Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és - értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.
Bátorítani kell a gyászolókat, hogy nincsenek egyedül. Legyünk elérhetők a számukra, amikor szeretnének a gyászukról, az érzéseikről beszélni. A szívünkkel hallgassuk meg őket – mondja Biró Éva, a debreceni Kenézy Gyula Kórház campusának kórházlelkésze.
„Amikor a mi Urunk és Mesterünk, Jézus Krisztus ezt mondta: »Térjetek meg«, akkor azt akarta, hogy a hívők egész élete megtérés legyen.” Ezzel a kijelentésével ösztönösen Isten Igéjére, a mindenkori egyház egyedüli alapjára mutatott rá. A Jézus által hirdetett, örök evangéliumra, amely keresztyén hitünk és életünk egyedüli zsinórmértéke.
Az ifjak gyülekezetekbe való hathatós bevonása nélkül a református megújulás elveszíti a távlatait, a gyülekezetek pedig elveszítik az ifjonti lélekből fakadó örömöt, lelkesedést, frissességet. A jelenkori református egyház feladata most és a jövőben, hogy Krisztusban megtartó erejében bízva harcba szálljon a fiatalokért.
Ha van a sola Scriptura elvének üzenete ma, az csakis az, hogy korunk nagy világnézeti zűrzavarából csak a Szentírás újrafelfedezése jelentheti a kiutat. A Szentírásnak nincs alternatívája. Ez azt jelenti, a Szentírás, vagyis Isten kijelentett Igéje nélkül az ember számára nem marad semmi sem, aminek alapján a valóságról bármiféle végső bizonyosságot tudna mondani.
A Kisvárdai Református Egyházközség Tátra utcai templomára gyűjt idén az október 31-i perselyadományainkkal egyházunk. Az építkezés 2020 áprilisában kezdődött, az első ütemet a gyülekezet önerőből és pályázati forrásokból fedezte. A további munkálatok fedezésére mintegy kilencvenmillió forintra van még szükségük.
... és hiánypótló kezdeményezés volt Kálvinról filmet készíteni. Művészet úgy megrajzolni alakját és a reformáció korát, hogy hiteles legyen, mégse sértse a római egyház ma élő elkötelezett híveit a testvéri ökumené szellemében. Jelezni, milyen torzulások, visszaélések történtek a középkori egyház papjai életében, és tisztelettel bemutatni azt is, ami megújulásra törekvés létezett benne.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
A Katonai Emlékpark az 1848. szeptember 29-i pákozd–sukorói csata emlékére 1951-ben állított obeliszk környezetében alakult ki Pákozd közelében. A magyar katona sorstragédiáját mutatja be. Azokét a katonákét, közül nagyon sokan életüket áldozták a magyar hazáért. A halottak napjához közeledve előttük tisztelgünk, rájuk emlékezünk.
Az énekeskönyvek nemcsak egy-egy nemzet keresztyén életének, kultúrájának részei, egyszersmind az egymástól távoli gyülekezetek párbeszédét is erősítik. Az 1980-as évek végén Mátraházán, a lelkészüdülőben együtt tanulgattuk a korábbi énekeskönyvünkben nem szereplő, „Ó, terjeszd ki, Jézusom…” kezdetű éneket, mely svéd népi dallam, s magyar szövegét Túrmezei Erzsébetnek köszönhetjük. Mára e dal nálunk is közkincs.
A közösségi oldalakon az manipulál, akinek a személyisége ezt diktálja: a hatalomvágyó, az önszerető, a másokat kizsigerelő ember. Pszichiáterek szerint a közösségi oldalak nagy rákfenéje, hogy ezeket az embereket éppenséggel megerősítik és táplálják. Azokat a rossz tulajdonságaikat éltetik, amelyeket pedig talán még egy normális emberi közegben le lehetne nyesegetni. A közösségi média sárkányokat nevel.
Tokajban 2020-ban elkezdhették a templomrenoválást. – Fontos az építkezés: tanúi lehetünk annak, amiről elődeink csak álmodtak. De még lényegesebb: legyenek tereink, ahol a felebaráti élet megmutatkozhat – mondta Tóth Orsolya lelkész a Tokaji Református Egyházközség templomáról.
– Túl gyenge ez a kisbárány. Félek, a reggelt sem éri meg. – Kicsoda? – kérdezte ijedten Avi, ahogy belépett az akolba. De nagyon is jól tudta, kiről van szó. Az apja ott guggolt Csillag felett, és óvatosan vizsgálgatta. Csillag testvére, a másik bárány már vidáman ugrált az anyja körül. Odafurakodott Sáronhoz, és jóízűen szopni kezdett. Aztán édesen elaludt.
A sellyei egyházközség nevében Isten iránti hálával köszönjük meg egyházunk gyülekezeteinek, tagjainak erejükön felüli, áldozatos adakozásukat, amellyel igyekeztek enyhíteni a jégeső okozta kárunkat. – Sinkovicz Richárd lelkipásztor és Spantler Gábor főgondnok köszönetnyilvánítása
– Misszióm: vetni és világítani. Vetni a magot, az isteni szót az emberi szívekbe. Világítani, de nem a saját fényemet, hanem az isteni fényt tükrözni. Az Istentől kapott élettel őt kell hirdetnem: beszélni és élni az evangéliumot, vállalni a szeretet kockázatát. Lelkészként és emberként is. Ahogyan mindenkinek, aki Krisztust követi.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan tekinthetünk a népesedési válságra keresztyénként? Parancs vagy áldás Isten teremtéskor elhangzó felszólítása, a „szaporodjatok, sokasodjatok”? Béres-Áfra Zsuzsa debreceni szociológussal vizsgáljuk Magyarország évek óta csökkenő népességszáma mögött húzódó okokat, többek közt a posztadoleszcencia jelenségét is.
A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.
Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.