Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

A szatmárcsekei temetőben sétálva Adorján Gusztáv beszélt lelkész édesapjáról, vallott a reménységéről és a református fejfák ABFRA betűszavának üzenetéről: mi a boldog feltámadás reménysége alatt temetünk. E feltámadásnak a reménysége ott volt a szívében – idézte fel Fekete Károly püspök. A főgondnok életéről, szolgálatáról és haláláról vele beszélgettünk.

A gutaütött Jézus szavai hatására felvette az ágyát, és saját lábán távozott, az ott lévők nagy csodálkozására. Ennek következménye Isten-dicsőítésük, amely spontán tört fel a szívükből. Négy olyan emberről olvastunk, akik számára nem volt közömbös egy ember sorsa, és néhányról, akik elvitatkoztak egy csodáról, amely századok múltán is beszél Jézus hatalmáról.

Mi Jézus Krisztusnak tartozunk számadással: megtettük-e, amiért küldött minket? Püspökségem idejét nem önmagában nézve, hanem egy harminc-negyven éves korszakba illesztem bele, amely a rendszerváltozás előtt kezdődött. Ebben benne van a saját eszmélésem és töprengésem arról, hogy mi az egyház útja, és mi a dolgunk református keresztyénként Európában – mondja Bogárdi Szabó István, a Zsinat lelkészi elnöke.

A díjazott egyetemi tanárként, műfordítóként és publikációival is gazdagította a tudományos életet. 2009-től a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnokaként és a Zsinat világi elnökeként tevékenykedett egyházáért. – Megtiszteltetés számomra ez a díj, de úgy érzem, megtiszteltetés a gyülekezet és Várpalota számára is – mondott köszönetet Huszár Pál.

... és szenvedéllyel teli levele végén Pál apostol öt felszólítást és egy ígéretet ad a korinthusiaknak. Az első – annyi, a gyülekezettel folytatott vita, bántás, védekezés, győzködés és szomorúság után – arra szólít fel: „Örüljetek!” A feszültségek, a vitás kapcsolatuk nehéz tisztázása után, mégis örüljenek. Károli úgy fordította az egyébként ismert görög szót: „legyetek jó egészségben”.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Hálával ünnepelte a csömöri gyülekezet A magvető háza nevű új templomot. Emlékeztek a reformációra is. A helyi reformátusság a kezdeti harmincról ötszáz tagúra bővült. – Tíz éve Riskó János akkori kistarcsai lelkipásztor szorgalmazta, a közösség váljon missziós gyülekezetté. Ekkor már volt értelme templomépítésről is beszélni – idézi fel Esztergály Előd Gábor lelkész.

Ha eltűnik a szubjektum önértelmezésének az örök igazságokban adott objektív alapja, akkor a szubjektum mindig ki lesz szolgáltatva önmagának. Olyan ez, mint valamiféle kábítószer, amelynek hatására a tudatmódosult szubjektum minden tájékozódási pontját elveszti. A világ nem lesz más, mint a szubjektum által létrehozott képzet.

Magyarul is megjelent a brit történész, Ian Morris Háború! című könyve. Az összegző szándékú kötet azt az ellentmondást szeretné feloldani, hogy miközben az emberi történelem évezredei alatt folyamatos volt a szervezett küzdelem az egyes embercsoportok között, a világ összességében mégis sokkal békésebb hellyé vált.

Ahogy nő a külső sötétség és egyre hidegebbek a napok, elkezdünk visszahúzódni házainkba, lakásainkba. Ez az időszak talán arra is alkalmas lehet, hogy megálljunk, és számot vessünk az eltelt idő kapcsán, ahol lehet és érdemes, újra megnézzük életünk mozijának egy-egy epizódját, az emberi kapcsolatainkat.

Bemutatták Fekete Károly tiszántúli püspök áhítatoskönyvét a debreceni Kölcsey Központban. – Nem igemorzsák vagy töredékek ezek, hanem oldalanként egész szövegek, amelyeket áthatják a mindennapi élet és a hit alapkérdései, az Istenhez sóvárgó ember életérzése, a hozzá Krisztusban lehajoló Atya szeretete, az egyéni felelősség kérdése és a Szentlélek vezetése – méltatta a kötetet Fazakas Gergely irodalomtörténész.

A Református Tananyagfejlesztő Csoport és a tananyagfejlesztő Maker’s Red Box együttműködése nyomán a tanévben hat református köznevelési intézményben jön létre digitális közösségi alkotóműhely, az intézmények pedagógusai pedig ezek működtetéséhez szükséges pedagógiai és technikai támogatáshoz jutnak.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

Ahasvérós szerette a krónika történeteit hallgatni. De nem a régi idők eseményei érdekelték, hanem azok, amelyek mostanában történtek. Királyként mindent tudni szeretett volna, ami az országában történik, ám nem tudott mindenütt jelen lenni. Ezért a szorgos írnokok minden fontosabb eseményt feljegyeztek.

Új óvodát épít a Debrecen-Nagysándor-telepi Református Missziói Egyházközség a Magyarországi Református Egyház Országos Óvoda Programjában. A szerkezetkész épületben bokrétaünnepséget tartottak. A Nádsíp utca 11. alatti négy csoportszobás, száz gyermek befogadására kész, 844 négyzetméter alapterületű nevelési intézmény munkálatai júniusban kezdődtek.

– Ami az egyházban a nőként való helytállást illeti, sosem éreztem ennek a nehézségét, mivel tudtam, sokkal korábban voltak már lelkésznők, akiket megbecsültek a lelkésztársadalomban. A teológián is úgy éreztem, elfogadnak, becsülnek, csak tudni kellett kezelni a különböző helyzeteket. A lelkészértekezlet elnökeként a kollégák érdekeit, nézőpontját igyekszem érvényesíteni.