Karl Barth, a XX. század legnagyobb befolyású református teológusa először 1936-ban látogatott Magyarországra. Látogatása idején a tanítását- teológiáját már ismerték a magyar reformátusság berkeiben, sőt hatott is bizonyos csatornákon keresztül. Az 1936. évi látogatás a hazai Barth-recepció megerősítését is szolgálta. Sárospatakon tiszteletbeli tanárrá választották, ennek kapcsán mondta el október 2-án a Népegyház, szabad egyház, hitvalló egyház című székfoglaló előadását. Ugyanezt az előadást később megismételte Budapesten és Pápán.

A témaválasztás nem volt esetleges. Barthot nem sokkal korábban utasították ki Németországból a Barmeni Hitvallásban játszott szerepe következtében. Ugyanakkor a Magyarországi Református Egyház számára sem volt közömbös az államhoz való viszonyának tisztázása.

Népegyházról Barth szerint akkor beszélünk, amikor az állam az egyházat nemcsak elismeri, hanem egyrészt támogatja is politikailag éppúgy, mint anyagilag, másrészt méltónak tartja arra, hogy bevonja a saját feladatkörébe. Ebben a viszonyban az egyház nyitott arra, hogy felelősséggel vállalkozzék az állam feladatvégzésében való részvételre. Együttműködik az állam szerveivel, és többé vagy kevésbé összehangolódik az állam egyes céljaival.

A nagy jelentőségű svájci református teológus látogatása óta eltelt időben sok minden megváltozott, de a lényeget tekintve a református egyház népegyházi jellege változatlan maradt. A közbeszédben ez a tény gyakran negatív összefüggésben hangzik el, mivel