A közösségi médiában gyakran látunk olyan videókat, amelyek azonnali megoldást kínálnak a csüggedtségünkre: „ez mind az isteni terv része”; „ha meg van írva, meg fog történni”, vagy épp „nincs elutasítás, csak iránymutatás”. Ha azonban csak egy-egy jól hangzó, kiragadott mondattal találkoznak a fiatalok az interneten, könnyen szűrhetik le azt az üzenetet, hogy „ha úgyis minden rendben lesz, akkor én hátradőlhetek”.

A kilencvennégy esztendős iparművész, textiltervező Hager Ritta a pályája kezdete óta teszi megannyi ember lelkét gazdagabbá elgondolkodtató, imádságos töltetű alkotásaival. A nyilvános elismerésekre azonban a rendszerváltozásig kellett várnia, ugyanis az aczéli kultúrpolitika nem támogatta művészetét. Via Lucis – Belső fény címmel láthatták az érdeklődők a Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett alkotó kiállítását Székesfehérváron.

Valljuk be, a túlterheltséggel mindannyian küzdünk. Én is, a lelkipásztori szolgálatban – mondja Závodi Zsuzsanna, aki ennek okait is kifejti: az emberben létezik egyfajta külső tükör, talán nem is a sajátja, és mintegy elvárásként működik. – Szerinte ha ettől a tükörtől meg tudnánk szabadulni, más lenne a helyzet.

Apák napja alkalmából munkatársunk rendhagyó interjút készített: édesapjával, Genda Attilával, a csóri gyülekezet lelkipásztorával beszélgetett emlékekről, tapasztalatokról, híres bibliai apákról. A lelkész vallja: a nevelés a családban kezdődik. Amikorra egy kisgyerek iskolába kerül, már sok mindenről határozott képet alkot. Meggyőződése, minden szerepet a helyén kell kezelni, nem szabad összekeverni a családot a gyülekezettel.