Egyházi választás 2026

Horváth Csaba tiszteletbeli presbiter

Szatmár egyik legszebb falujában, Panyolán született. Édesapja, a híradó főnökség karpaszományos tisztje az ő születése évében, 1944-ben a nyíregyházi vasútállomás bombázásakor hősi halált halt. Édesanyja református tanítónő, a hitét soha nem tagadta meg, így elbocsátották az állásából. Hajdúnánáson járt gimnáziumba, majd Debrecenben diplomázott vegyészként. A Nyíregyháza-Örökösföldi Református Egyházközség tiszteletbeli presbitere, egyben a Nyírségi Református Egyházmegye hetvenkilencedik gyülekezetének alapítója, másfél évtizedig az egyházmegye gondnoka. Hosszú évekig imádkozott a megyeszékhely formálódó és legnépesebb lakótelepe, Örökösföld önálló gyülekezetéért, templomáért, és 2020-ban mindez megadatott. Feleségével, Kiss Edit Katalin vegyésztechnikussal ötvenegy éve házasok, hat gyermekük és huszonnyolc unokájuk született, most várják a huszonkilencediket.


Csonka családban ismerkedett a hittel és a tudományokkal. Hamar megtapasztalta, mit jelent a körön kívüliség.

Édesanyám és keresztszüleim megélték a hitüket. Az egyszerű parasztházban minden nehézség ellenére örömmel, derűsen, igazi istenfélelemben neveltek két öcsémmel együtt. A gyülekezetben szoros, mondhatni baráti kapcsolatot ápoltunk. Szerettem odajárni. Nem tudom egy ponthoz kötni a személyes megtérésemet. Olyan folyamatként látom, amelyben a sorsunkat, a mindennapjainkat Isten vigyázta. Soha nem hallottam otthon elégedetlenséget. Bár a hit teológiai kérdéseiről keveset beszéltünk, de a keresztszüleim személyes példamutatása örökre bevésődött a tudatomba. Édesanyám pedig, mivel hite miatt munkanélküli lett, otthon, még Panyolán házi istentiszteleteket szervezett.

Horváth Csaba tiszteletbeli presbiter, korábban egyházmegyei gondnok Fotó: Tóth Kornélia

A vallási üldözés az 1960-as évek vége felé enyhült, akkor kapott állást Hajdúnánáson, de azt megsúgták neki: a fiad ne járjon itt templomba! Ezért átjártam istentiszteletekre Debrecenbe, azonban otthon konfirmáltam. „Légy áldássá!” – kaptam az Igét, és ahogy végignézem az életemet, elmondhatom: áldott sorsot ajándékozott nekem az Úr. A kettős nevelésben az istenhit győzött.

Vágyott-e nagycsaládra? Lehet-e véletlennek gondolni a nyolctagú famíliát?

Edittel megbeszéltük: Isten kezéből fogadunk el mindent. Ha ránk bíz hat gyermeket, nekünk tanítványi kötelességünk gondoskodni róluk. Az értük és a velük elmondott imák meghallgatásra találtak: hárman lelkipásztorok, ketten hitoktatók lettek, egy fiunk egyetemi menedzser. Nem ösztönöztük őket a lelkészi pályára, mégis a teológiához vonzódtak. Ifjúsági és missziós alkalmak rendszeres résztvevőiként a társaik is keresztyének. Az sem lehet véletlen, hogy valamennyien nagycsaládban nevelkedtek, megélték ennek az összes örömét, és szeretnék továbbadni a gyermekeiknek.

A mai világban a nagycsaládot sokan a nélkülözéssel rokonítják. Szenvedtek-e hátrányt valaha?

Nem sok, nem kevés, éppen elég – ez a megfogalmazás mélységesen igaz ránk. A feleségem huszonhárom évig gyesen, gyeden nevelte a gyerekeinket, én egyedül dolgoztam. Ennek ellenére lakást vettünk, utaztunk, még megtakarításra is futotta. Többször beszélgettünk már arról, a gyerekeink hogyan emlékeznek a szülői házra. Hangsúlyozzák, hogy semmiről sem kellett lemondaniuk. Az együtt megélt örömöket, a testvéri szolidaritást, a nagycsalád fészekmelegét emelik ki. Az pedig a legnagyobb ünnep, amikor Bodrogkeresztúron nyaranta egy hetet együtt töltünk, testvérek, unokatestvérek számontartják egymást. Csak mi vagyunk az üdülőben, áhítat, igeolvasás, közös ima és rengeteg játék teszi felejthetetlenné ezt a pár napot, immár tizenhárom éve.

Miként lehet egy lakótelepen gyülekezetet szervezni?

Ha csak magunkra számíthattunk volna, talán sehogyan. Dani Miklós missziós gondnok és Sápi Tamás presbiter sokszor bekopogtatott az épülő toronyházak lakásaiba. Noha a szomszédok sem ismerték egymást, a zömében faluról beköltözők vágytak a lelki közösségre. Néhai Szabó Zoltán nyugdíjas lelkipásztor akkor hetvenhat évesen felajánlotta, hogy díjazás nélkül látja el a szolgálatot. Az Ybl-díjas Kulcsár Attila építész álmodta meg a templomot. Ma már Nagy József lelkipásztor a Biblia ihletett Igéit a XXI. század technikai és közösségszervezési eszközeivel adja át a gyönyörű, modern istenházában. A Teremtő a tenyerén hordoz minket.