Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

Jó szívvel bátorítok mindenkit, ne hezitáljon. Különösen ajánlom azoknak, akik sok emberrel érintkeznek: oktatásban, kereskedelemben, gyülekezetben. Gyermekkorunk óta több kötelező védőoltást kaptunk, élveztük az előnyeit – hangsúlyozza Rideg Gyula, a Bethesda kórházlelkésze.

Magyarországon vajon mit adhat nekünk az Ökumenikus Imahét? Egyrészt megerősít bennünket az a tudat, hogy összetartozunk Krisztusban itthon és szerte a világban. Másrészt új látást kapunk az imahét által, hiszen a keresztyénség sokszínű, és sok új megtapasztalásunk lehet, ha egymást megismerjük. Sokkal több minden köt bennünket össze, mint amennyi elválaszt.

Az eseménysorozatba (január 17 –24.) bárki bekapcsolódhat, a programok a tagegyházak aktuális járványügyi intézkedéseinek betartása mellett tarthatók meg. A központi nyitó istentiszteletet január 17-én 17 órától tartják a Szent István-bazilikában.

Szeretnék szépirodalmat olvasni – az igehirdetési készülések miatt főképp szakirodalom került a kezembe. Érdekel a rendszeres teológia. Foglakoztat a dogmatika – hogy meglegyen a teológiai gondolkodásunk helyes irányvonala. És az etika – hogy a helyes ismeretből helyes cselekvés születhessen. Derencsényi István tiszántúli egyházkerületi főjegyző nyugdíjas éveire készül. Ez alkalomból kérdeztük.

A harmincnyolc éve beteg ember a Bethesda-tó partján fekszik. Amikor Jézus meglátja, megkérdezi, akar-e meggyógyulni. Ilyet kérdezni egy betegtől lehetne akár gúny, tapintatlanság vagy sértés is. Mindenképpen meghökkentő. De Jézus tudja, mit és miért kérdez. A válaszban be is mutatkozik a beteg, panaszkodik: „nincs emberem.” Ebben látja a legfőbb baját. Az irgalmasság házában, ahogy a fürdőt nevezik, irgalmatlan a verseny, ebben ő esélytelen.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, melyek közös gondolkodásra ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, mely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Ez a közösség élni akar, és szereti az Istent. Szerintem kevés ilyen gyülekezettel találkozni a Dunántúlon – véli Szabó J. Róbert lelkipásztor. – Nyitott közösséget és gondolkodó gyülekezetet ismertünk meg amely aktívan részt vesz a falu életében is, mert tenni akarnak a többiekért – tudatja a feleség, Szabóné Mayer Melinda lelkész.

Annak idején a film a hívők körében kisebb felháborodást keltett. Családunk egyik ismerőse, egy lelkipásztor fel is szólalt ellene, mondván, a Biblia nem beszél a szövetség ládájának további sorsáról, ezért merő képzelgés feltételezni, hogy a frigyláda valahol megtalálható. Másrészt nem rémisztő démonszerű alakok voltak benne – hanem a Tízparancsolat kőtáblái...

Jó, ha nem tévesztjük szem elől: a hazugság, az álhír azáltal, hogy érdekes, valami jó és fontos, isteni eredetű adottságunkkal él vissza. A képzelet az ember sajátja – Ádám nevet ad a teremtett állatoknak, jelezve, ő nem közülük való. A névadás az isteni Logosz emberléptékű működése, egyszersmind az önálló emberi gondolkodás bizonyítéka is.

Egyre erőteljesebben tapasztalhatjuk: a felekezeti kiadványok értékszigetek a folyamatosan gyorsuló világban és a sajtóban. Akár a közszolgálatiság egyik különleges leágazásaként is meghatározható – a zárt templomok időszakában a szokásosnál is fontosabb szerepű – tevékenységük.

Az irgalmasság házává kell válnunk. Ez a rajz kifelé, a világnak kommunikál – de nem ér semmit, ha a gyülekezeti tagok nem irgalmasok egymással. Ebben érzek előrelépést – tudatja Literáty Zoltán érdligeti lelkipásztor. A kékkeresztesek meghatározók a közösségben. – Óriási a lelki gazdagságuk, törődnek egymással – jellemez a szintén lelkész feleség, Zsuzsanna.

Amikor távolabb legeltetünk, még a nyájat is képesek megtámadni – dörzsölte meg Séál a vállát ott, ahol egy farkasharapás nyomát őrizte. – De most túl közel vagyunk Betlehemhez. Nem hiszem, hogy ide elmerészkednek. – Jázon kicsit megkönnyebbült, de azért harciasan emelte fel a parittyáját: – Nem baj! Csak jöjjenek! Majd én elbánok velük!

Karácsony hetében jelent meg Lenkeyné Semsey Klára kommentárja Márk evangéliumához. A kilencvenéves szerző könyvét a Kálvin Kiadó, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, a Böszörményi Jenő Lelkész és Neje Emlékalapítvány és a Tiszántúli Református Egyházkerület közösen adta ki.

A Dunamelléki és a Tiszáninneni Egyházkerület új elnöksége januárban veszi át hivatalát. Balog Zoltán püspököt és Veres Sándor főgondnokot január 25-én iktatják be, Pásztor Dániel püspök és Molnár Pál főgondnok beiktatása január 9-én volt. A Dunántúlon és a Tiszántúlon a korábbi püspökök, Steinbach József és Fekete Károly folytatják szolgálatukat.

A Ráday utcai kollégium használaton kívüli bejáratánál matracot gyújtott fel három tizenéves 2019. január 23-án. A tűz felhevítette a fémajtót, az meggyújtotta a bútorzatot, az épületben szétterjedtek a lángok. A kollégiumból és a mellette lévő társasházból száznegyven embernek kellett kimenekülnie. Az ügyészség a gyújtogatókkal szemben társtettessel elkövetett, halált előidéző közveszélyokozás miatt nyújtott be vádiratot.

Tavaly augusztus 4-én hatalmas robbanás rázta meg Libanon fővárosát, Bejrútot. Megrongálódott az ottani bejrúti teológiai főiskola épülete is. A testvéri kapcsolatok is hozzájárultak ahhoz, hogy a Debreceni Református Hittudományi Egyetem – összefogás nyomán – jelentős anyagi támogatást juttatott el a testvérintézménynek.

Egyik kedves tanárom mondása volt: jó, ha a lelkipásztor egy kert gondozásába is belekezd, mert biztosan láthatja a növekedést. A legnehezebb, amikor hosszú idő után annak ellenére sem érzek az ifjúsági területen elmozdulást, hogy képességeim legjava szerint járok el. A leghálásabb tapasztalat pedig ennek ellentéte, amikor láthatom a mozdulást.