Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.
Egyházunk alkoholbeteg-mentő missziója az evangélium erejével száll harcba a függőséggel. A Dömösről hazatérők közül sokak élete megújul. Többen virágoznak a mi gyülekezetünkben is, az utógondozó csoport létszáma két év alatt háromszorosára nőtt – tudatja Literáty Zoltán érdligeti lelkész.
Újabb gondok is jöhetnek, de akár a mostaniak, vagy azok közül többen is tartósnak bizonyulhatnak. Egy dologban azonban bizonyosak lehetünk mi, keresztyének. Nekünk erre az esetre is biztos menedékünk van. Ígéretünk van Mennyei Gazdánk segítségére: „Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te dicsőítesz engem.”
Nem tekintek különösebb várakozással 2021-re. Nem azért, mert reményvesztett vagyok, hanem mert egyre jobban kiteljesedik életemben a bibliai bölcsesség: „…amit vet az ember, azt fogja aratni is.” Az aratás – látásom szerint – a jövőmet jelenti – emeli ki Hajdú Szabolcs Koppány, a Vértesaljai Református Egyházmegye esperese.
Elemenként épül a református oktatásfejlesztési stratégia. Egy református iskolának nem ugyanaz a feladata, mint az államinak. Az előbbinek a Krisztushoz vezetés is markáns küldetése – vallja Ábrám Tibor, a miskolci Lévay-gimnázium igazgatója, a stratégia kidolgozását koordináló munkacsoport vezetője.
Anyagi szinten a növekedés véges, a változás folytonos. Az anyag, az élő szervezet elöregszik, közben egy-egy területe meg-megújul. Szellemi szinten azonban végtelen a növekedés és a fejlődés lehetősége. Testünk működését kevésbé tudjuk akaratunkkal irányítani, minőségi változásait a szellemi fejlődésünk befolyásolhatja.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
A magyar kormány 2020 tavaszán negyvenmillió forintos támogatást adott a Ravasz László Emlékház, Egyházi Gyűjtemény és Rendezvényközpont létrehozására és a kiállítási koncepció előkészítésére. Így elindult a jövőbeni helyszín, a Klein-villa építészeti tervezése és egy új, ökumenikus kulturális intézmény megvalósításának előkészítése.
Böjt – nagyhét – húsvét – mennybemenetel – pünkösd – Szentháromság vasárnapja – új kenyér – újbor ünnepe, a keresztelés, a konfirmáció és az úrvacsora, az esküvő és a temetés: minden más lett. Azt gondoltuk, ezek mind a mieink, és mi adjuk meg az események rendjét, arculatát, hangulatát. A világjárvány beköszöntével odalett ez a megszokottá fakult természetesség.
A Remény idejéről szerettem volna írni, mert eszembe jutott Pál korinthusiakhoz írt első levele, a szeretethimnuszként ismert 13. rész 13. verse: „Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek közül pedig legnagyobb a szeretet.” Talán a legtöbbet emlegetett és kommentált újszövetségi igéről van szó, mégis mindig új távlatokat nyit.
Amikor eljutott egy-egy országos csendeshétre, ott is észrevette a szükséget, több hetet is vállalt a konyhai segítésben, vagy csak úgy, egy napra elutazott oda takarítani. Megtapasztaltuk azt is, hogy bármit adunk neki – gyümölcsöt, édességet –, már azon jár a gondolata, kinek is adhatja tovább.
Nem az a fontos, hogy a templomban ülők minél többen legyenek, a misszió célja nem ez, hanem hogy a Krisztushoz tartozók létszáma növekedjen – vallja Csűrös András gyömrői református lelkész. – Jó volt megtapasztalni, hogy ahogyan jöttünk, amilyenek vagyunk, úgy fogadtak el és úgy szerettek meg minket – tudatja a szintén lelkész feleség.
Az olvasás nehéz mesterség, így a gyerekeknek jobbára vége-hossza nincs tóraszakaszokat kellett megtanulniuk fejből. Jázon a felét sem értette annak, amit Betuél a Tórából felolvasott. Hiába ismételték el egymás után vagy százszor az idézetet, a szavaknak egyre kevésbé volt értelme.
Három, egyenként hetvenöt négyzetméteres csoportszoba létesült, mindegyikhez tartozik mosdó és öltöző is. Az új épületrészben tornaszoba is helyet kapott. A meglévő óvodaépület belső terét teljesen átalakították, modern kiszolgálóhelyiségeket alakítottak ki. Emellett az intézmény területén játszóudvar és parkolóhelyek is épültek.
A napelemek mellett a családokat megtakarításra ösztönző programmal is segítik. Ennek fontos pillére az intenzív családmegtartó szolgáltatás. Ez szociálismunka-módszertanon alapul, és elsősorban krízisben lévő családoknak szól. Cél a család egyben tartása, megerősítése, működőképessé tétele.
– A fiatalok nem tökéletes igehirdetésre vágynak, hanem őszinteségre és bizalomra, amelyet a Szentlélek hitelesít. Persze, a generációk között szükséges hidat emelni, hiszen más nyelvet beszélnek, más problémáik és félelmeik vannak. Meg kell tanulnunk az ő nyelvüket, vennünk kell a fáradságot, hogy megértsük őket.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan tekinthetünk a népesedési válságra keresztyénként? Parancs vagy áldás Isten teremtéskor elhangzó felszólítása, a „szaporodjatok, sokasodjatok”? Béres-Áfra Zsuzsa debreceni szociológussal vizsgáljuk Magyarország évek óta csökkenő népességszáma mögött húzódó okokat, többek közt a posztadoleszcencia jelenségét is.
A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.
Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.