Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.
Terrortámadás történt november 3-án az osztrák főváros belvárosában. Onnan néhány száz méterre található a helyi magyarok számára fenntartott református templom, mely több mint száz éve működik. A támadásról az Ausztriai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat lelkészét, Karvansky Mónikát kérdeztük.
Be kell látnunk: az emberi szellem legkiválóbb teljesítményével sem mérhetjük fel az isteni titkot – sem ébredést, sem megtérést, sem újjászületést, sem üdvösséget nem kényszeríthetünk ki. De ennek nem felelőtlenségre kell ösztönöznie minket. Ellenkezőleg: szorgalmas és lankadatlan munkára.
Ez az elismerés arra emlékeztet, mennyi megköszönnivalóm van Istennek, hiszen egész életem és pályafutásom során érezhettem megtartó kegyelmét – hangsúlyozza a Károli Gáspár-díjjal kitüntetett Huszár Pál nyugalmazott egyetemi tanár. A dunántúli egyházkerület főgondnokaként és a Zsinat világi elnökeként szolgált.
A Károli Gáspár-díjat a református tudományos tevékenységért adják. Az idén Szathmáry Béla egyetemi tanár, teológiai professzor kapta meg ezt az elismerést. Az ünnepségen Soltész Miklós államtitkár Pál apostolt idézte: „Minden szabad, de nem minden használ. Minden szabad, de nem minden épít. Ne keresse senki a maga javát, hanem a másét.”
Balog Zoltánt, a korábbi emberierőforrás-minisztert, a Budapesti Németajkú Református Egyházközség lelkipásztorát választotta püspökévé a Dunamelléki Református Egyházkerület. A főgondnok Veres Sándor maradt. Megbízatásuk hat évre szól.
... sokszor több, mint a sok, és értékesebb is. Igaz ez a szeretetkapcsolatra, barátságra és szerelemre és a munkára, hivatásra nézve is. Pál vallomása arra ad példát: összpontosítsuk erőinket az egy fontos dologra. Engedjük el a kevésbé értékes, későbbre is halasztható ügyeket, feladatokat, találkozásokat.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Szabadi Árpád lelkipásztor harminc éve szolgál Balmazújvárosban. Az ő idejében indult meg a hitoktatás. Azóta bővült a létszám, a hittanos csoportok négyszáz-négyszázötven fiatallal foglalkoztak az órákon. A kilencvenes évek derekán, tizenkét fős idősek otthonát indítottak el, majd 2011-ben indították el a hajdú-bihari város iskoláját.
„Szabadság, egyenlőség, testvériség” az emberiség vágyott állapota. Napjainkban a legtöbb ember számára elégtelennek tűnik az élete. Önerőből próbáljuk elérni vágyainkat. Ez az Istennel való teljes közösség megszűnése, a bűneset óta van így. Ez vezetett a forradalmiság eszméjéhez, mely szerint az ember önmaga fölé nő saját erejéből.
A láz egészen sajátos állapot tud lenni. Képes teljesen kizökkenteni az ember életét a megszokott, természetesnek vélt rendjéből. Küzd a szervezet. Közben testünk folyamatosan gyengül. Arra kényszerülünk, hogy mindent elengedjünk. A fokozatos kiégés után végül eljön a láz mélypontja, a reszketős-forró éberség.
A világi életünket élve megszomjazik hitre a szívünk. Isten bárhol, bármikor meg tud szólítani minket. Életünk leglényegesebb fordulópontja a hitre jutás. Onnantól kezdve szívvel, lélekkel tudunk szolgálni Isten útján járva. Ő továbbra is folyamatosan építi hitünket, formál minket. Isten kegyelmes szeretetéért minden nap hálát adhatunk.
Cikkünkben Szakács Sára Érték és mérték című dokumentumfilmjéről értekezünk. A film mely Pap László teológiai professzor, református lelkész életét mutatja be, keresztyén üzenetet tartalmaz: „Szeress!” Pap László ezt a parancsot tartotta a legfontosabbnak. Az alkotás minden emberhez kíván szólni.
– Általában szerencsésebb, ha a lelkész nem a küldő gyülekezetében szolgál, de tapasztalom, van úgy, hogy Isten Lelke arra hív: „Térj haza, és beszéld el, mit tett veled az Isten.” Esetemben az Úr előkészítette ezt az utat. Már teológuskoromban is ifjúsági csoportot vezettem, ez segített abban, hogy a közösségünk fiatalabb és idősebb generációja is elfogadjon lelkipásztoraként.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan tekinthetünk a népesedési válságra keresztyénként? Parancs vagy áldás Isten teremtéskor elhangzó felszólítása, a „szaporodjatok, sokasodjatok”? Béres-Áfra Zsuzsa debreceni szociológussal vizsgáljuk Magyarország évek óta csökkenő népességszáma mögött húzódó okokat, többek közt a posztadoleszcencia jelenségét is.
A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.
Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.