Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és - értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkész, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.
A kompromisszumokat tekintik át református szemmel a IV. Budapesti Református Mérnöktalálkozón. Az idei rendezvény kérdése: létezik-e jó kompromisszum? Mitől lesz jó? –tudatja a főszervező, Németh Balázs lelkész.
Kitartással fussuk meg az előttünk lévő pályát! A győzelemre vezető futás másik fontos feltétele az állhatatosság. Ez azt a magatartást jelenti, amikor egy személy vagy közösség meggyőződése mellett szilárdan és hűségesen kitart. „Az Újszövetség szerint állhatatos az, aki a Krisztus mellett mindvégig megmarad.
Több száz, a Dunamelléki Egyházkerület területéről származó úrasztali terítőt őriz a kecskeméti Ráday Múzeum. A legrégebbi a XVI. században készült. Mindegyik pótolhatatlan, valamely gyülekezet történetét őrzi. A reformátusokra jellemző: a legszebbet adják az úrasztalára.
A cigánymiszszióba bekapcsolódó gyülekezetek hálózata folyamatosan bővül, ez nagy öröm. A romák világnapjához kapcsolódóan minden év áprilisában imanapot szervezünk, és a stratégia elfogadása óta évente tartunk őszi cigánymissziós konferenciát is – mondja Dani Eszter, a Zsinati Missziói Iroda vezetője.
... véletlenek Isten világában. Zakariás és felesége, Erzsébet az ároni, papi dinasztiából származtak. A papokat huszonnégy csoportra osztották, Zakariás az Abija csoportjához tartozott. Évente kétszer, egy-egy hétre mentek fel Jeruzsálembe, hogy a szolgálatot ellássák. Azon a héten minden reggel sorsvetéssel jelölték ki, melyik pap menjen be a templomba...
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra, párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, mely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Egyetemünk nemcsak teológusokat képez, hanem jogászokat, bölcsészeket, ápolókat, szociális munkásokat, tanárokat is, hiszen szükségünk van arra, hogy az itt végzettek ugyanazt a hitvallást és üzenetet fogalmazzák meg majd a saját helyükön, mint az egyházunk közössége –tudatja Zsengellér József, a Károli-egyetem rektora.
A nem meghatározott közösséghez kötött, egyetemes szeretet fogalmát a keresztyénség ismertette meg a világgal. A keresztyén üzenetben jelent meg a közösségi határokat átívelő emberiség mint a szeretet tárgya és fogalmának új dimenziójú tartalma. Az evangélium ugyanis Istennek a bűnös világ üdvösségére vonatkozó akaratát szeretetként határozta meg.
A történelem azért is fontos, mert a tegnap tanulságait a ma megértésére használhatjuk. A sajtó mostanában sokat emlegetett témája az Európai Unió „keleti” és „nyugati” részének megosztottsága. A cikkeket olvasva az a benyomásunk alakulhat ki: a két világ elbeszél egymás mellett, már a fogalmakon is mást értenek.
Ha átéljük, hogy van bocsánat, Isten békessége minden értelmet felülmúlva csordultig betölti a szívünket. Ez a békesség a lélek békéje – nem mások határozzák meg, hanem önmaga gondoskodik önnön nyugalmáról, ha kell, az irgalmasság eszközével élve. A békesség olyan a léleknek, mint teknősnek a páncél: sok mindentől megvéd.
Izgalmasak a teológiai problémák, amelyek köré a párbeszédek fonódnak: bűnbocsánat – bűnbánat, múltunk feldolgozása, az egyház feladata a világban és így tovább. Ezek mindegyikével találkozunk hívő életünkben, és ha nem feltétlenül értünk is egyet az elhangzott véleményekkel, érdekes támpontokat adnak saját véleményünk megalkotásához.
A tavalyi téli tábor alatt a karizmatikusság, reformátusság, a Szentlélek ajándékai, lélek és szellem kérdése volt a témánk, idén a férfi és a női identitás lesz a fókuszban – árulta el Acsay Balázs. Erre utal az idei esemény címe is, amelyet a Mózes első könyvéből választottak a szervezők: „Férfivá és nővé”.
A koreai diákok budapesti tartózkodásuk alatt ellátogattak a Parlamentbe és a Szent István-bazilikába, de jártak az állatkertben, utaztak a gyermekvasúton, és gokartozásban is összemérhették ügyességüket a magyar tanulókkal. – Mindkét iskola protestáns, így a nyelvi akadályok és kulturális különbségek ellenére is lelkileg közel érezzük magunkat egymáshoz...
Magnificat – ez Mária hálaénekének kezdőszava latinul, a klasszikus egyházi zenében a hálaadó imádság megnevezése. Mária nemcsak szolgálónak nevezi magát, de az akkori szokás szerint önmagáról csak harmadik személyben beszél, ez a legnagyobb alázat jele: „Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint!”
A főemberek elmondták az álmaikat. A főpohárnok három szőlővesszőről álmodott, amelyek kihajtottak, kivirágzottak, és már termettek is. A szőlőszemeket a fáraó poharába facsarta, és a poharat a fáraó kezébe adta. – A három vessző három nap – mondta József. – Három nap múlva fölemel téged a fáraó, visszahelyez a hivatalodba.
A harmadik – egyben utolsó – püspöki ciklusa utolsó szolgálati évét megkezdő Bogárdi Szabó István szeretné, ha az őszi tisztújítás békességben, jó megfontolásokkal menne végbe. Figyelmességre, pontosságra és alaposságra intette a gyülekezeti elöljárókat a választás menetét illetően.
A leprabetegek ügye Jézustól kapott feladatunk (Mt 10,7–8). Minden forint adomány előbbre visz ahhoz, hogy megszűnjék ez a nyomorúság, az ezt előidéző vízhiány, alultápláltság és szenny. A Lepramisszió nyújtotta minden segítség egészen más életminőséghez vezet.
Az iskolai szolgálat során a legfontosabb igének az aranyszabály bizonyult: „Amit csak szeretnétek, hogy az emberek tegyenek veletek, mindenben ugyanúgy tegyetek ti is velük, mert ezt tanítja a törvény és a próféták.” (Mt 7,12) Sajnos nem mondhatom el, hogy mindig ez jellemez, de erre törekszem.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan tekinthetünk a népesedési válságra keresztyénként? Parancs vagy áldás Isten teremtéskor elhangzó felszólítása, a „szaporodjatok, sokasodjatok”? Béres-Áfra Zsuzsa debreceni szociológussal vizsgáljuk Magyarország évek óta csökkenő népességszáma mögött húzódó okokat, többek közt a posztadoleszcencia jelenségét is.
A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.
Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.