Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Gaál Sándor esperes-lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan jut el a jelöléstől az új Zsinat megalakulásáig a református egyház? Infografikán mutatjuk be a tisztújítás teljes folyamatát: kik döntenek, mikor születnek meg az eredmények, és milyen állomások vezetnek a következő hat év vezetőinek megválasztásáig.
Az árvák, a kórházban „felejtett” újszülöttek és a gyermekotthonban élők különösen vágynak a törődésre. Kenyeret tenni az asztalukra, biztos fedelet borítani a fejük fölé, szeretettel gondoskodni róluk humanitárius kötelesség és bibliai parancs – hangsúlyozza Jakab Lajos családorvos. A hőség, az aszály és a háború közepette is helytálltak a kárpátaljai gazdák: száz tonna gabonát ajánlottak fel a Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthonnak.
Napjainkban egyre ritkábban találkozunk azokkal az erényekkel, amelyek egykor természetes részei voltak az emberi életnek és a közösségek rendjének. Vajon az igazságosság csupán törvények és szabályok kérdése, vagy sokkal mélyebbről fakad? – Nem az érzelmeinkből fakad az igazságosság, hanem Isten igazságából, amely Krisztusban teljesen megmutatkozott – vallja Bogárdi Szabó István, a Károli-egyetem rektorhelyettese .
A helyi istenházát szokás tréfásan az ország legkisebb kéttornyú templomaként is emlegetni: a régi torony nyolcszáz, az újabb százötven éves. Innen, egy szeretetteljes közösség gyönyörű templomából közvetít istentiszteletet augusztus 9-én a Duna televízió. Zánkán nem csupán egy-két ember viszi előre a közösséget, hanem többek szolgálata: a hívek maguk is meglátják a tennivalót. Ha az Úr is úgy akarja, jövő nyárra pedig elkészül az új közösségi tér.
Az egyetemi hallgatók tanulmányutai szélesítik világlátásukat, spirituális élményt nyújtanak, segítik őket későbbi szolgálatukban. Lehetővé teszik a közösség igazi megélését, ez szintén beépül a későbbi egyházi munkájukba. Sokat megtudhatunk magunkról egy-egy ilyen túra során, tanulhatunk türelmet, előzékenységet, udvariasságot, szeretetet és gondoskodást, megtapasztalhatjuk a nélkülözést és a bővölködést.
Ha a Szentírást naponta olvassuk, az idősebbek már huszadszor is végigjutnak rajta a Bibliaolvasó Kalauz hároméves programja alapján. Ugyanazt? Döbbenetes, hogy mennyi újdonságot fedezünk fel benne mégis! Mert egészen más szemmel, más lélekkel hajolunk fölé különböző életkorban és helyzetekben. Csodálkozunk, hogy egy-egy mondatot korábban észre sem vettünk.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
A jelenések könyvéhez készített illusztrációk különleges ábrázolások, az alkotók zöme a kor legelterjedtebb szövegértelmezési gyakorlatához igazodva szó szerint jelenítette meg az olvasottakat. János látomásai miniatúrákkal díszített kódexekben, templomi üvegablakokon, freskókon és kárpitokon jelentek meg először. A Szépművészeti Múzeum tárlata a türelmes szemlélőknek kedvez.
A Nyilas Misi-ösztöndíjprogram nem csupán anyagi támogatás: mentorok segítik a fiatalok szakmai fejlődését, coachok állnak mellettük az önismeret és önmenedzsment kérdéseiben, a nyári tábor pedig a kikapcsolódás, a közösségépítés és a fejlődés fontos alkalma. Ifjú énekes, sífutó, modern táncos és festő – széles a paletta, amelyen az ösztöndíjasok megmutatják a talentumaikat.
Míg nagyhatalmi szinten a hideg számítás végez emberkísérletet és teremt megoldhatatlan helyzeteket, addig a szeretet ad gyakorlati, hétköznapi válaszokat: tortát süt, paradicsomot termeszt a fóliasátorban, hat-nyolc tízéves gyermek jár palotást pártában, csizmásan, egyenes derékkal az alsós ballagáson, az igaz ember pedig kerülgeti a kátyúkat, és hitből él.
Isten szava a csendben szólalt meg Illés prófétának, és szólal meg ma is. Nem véletlenül választották az idei REND fesztivál fő témájának a szó és a csend kapcsolatát, amelyet Steinbach József püspök a Jézus lecsendesíti a tengert evangéliumi történetből kiindulva járt körül. Megállapította, a mai emberek félnek a csendtől, mert a tartós csend unalmas, sőt félelmetes, mert abban elkezd üvölteni a halandó emberlét minden nyomorúsága és üressége.
Gyakran az élet legnagyobb próbatételeiben kell jelen lennünk. Itt nem a hétköznapi, megszokott helyzetek a jellemzők, hanem a szélsőségesek. A kórházban különböző szenvedésekkel találkozunk. Az égésosztályon súlyosan sérültekkel, máshol életveszélyes betegséggel küzdő gyermekekkel és hozzátartozóikkal – sorolja Topolánszky Ákos, a Bethesda Gyermekkórház vezető kórházlelkésze. Úgy véli, a legfontosabb hogy a szenvedő ember ne maradjon egyedül.
A regény igazi ereje nem a háttér részletes bemutatásában rejlik, hanem abban a kérdésben, amely végig ott húzódik a sorok között: meddig tart a barátság, ha annak ára van? Meddig állunk ki valaki mellett, ha ezzel mi is veszítünk? Ez a kérdés teszi a regényt időtlenné. Nemcsak 1944-ről szól, hanem minden korszakról, amelyben a többség hallgatása vagy bátorsága emberek sorsát dönti el.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Lehet, hogy van egy titkos helyetek, és ott elképzeltek egy csomó kalandot. Mondjuk egyszer csak nekivágtok a nagyvilágnak. Összecsomagoltok, és elindultok. Persze ezt most még nem tehetitek meg, hiszen gyerekek vagytok. De álmodni szabad. Milyen klassz lenne, csak ti ketten, egy nagy úton, ismeretlen helyeken, új emberek között! Milyen izgalmas lenne! Ti ketten, egymásra figyelve, egymást segítve. Jöhetne bármilyen veszély, ti együtt biztos leküzdenétek!
Egyik régi barátnőm mondta mindig nyári táborozásaink alkalmával, hogy juhtúró nélkül nem az igazi a körözött. Akkor és azóta is bebizonyosodott számos alkalommal, mennyire így van. Mindig akkor lett nagy sikere ennek a kencének, amikor a juhtúrós változatot készítettük. Remek választás könnyed nyári vacsorához.
– A családunk életét erősen meghatározta a történelem: a háború után mindent elveszítettünk, majd édesapámat 1956 után elítélték. Megtapasztaltam, milyen az, amikor valakit a származása miatt bélyegeznek meg. – Szeretnék az elmúlt eseménydús évekről írni. A kert is rengeteg munkát ad, a templom után a második kedvenc helyem.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Gaál Sándor esperes-lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan jut el a jelöléstől az új Zsinat megalakulásáig a református egyház? Infografikán mutatjuk be a tisztújítás teljes folyamatát: kik döntenek, mikor születnek meg az eredmények, és milyen állomások vezetnek a következő hat év vezetőinek megválasztásáig.
Az árvák, a kórházban „felejtett” újszülöttek és a gyermekotthonban élők különösen vágynak a törődésre. Kenyeret tenni az asztalukra, biztos fedelet borítani a fejük fölé, szeretettel gondoskodni róluk humanitárius kötelesség és bibliai parancs – hangsúlyozza Jakab Lajos családorvos. A hőség, az aszály és a háború közepette is helytálltak a kárpátaljai gazdák: száz tonna gabonát ajánlottak fel a Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthonnak.
Napjainkban egyre ritkábban találkozunk azokkal az erényekkel, amelyek egykor természetes részei voltak az emberi életnek és a közösségek rendjének. Vajon az igazságosság csupán törvények és szabályok kérdése, vagy sokkal mélyebbről fakad? – Nem az érzelmeinkből fakad az igazságosság, hanem Isten igazságából, amely Krisztusban teljesen megmutatkozott – vallja Bogárdi Szabó István, a Károli-egyetem rektorhelyettese .
