Magyarok Kenyere – búzaszemek testnek és léleknek
A rekkenő hőség, a rendkívüli aszály és a háború viszontagságai közepette is helytálltak a kárpátaljai gazdák. Ebben a különösen is megterhelő évben csaknem száz tonna gabonát ajánlottak fel a Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthonnak. Az adományokat augusztus 1-jén jelképesen a gyermekotthon udvarán felállított hatalmas dézsában öntötték össze. Mit jelent a közösségi összefogás a gyermekeknek és a mintegy százezer lelket számláló kárpátaljai magyarságnak? Erről nyilatkozott Jakab Lajos családorvos, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) badalói alapszervezetének elnöke, a helyi református gyülekezet presbitere, az adománygyűjtés egyik szervezője.
Mennyire nehezítette meg az idei búzatermést az aszály és a háború?
Rendkívüli időket élünk, de ne tartsák közhelynek a szavaimat! Ilyen szárazságot – ez év tavaszától augusztusig mindössze öt milliméter csapadékot mértek a szülőföldemen – még nem tapasztaltunk, ezt tetézi az ötödik éve tartó gyilkos háború. Épp elég volt a kisebbségi létből fakadó hátrányokkal megküzdeni, s akkor újabb próbatételek elé állított bennünket Isten. Vagy a jövővel nem törődő, pazarló ember. Számvetést kell készíteni, sürgősen.
Mi vezérli a gazdákat, hogy ilyen körülmények között sem mondanak le a búzaadományról?
A szüleiket elvesztett árvák, a kórházban „felejtett” újszülöttek és az évek óta gyermekotthonban élő gyermekek a családban nevelkedő társaiknál is jobban vágynak a törődésre.
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!