné Nagy Sarolta egyetemi tanár, református lelkész osztja meg velünk gondolatait.

A REND idei mottója: „Szó és csend”. A fesztivál vezérigéje Márk evangéliumából származik, abból a történetből, amelyben Jézus lecsendesíti a tengert: „És elült a vihar, és nagy csendesség lett.” Idén Veszprém ad otthont a Református Egyházi Napok Dunántúl fesztiválnak, amely június 26. és 28. között csaknem száz programmal várja az érdeklődőket.

A nemzeti összetartozás napja lehetőséget ad a gyászra és a veszteség elismerésére. Segít a történelmi sebek ismételt, létfontosságú kibeszélésében, amely a továbblépés feltétele. Felhívja a figyelmet a kulturális folytonosságra, hangsúlyozza: a nemzet jelen esetben nem politikai egységet, hanem közös jelrendszert (nyelv, irodalom, történelem) foglal magában.

Kilencven éve tapasztalom, hogy jó az Úr – vallja Kovács Imre miskolci lelkész. Nemrég Oláh Miklós-díjjal tüntették ki. A nyugalmazott lelkipásztor a személyes hangvételre és a családlátogatásokra alapozta szolgálatát, amivel a kommunista rendszer nemtetszését is kiváltotta, ám még élete e legnehezebb szakaszában is megtapasztalta a gondviselést.

A református egyház új online platformja, a Missziói Szolgálat gondozásában elindított belső kommunikációs felület, a Kálvin tér nemcsak információkat gyűjt össze, hanem közösséget is törekszik építeni lelkészek, presbiterek és szolgálattevők között. A felület egyszerre tudásbázis, belső fórum és digitális találkozóhely egy sokszor magányos szolgálatban.

Újonnan jelent meg Zsindelyné Tüdős Klára jelmez- és divattervező, filmrendező, az Országos Református Nőszövetség egykori elnökének önéletírása. Ennek apropóján rendeztek felolvasóestet a Néprajzi Múzeumban. Marosszéky Erzsébet zongoraművész, a szerző unokája játékával keretezte a Molnár Piroska színművész felolvasásában elhangzó részleteket.

A problémák és konfliktusok abból származnak, ha a tolerancia jelszava alatt minden álláspontot (akár politikai vagy vallási témában) egyformán helyesnek kell tartani, mert ha nem így teszünk, intoleránsnak ítélnek minket. Ilyen helyzetben nem lehet valódi, őszinte párbeszédet folytatni. Az a természetes, hogy ha erős a hitünk és szilárd a meggyőződésünk, azt tartjuk igaznak, és az eltérőt vagy azzal ellentéteset kevésbé helyesnek vagy tévesnek.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg mélyebb megértéséhez.

A hit mindennapi valóságom, a létezésem alapja. Azt nem tudom, mit tesz ez a személyiségemhez, vagy miben lennék más enélkül – ez vagyok – vallja Für Anikó Jászai Mari-díjas színművész. Református családban nőtt fel, majd nagy hatást gyakorolt rá a budapesti Gyulai Pál utcai gyülekezet lelkipásztora, Farkas József. Azt mondja, a színészetben és a köznapokban is csak akkor történik valami igazán fontos, ha az ember hajlandó lemenni önmaga mélyére.

„Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék! Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek.” (Jn 7,37–38) Aki nem iszik Isten italából, nem merít a Lélek kútjából, az nem lehet Isten országának a lakója, ám ez az ország közöttünk, illetve bennünk van, tehát csak együtt léphetünk be abba. Az ember szomjúságát csak Isten gyermekei csillapíthatják...

Dsida Jenő annak a költőnemzedéknek a tagja, amely a magyar líra két háború közötti történetében kitüntetett szerepet kap: ide tartozik az anyaországban József Attila és Radnóti Miklós. A Nyugat nyomdokain indultak, majd az avantgárd vonzáskörébe kerültek. József Attila mellett Dsida volt a magyar költői szürrealizmus legeredetibb képviselője.

Hitünk nem csak a lelkünket, a testünket is szabályozza. Mindez tudományos vizsgálatokkal alátámasztott tény. Az öregkor – biológiai értelemben – eleve a veszteségek ideje: gyengül a látás, a hallás, romlik a memória, korlátozottabb a mozgás. E hiányosságok depresszióhoz vezethetnek. Akinek viszont az Istenbe vetett hite az örök élet reménységét hordozza, másként reagál – magyarázza az idősödést évtizedek óta vizsgáló kutatóbiológus, Bilkei-Gorzó András.

Újjászületésen az ember egész belső lelki életének és hozzáállásának azt a csodálatos és misztikus átalakulását érthetjük, amelynek eredménye a krisztusi élet magasabb és tisztább lelkiségének kibontakozása. Ennek pszichológiai aspektusait vizsgálva minden emberi megközelítésnek meg kell hajolnia azon teológiai magyarázat előtt, mely szerint az újjászületés szuverén kegyelmi tényként végső soron szupranaturális valóság.

Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.

Anyukád, apukád mindig azt mondta, ne bántsd, aki gyengébb, inkább segíts neki. Fordulj oda hozzá, és védd meg, ha mások bántani akarják. Mert így igazságos. De nem egyszerű szembefordulni a többiekkel. Nem egyszerű az igazság oldalára állni, ha mindenki mást mond. Péter és János is hasonló helyzetbe került, amikor meggyógyítottak egy születése óta sánta embert a templom kapujában.

Az Istenről filter nélkül című könyv Nyári Attila lelkipásztor, a Biblia elvitelre podcast házigazdája, valamint Baji Péter teológus, lelkipásztor közös alkotása. Közvetlen és őszinte hangon beszél a keresztyén hit legfontosabb kérdéseiről. Párbeszédet kezdeményez: olyan nyitott beszélgetést, amelyben helye van a kételyeknek, a vívódásoknak és a bizonytalanságnak.

Ezt a kuglófreceptet húsz évvel ezelőtt kaptam egy kedves ismerősömtől. Eszti néni régen lakodalmakba készítette ezt a süteményt. A tészta eredeti receptjén nem változtattam, viszont a töltelékkel nem spóroltam, megemeltem a dió mennyiségét, hogy gazdagabb legyen.

– Számomra a hit és a tudomány nem állnak szemben egymással. A matematika szépsége, rendezettsége és logikája gyakran Isten bölcsességére emlékeztet. Ám Isten nem pusztán tudást vagy emberi bölcsességet akar adni nekünk, hanem személyes kapcsolatot önmagával. A megváltás teljessége és szépsége nekem legalább akkora örömforrás, mint amikor egy nehéz matematikai problémára sikerül megoldást találni.

A Bethesda Gyermekkórház gyermekgyógyász szakorvosának, Németh Viktornak a családja segítséget kér: édesapjánál agresszív agydaganatot diagnosztizáltak. Egy külföldön elérhető, személyre szabott immunterápiára gyűjtenek, amely reményt nyújthat a kezelésben.

Nyílj meg, én lelkem – Kádár Ferenc énekei. E címmel jelent meg nemrégiben a nyugalmazott lelkipásztor, teológiai tanár ötvenkét református énekszövegét tartalmazó gyűjteményes kötete. A Kálvin Kiadó gondozásában napvilágot látott kiadványt a Debreceni Református Kollégium Baráti Körének éves találkozóján mutatták be az intézmény dísztermében.