Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.
Szíriában a reformátusok osztanak maszkokat a lakosoknak, és orvosaik segítik a betegellátást. Munkájukat a Magyarországi Református Egyház továbbra is támogatja. A szolidaritásban fontos az átláthatóság és kiszámíthatóság – hangsúlyozza Ódor Balázs, a Zsinat Külügyi Irodájának vezetője.
Jó volt újra felfedezni a békességet. Jó volt fellélegezni, és rácsodálkozni a már-már sablonossá vált tényre: Isten jó. Mennyei Atyaként ő megérti és nem ítéli el a rossz gondolatokat, érzéseket, hanem – mint apa a gyermekét – ilyenkor ölébe vesz, elringat, megnyugtat, hogy újra kristálytisztán lássam: karjai közt mindenkor oltalom vár.
Nagyon fontos, hogy az ügyelőinknek megfelelő legyen az önismeretük, mert csak így tudják hitelesen ellátni szolgálatukat – hangsúlyozza a református telefonos lelkigondozó szolgálat vezetője, Révész Jánosné. Feladatuk: kérdéseikkel úgy irányítsák a beszélgetést, hogy a telefonáló lehetőleg maga találja meg a megoldást.
Aktívan hullámzó helyzetben összezárva néhány emberrel – akiknek a lelke más ütemben hullámzik – hogyan is lehetne elvárni, hogy az ember ugyanazt a minőséget hozza a munkájában? Hogyan várjuk el ugyanazt a teherbírást a diákoktól? Hogyan várjuk el egy kapcsolattól, hogy ugyanolyan biztonságot nyújtson, mint néhány hónappal ezelőtt?
Magas rizikójú helyszínek a tömegközlekedési eszközök, hiszen a járműveken zárt légtérben sok ember tartózkodik együtt. Az utasok védelme érdekében az MRSZ önkéntesei egyszer használatos sebészi szájmaszkokat, többször használatos textilmaszkokat osztottak.
Szeretnénk minden segítséget megadni, hogy a hivatásotokat a lehető legjobb keretek között tudjátok végezni. – A Zsinat Elnökségének levele egyházunk valamennyi oktatási intézményében dolgozó pedagógusának és végzős diákjának.
Imádkozzunk egész egyházunkért és az egyetemes Egyházért, hogy a próbatétel idején is hűségesek maradjunk a mi Urunk Jézus Krisztushoz, és áldássá lehessünk az irgalmasság szolgálatában! – A Magyarországi Református Egyház Elnökségi Tanácsának közleménye
... az egyik legnehezebben elviselhető életérzés. Hogyan küzdünk ellene, amikor senki nem tud biztosat mondani? Meddig tart még a járvány? Meddig kell fékezett üzemmódban élnünk? Lesz-e oltóanyag és mikor? Mi lesz a járvány után? Nincs senki, aki prófétaként meg tudná válaszolni a kérdéseinket.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Árvavölgyi Béla és felesége a debreceni teológián ismerkedtek meg, majd ennek elvégzése és házasságkötésük után négy évig szolgáltak a Békés vármegyei Okányban. Onnan hívta el őket a tahitótfalui gyülekezet a megüresedő lelkészi és beosztott lelkészi állásra. Igent mondtak, 2012 februárja óta szolgálnak a dunakanyari településen.
Mi van akkor, ha jogilag ki lehetne nyitni a templomot, mégsem nyitjuk ki? Ha van istentisztelet, én személyesen mégis úgy gondolom, továbbra is otthon kell maradnom? Mi magunk vagyunk azok, akik bezárjuk a templomot? Bezzeg amit a kommunizmus nem bírt elérni, azt mi önként végrehajtjuk? Nincs tiltva a templomba járás, adott a lehetőség, mi mégis otthon maradunk?
Isten kérlel, int, figyelmeztet: bármilyen magasra mászol is önerődből, leeshetsz, mert nem hallgattál rám. Ilyen intések lehetnek akár a természet ijesztő változásai is. De „szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma”. Egyenként nem fordíthatjuk vissza a környezetszennyezést, a klímaváltozást, a magunk területén kell tennünk, és a változásért Istenhez könyörögnünk.
Az erőszakos csend, az elhallgatott szó teljes elszigetelődéshez, mérhetetlen magányhoz vezet. Ezért jó megnyílni és „kiáltani”: imádkozni, beszélgetni, egymás szavát meghallgatni és komolyan venni. Eddig aligha volt alkalmunk minderre, hisz versenyt futottunk az idővel, az eseményekkel, magával az élettel. Azonban a vírus megtette, amit mi nem tudtunk megtenni: megállította e rohanó világot, kényszerpihenőre ítélve minket.
A lakosok csak szigorú feltételekkel hagyhatják el lakóhelyüket Erdélyben március 25. óta, és igazolniuk kell annak jogosságát. A lelkészi szolgálat is átalakult. Nem csak az istentiszteletek és más gyülekezeti alkalmak költöztek az internetes felületekre, a lelkigondozást is telefonos- és online beszélgetésekben folytatják.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Jókebed szólni sem tudott. Remegő kézzel vette át a fiát, és tudta, hogy most már nem kell félnie a katonáktól. A gyermeket a fáraó lányának parancsa védi. Nem bánthatja senki, és ő nevelheti két-, de lehet, hogy hároméves koráig. Jókebed nem szólt, csak felnézett az égre, és lélekben hálát adott Izráel Istenének, hogy visszakaphatta a fiát.
– Az Úrtól jön az erő és az áldás. Én is sokszor csodálkozom. Mindennek úgy fogok neki, hogy kérem Isten segítségét. Feleségemmel naponta olvassuk a Bibliát, megvitatjuk a felmerülő kérdéseinket. A gyülekezetépítő tevékenységemet a missziói parancs első része határozza meg: „…tegyetek tanítványokká minden népet.”
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan tekinthetünk a népesedési válságra keresztyénként? Parancs vagy áldás Isten teremtéskor elhangzó felszólítása, a „szaporodjatok, sokasodjatok”? Béres-Áfra Zsuzsa debreceni szociológussal vizsgáljuk Magyarország évek óta csökkenő népességszáma mögött húzódó okokat, többek közt a posztadoleszcencia jelenségét is.
A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.
Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.