Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. E héten Karsay Eszter református lelkész (VI. 30.) és Bogádi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének korábbi püspöke (VII. 1-től) osztják meg velünk gondolataikat.

A fizikai út lelki utat segíthet bejárni a „Zarándokúton Istennel, önmagunkkal” nevű alkalom résztvevőinek. – Az esemény lehetőséget teremt arra, hogy testünk és lelkünk együtt mozduljon, Isten ösvényei a szívünkben és a lábunk alatt is kirajzolódjanak. Zarándoklat az egész életünk – vallja Lenkeyné Teleki Mária lelkipásztor.

Igaza volt Wolf Krötke berlini professzornak: a Nyilatkozat máig mércét állít az egyház elé. Ma is alapvető üzenete: egyedül Isten tiszta Igéje a keresztyén hit forrása, amely felébreszti a hívő ember öntudatát. Magyar református egyházi-gyülekezeti köztudatunkban égetően szükségünk van a barmeni tételek szemléletmódjára.

A REND a Dunántúli Református Egyházkerület tömegeket megmozgató rendezvényévé vált az elmúlt két évtizedben. A megnyitón Steinbach József dunántúli püspök az idei alkalom vezérigéjét adó idézettel indított: „Mily drága a te szereteted, Istenem! Szárnyad árnyékába menekülnek az emberek. Dúslakodnak házad bőségében, örömöt árasztasz rájuk, mint patakot” (36. zsoltár).

A fizikoteologizmus szerint a természet megismeréséből is következhet Isten megismerése, a természet vizsgálata tehát a szentírási kinyilatkoztatáshoz hasonlóan az üdvösség felé terelhet – nyilatkozta lapunknak Imre Mihály irodalomtörténész. A régi magyar irodalom kutatója hiánypótló könyvet írt e nézetrendszerről és XVIII. századi magyar művelőiről, akik szinte kizárólag református keresztyének voltak.

... közlünk, szerkesztve, egy lelkésszel készült interjúból. – Az egyház létezése az egyik legerősebb istenbizonyíték. Fontos lenne, hogy tudatában legyünk Isten jelenlétének. Ez fékezne a rossz dolgokban, és ösztönözne a jóban. Az egyház egy lett a szolgáltatások között. Elérhetőnek kell lennie. A mondás szerint: ne akarj fontos lenni, csak szeress, és fontos leszel!”

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A három Németi a trianoni tragédia előtt egyházi tekintetben egybe tartozott, közös volt a lelkipásztoruk, innét támadt az ötlete Thomka István hidasnémeti presbiternek, hogy mai társgyülekezeteikkel kiegészülve 2012. június 3-án gyűljenek össze a tornyosnémeti templomban közös hálaadásra. Azóta évente találkoznak hol az egyikük, hol a másikuk otthonában.

A bibliai alapú keresztyén etika örök érvényű normákat állít elénk. Ezek Isten természetéből fakadnak: nem is állapíthatott volna meg másmilyeneket, ha ezek az erkölcsi előírások a saját természetén alapulnak. Nem parancsolná soha, hogy gyűlöljük felebarátainkat ahelyett, hogy szeretnénk őket, vagy hogy hazudjunk igazmondás helyett.

Amikor Jézus a vízen jár, és szavával megnyugtatja a halálra vált tanítványokat, úgy tűnik, végre minden rendben. Elül a vihar, a tajtékzó hullámok eltűnnek, a tenger lecsendesedik. Hamarosan folytathatják éjszakai útjukat, mehetnek tovább, a túlpartra. Mindenki ezt várja a bárkában. Végre odaérni. Végre megnyugodni. Végre megpihenni.

Bár a történelem nem ismétlődik, mondják komoly történészek, de (mint Mark Twain írta) rímel. Vannak hasonlóságok, olykor párhuzamok, amelyekből tanulni kellene és lehet is. Amikor Európa már csak egy lépésre volt a második világháború kitörésétől, egy akkor huszonhét éves magyar író a Magyar Nemzet napilapban meghirdette és megindította a Szellemi Honvédelem mozgalmat.

Fogarasi Gábor szerint az otthon nem csupán fizikai, de lelki tér is, és ezzel a két aspektussal egyaránt foglalkozniuk kell a keresztyéneknek. A budapest-újpalotai gyülekezet vezető lelkipásztorától egy református alapelvet is megtanulunk, de előtte néhány lakberendezési ötlettel gazdagodunk Sallak Andrea enteriőrtervező jóvoltából.

A Fogvatartottak XI. Országos Imanapján Isten Igéje áll a központban, nem csupán az együttlét és a kimozdulás lehetősége. Mindannyian tanúi lehettünk, hogy a rabok szívére helyezett bilincseket valóban le tudja oldani a mi Istenünk. Ezt a reménységet vihetik el az elítéltekhez a Magyar Református Szeretetszolgálat égisze alatt szolgáló börtönlelkészek is.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

A bibliai időkben a lakodalom egy teljes hétig tartott, és a kisebb településeken illendő volt a falu apraja-nagyját is meghívni. Ilyen falu volt Kána, ahol egy napon menyegzőre készülődtek. Máriát és a fiát, Jézust is meghívták, neki pedig a tanítványai is ott voltak. – A csoda azért van, hogy higgyetek. Nem a borban, hanem abban, aki a vizet borrá tudja változtatni – gondolta Jézus.

– El tudok menni templomba, férfikörre, tudok Bibliát olvasni. Alkalmi munkákból tartom fenn magamat. Van kiegészítő keresetem is, remek elfoglaltságom. Isten adott képességet arra, hogy igés fatáblákat készítsek. Ezek a beégetett Igék segítenek, hogy más emberek szívébe is beleéghessen Isten üzenete.