Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli református egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.
Tudom, a riasztás akár tragédiát is jelezhet – hálás vagyok, hogy így is valóban szolgálni és segíteni tudok a bajba jutottaknak – tudatja Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója. Arról is kérdeztük, hogyan lehet valaki önkéntes tűzoltó.
Bár a kommunista hatalom a lelkekben is változást akart, az egyház még ma is él. Hogy miért? Erre Ravasz László néhány évtizeddel korábban megadta a választ: „Az Ige és a Szentlélek reálisabb hatalom, mint bármely fizikai erő, képes arra, hogy átalakítsa és megmentse a világot.”
A hívő keresztyén lelkipásztornak nem csupán teológiai ismeretekre van szüksége: személyisége, egyénisége ugyanúgy munkaeszköze, mint ahogyan a többi segítő szakmában dolgozónak. Személyes istenkapcsolata, hittapasztalata, elképzelése a hivatásról, a látott minták, példaképek befolyásolják a pályáját – fogalmaz Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanára.
Több keresztyén jár hozzám terápiára, súlyos függőségekkel küzdenek. Ha azt hisszük, minket ez nem érinthet, a kezelés elején sok energiánk megy majd el arra, hogy elfogadjuk: ez velünk is megtörténhet – mondja Orsolics Zoltán Zénó családrendszer-terapeuta, coach, felépült szenvedélybeteg. A kábítószerezésről, drogfogyasztásról beszélgettünk vele.
... Istennek azért, hogy van feladatunk, amelyet másokért végezhetünk. Az tud gondoskodni másokról, aki törődik magával is testileg, lelkileg, szellemileg. „Viseljetek gondot tehát magatokra és az egész nyájra, amelynek őrizőivé tett titeket a Szentlélek, hogy legeltessétek az Isten egyházát, amelyet tulajdon vérével szerzett.”
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, melyek közös gondolkodásra ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, mely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
– A közös programok, az együtt megélt öröm olyan alkalmat teremt, amely nemcsak a közösséget építi, hanem megerősíti a lelki kötődést is egymással és mennyei Atyánkkal. Ezek által jobban gyógyulunk a koronavírus után nemcsak testileg, hanem lelkileg is – mondja Boros Péter, a Budakeszi Református Egyházközség lelkipásztora.
A Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház meghívására Kopácson ült össze a Generális Konvent elnöksége. A testület elfogadta a Kárpát-medencei Református Oktatási Alap idei támogatásainak felosztásáról szóló javaslatot, és átfogó Kárpát-medencei missziói stratégia kidolgozásáról hozott döntést.
Edward Lorenz az 1960-as években végzett kutatásai és tanulmányai alapján terjedt el a köztudatban a pillangóhatás fogalma, mely szerint „egy pillangó egyetlen szárnycsapása a Föld egyik oldalán tornádót idézhet elő a másikon”. A gondolat napjaink ökológiai krízisével kapcsolatosan is sokszor előkerül, de a populáris kultúrába is beépült.
A Filippibeliekhez írt levél jelenünkre is érvényes biztatása: „Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek.” Az „örüljetek” kétszeri megjelenése mellett az üzenet nyomatékát két további szó jelzi. Az egyik a „mindenkor”: Isten nem elégszik meg azzal, ha kizárólag a boldogító időkben tudunk örülni. Az „ismét” is ennek igazságát erősíti.
Miklya Luzsányi Mónika író – férjével, Miklya Zsolttal együtt írott – Bibliai szuperhősök című, új könyvében az Ószövetség „szuperhőseivel” találkozunk, akik sohasem öncélúan, személyes bosszútól vagy hatalomvágytól vezérelve vitték véghez nagy tetteiket, hanem mindig Isten tervének részeként teljesítették azt.
Az abádszalóki hívek kézbe vették a Szociális Szolgáltató Központ vezetését, 2019-ben a Magyar Falu Program segítségével a tiszaabádi iskola felújításába kezdtek. A település népessége csökken, az iskola újraindítása nem került szóba. A felújított épületet református közösségek számára nyitották meg.
Megduplázódott a makói újvárosi óvoda alapterülete, és mostantól az Örömsziget nevet viseli. Nagyobb csoportszobákkal, mászófalas tornaszobával és szaktermekkel bővült az épület. Az átadóünnepségen Fekete Károly tiszántúli püspök mondott beszédet. Az óvoda a keresztyén szellemiségű nevelésre helyezi a hangsúlyt.
Lucius hetente kétszer eljárt Héleához a frissen mosott ruhákért. Héla fia, a zsidó, és görög származású Miró, és a római Lucius beszédbe elegyednek, annak ellenére, hogy Lucius már megszokta, hogy a zsidók nem állnak szóba a rómaiakkal. Miró kezdeményezi a beszélgetést, mert szeretett volna megtanulni római módra harcolni.
– Három helyen is szolgálok, hiszen ebben az évben sikerült tíz év után Tiszagyulaházán, a református imaházban istentiszteletet tartani. Mindezt áldásként élem meg. Látni az embereken az igyekezetet, a segíteni akarást, a krisztusi lelkületet, olyan erőt és megerősítést ad, amelyből lehet töltekezni. Az összefogás szemmel látható módon megjelent és jelen van ennek a gyülekezetnek az épülésében.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Fodorné Nagy Sarolta egyetemi tanár, református lelkész osztja meg velünk gondolatait.
Az apák napját hazánkban június 21-én tartják. Az utóbbi évtizedekben vált széles körben ismertté. De vajon meddig kíséri az embert az apai példa? Victor Zsófia tizenhét gyermekes lelkészcsaládban nőtt fel tizedikként, ma Kuvaitban vezeti az általa alapított óvodát. – Édesapám mindig nagy tisztelettel és gyengédséggel fordult édesanyám felé. Az apró gesztusok a mindennapok részei voltak, mélyen belém ivódtak – vallja az ünnep alkalmán.
Ott álltam: új élet kezdődött el. Van gyerekem, akivel beszélhetek, aki figyel és reagál rám, keres, megnyugszik a karjaimban, mosolyog, ha meglát, később már kacajra fakad, ha mókázom. Aztán eszembe jutott, hogy nekem is volt apukám. Vajon ő mit érzett, amikor meglátott az elsőszülöttjeként? Vajon min gondolkodott, milyen tervei voltak?
A múltidézés mellett Isten megtartó hűségére is emlékeztet a dunamelléki egyházkerület fennállásának 450. évfordulójára szervezett kiállítás és emlékjelavatás. A tájegység történetében sok olyan időszak akadt, mely emberi szemmel szikkadt talajhoz hasonlít, reménytelennek neveznénk, mégsem következett be olyan helyzet, amelyben ne fakadt volna fel újra az élet – emlékeztetett Timár Gabriella Ulla lelkipásztor-múzeumvezető a megnyitón, a Ráday Házban.