– Már gyerekként is érdekelt a történelem, kíváncsian hallgattam nagyapám gyerekkori emlékeit Budapest második világháborús ostromáról, illetve – ugyancsak az ő előadásában – dédapám első világháborús történeteit. Mivel a tanulmányaim a fővároshoz kötnek, vasárnaponként főként a budapest-őrmezei gyülekezetbe járok.

A Ravasz László-emlékház oldalában megnyitott szabadtéri tárlat Boldog Meszlényi Zoltán katolikus vértanú püspöknek, a Gulagot is megjáró Gulácsy Lajos kárpátaljai református püspöknek és az ötvenhatos mártír Gulyás Lajos levéli református lelkipásztornak állít emléket.

A három Németi a trianoni tragédia előtt egyházi tekintetben egybe tartozott, közös volt a lelkipásztoruk, innét támadt az ötlete Thomka István hidasnémeti presbiternek, hogy mai társgyülekezeteikkel kiegészülve 2012. június 3-án gyűljenek össze a tornyosnémeti templomban közös hálaadásra. Azóta évente találkoznak hol az egyikük, hol a másikuk otthonában.

– Hamar észrevettem, igazán az egyházban érzem jól magam. Tízévesen fogalmazódott meg bennem: lelkész leszek. Sokan afféle gyermeki fellángolásnak vélték ezt, de Isten megtartott, és tovább vezetett ebben az elgondolásban. Nem volt bennem kétség: amikor a beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumban leérettségiztem, máshova nem adtam be a jelentkezésemet, csak a sárospataki teológiára.

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (a Skanzen) tavaly tavasszal megnyitotta a látogatók előtt az Erdélyt bemutató kiállításrészét. Bő másfél évtizednyi előkészítés tette lehetővé, hogy a minden magyar által oly szeretett és újra meg újra elsiratott Tündérkertben bolyonghatunk a Pilis oldalában.

Ravasz László hitünk és életünk világító fáklyája, nagyságában és életének tragikumában megtestesítette mindazt, ami a Kárpát-medence magyarságában erő, gondolat és szeretet – hangsúlyozta Balog Zoltán, a Zsinat lelkészi elnöke az egykori püspök szobrának avatásán, Leányfalun.

Ravasz Lászlónál konfirmált 1950-ben. Legutóbb pedig róla, a hajdani püspökről készített egész alakos bronzszobrot Kutas László szobrász- és éremművész. Ez az első olyan teljes alakos szobor, amely református lelkészi palástot ábrázol.

A leányfalui református közösség a Ravasz László-szobor leleplezése mellett emlékházat, egyházi gyűjteményt, rendezvényközpontot is avat. Az intézményt a püspökről nevezik el. Szlávik Róbert gyülekezeti gondnokot kérdeztük.

A Katonai Emlékpark az 1848. szeptember 29-i pákozd–sukorói csata emlékére 1951-ben állított obeliszk környezetében alakult ki Pákozd közelében. A magyar katona sorstragédiáját mutatja be. Azokét a katonákét, közül nagyon sokan életüket áldozták a magyar hazáért. A halottak napjához közeledve előttük tisztelgünk, rájuk emlékezünk.