A díj egyik sajátossága, hogy bármely magyar állampolgárnak van felterjesztési joga. Miért tartja lényegesnek ezt az alulról építkező szemléletet?

Az alapítók – Makovecz Imre, Fekete György és Farkas Balázs – a kommunista rendszer évtizedeiben váltak felnőtté, így közvetlenül élték át annak ellentmondásait és igazságtalanságait. Úgy gondolták, szükség van olyan elismerésre, amely nem felülről, hanem a közösség kezdeményezésére születik meg. A díjat éppen ezért csak azok kaphatják meg, akiket a nemzet valamely tagja terjeszt fel – vagyis akiket méltónak tartanak a beemelni a közös emlékezetbe. Mivel ezt az elismerést 1995-ben a nemzet egészére hívták életre, így kiemelt figyelmet fordítunk a határokon túl élő magyarságra.

A bírálóbizottságban a vallás, a tudomány, a művészet és a közélet képviselői egyaránt helyet kaptak. Hogyan zajlik a döntés folyamata?

A díj odaítélése szigorú rend szerint zajlik: kizárólag a beérkezett felterjesztések közül választjuk ki az elismerésben részesülőket. A folyamat sajátossága, hogy minden bizottsági tagnak lehetősége van három jelöltet a többiek figyelmébe ajánlani. Elméletileg előfordulhatna, hogy egy tizenöt tagú testület esetében ez akár negyvenöt, egymástól teljesen különböző felterjesztést jelent, de a gyakorlatban nem ez a jellemző.

Ezután a bizottság tagjai titkos szavazásban hét nevet nyújtanak be azok közül, akiket a legméltóbbnak tartanak. A felterjesztettek teljes köréből bárki jelölhető, vagyis a döntés szabadsága mindvégig fennmarad.

Több mint ötezer állampolgári javaslat érkezett az elmúlt évtizedekben. Mit árul el ez a magyar társadalom értéktudatáról?

Azt mutatja, hogy széles körben él az igény az értékek megőrzésére és láthatóvá tételére. Az emberek nem közömbösek, figyelik a környezetükben azokat, akik maradandót alkotnak, és szeretnék, ha ezeket a teljesítményeket országos szinten is elismernék. Szellemi és kulturális örökségünk rendkívül gazdag. A jelölések sokszor részletesek, alaposak, a felterjesztők szívügyüknek tekintik, hogy bemutassák az általuk nagyra tartottak munkásságát.

Miben lesz különleges a jubileumi gálaünnepség?

Inkább koncertet szervezünk, nem a hagyományos értelemben vett gálaestet. Ezúttal nem a díjak átadása kerül a középpontba, hanem egyfajta megemlékezés – mindazoknak az értékeknek a méltatása, amelyeket az elmúlt három évtized során közösen teremtettünk és halmoztunk fel –, és ezen keresztül egy kicsit önmagunkat is megünnepeljük, tíz neves fellépővel, mind Magyar Örökség díjas művészek. A korábbi díjátadó ünnepségek csoportképeiből vetítünk majd részleteket, ez is egyfajta vizuális visszatekintés. A gálakoncerten március elsején egyértelműen a magyar zenei örökségünk kapja a főszerepet.