Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. E héten Gaál Sándor, a Nyírségi Református Egyházmegye esperes-lelkipásztora, református hittudományi egyetemi oktató osztja meg velünk gondolatait.
Minden eddiginél sokszínűbb programokkal várja idén a művészetkedvelőket a XX. Református Zenei Fesztivál Budapest belvárosának különböző helyszínein. A május végi jubileumi programsorozat kihagyhatatlan eseményeiről és a fesztivál céljairól Tóth Endre művészeti vezetővel beszélgettünk.
A sok ének, a vastag énekeskönyv vonzza azt a magyarázatot, hogy a gyülekezet és a gyülekezeti tag számára van bőven választásra érdemes ének. Volna. Ízléséhez és szokásához mérten. De a mindenféle énekek nem lehetnek egyazon stílusúak. Az énekek rétegeiben sokszor magyarázatra szorul a Bibliához ragaszkodás, a régi nyelv.
Magyarország legősibb református gyülekezeteinek egyike az enyingi. Iván Géza lelkész szerint ma is fontos üzenetet hordoz a századok óta földön fekvő mészkő: ez az elfogadás. Minden hó utolsó vasárnapján zenés családi istentiszteletet tartanak. A közösség rangsorában kiemelt helyen áll az ökumené: havonta „írás-olvasó találkozót”, felekezetközi bibliaórát szerveznek.
Az idei Csillagpont szlogenje: „Lélegezz fel!” Sokáig félreismertem az Atyát, nagyon-nagyon féltem tőle. Engem tehát személyesen is érintett az Istentől való szorongás, az igehirdetésemben pedig arra szeretnék rámutatni, hogy ebből is van feloldozás, fel lehet lélegezni! – tudatja Fejér Zoltán sárospataki iskolalelkész.
Krisztus szeretete nemcsak ővele köt össze, hanem másokkal is. Az emberi kapcsolatok gyönge, vékony szálak, de összesodorva azokat erős kötelet kapunk. Veszélyes szakaszokon a hegymászók egymáshoz is kötik magukat, úgy segítik egymást. Ha az egyik csúszna, a kötele szakadna, a többiek megtartják. Életmentő kötelékeink vannak.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, mely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Nem a megrendülésünk árt, hanem a bűnünk. A megrendülés már az új kezdet. Bátorság kell ahhoz, hogy valaki a saját megtöretettségéből meg merjen szólalni. A megtöretettségből beszélni – abból a felismerésből: nem véletlen, hogy Isten megállított – nemcsak lehetőség, hanem felelősség is. Ezzel tartozunk annak a közösségnek, amely hűséggel kitart mellettünk – vallja Balog Zoltán dunamelléki püspök.
Mennyi mindent elveszítünk az életünk során, még szerencse, hogy az Isten nem veszít el minket soha! Az időskor a veszteségek kora, de Anselm Grün szerint ha megtanuljuk az elengedés művészetét, a veszteségből még nyereség is lehet, kiváltképpen akkor, ha engedjük, hogy az Isten megkeressen és megtaláljon minket, mint a példázatbeli asszony azt az egy drahmáját.
Egyszer, még gimnazistakoromban Hollandiában jártam a szüleimmel. Mostanában egyre többször jut eszembe ez az élmény, és számomra egyre inkább képszerűvé teszi a „külsőségeiben élő egyház” fogalmát. Azt az állapotot, amikor a sákramentumokat helyesen kiszolgáltatják, fegyelem is van, cukorkával a szájban senki sem beszél bele semmibe, és a diakónia immár márkanevünkké vált.
A szabadságunk hasonlít a lélegzéshez, utóbbinál sem vesszük észre az elhasznált oxigén megszokott pótlását. Ám amikor rácsok, reteszek, zárak állják útját a haladásnak, tiltakozik a test, a lélek és az elme. Ezt az élményt tapasztalhattuk meg a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön be- és kiléptető rendszerében. Ez az intézmény adott otthont a börtöncursillo tizedik évét köszöntő ünnepségnek.
A falu csordája nyolc-tíz sor járást taposott ki a hosszú domboldal igricés (leveles, tüskés növény) mezején. A háború előtt innen szállították a homokot az e célra épített kisvasúton a Dunakeszivel átellenben várakozó uszályokba a fővárosi építkezésekhez. Személyes és elbeszélt emlékek kötnek ide.
Rögtön az első boldogmondás nagyon furcsán hangozhat neked. Jézus így szólt a hegyen, ahol köré gyűltek a tanítványai: „Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.” Először biztosan arra gondolsz: hogyan lehet boldog az, aki szegény? Akinek nincs ruhája, vagy nincs mit ennie. De Jézus nem erről beszél, hanem arról: lélekben, a szívünkben kell szegényeknek lennünk.
– Úgy vélem, minden hang és harmónia Istentől származik. Hiszem, hogy amikor zenélek, a Szentlélek vezetése által pendítem meg a húrokat vagy nyomom le a billentyűket. Nem a saját erőmből, hanem az ő ereje és ihletése által vagyok képes olyan dallamokat és énekeket szerezni vagy előadni, amelyek Istennek kedvesek.
Májusban már nagyon várjuk a friss, üde, élénkpiros, édes epret. Persze önmagában is gyorsan elfogy a tálból, de egy napsütéses tavaszi délutánon tökéletes választás lehet desszertnek ez a kis frissítő, könnyed finomság is.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan tekinthetünk a népesedési válságra keresztyénként? Parancs vagy áldás Isten teremtéskor elhangzó felszólítása, a „szaporodjatok, sokasodjatok”? Béres-Áfra Zsuzsa debreceni szociológussal vizsgáljuk Magyarország évek óta csökkenő népességszáma mögött húzódó okokat, többek közt a posztadoleszcencia jelenségét is.
A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.
Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.