Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és - értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

A Partiumban volt egy közös álmunk a magyar állammal. Sikerült kiviteleznünk. Ez a kitüntetés e közös álomnak szól. Sok minden megvalósult: óvodákat, bölcsődéket adtunk át, felújítottuk legszebb templomainkat. Látszani fog: az elmúlt két században az egyházat szerető emberek éltek a Partiumban – vallja Csűry István királyhágómelléki püspök, a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetettje.

Jó volna, ha e műveket nem zord tartalmú „kötelező” olvasmánynak, hanem nélkülözhetetlen lelki-szellemi tápláléknak tekintené a mindenkori diák! Efféle igények bimbóztatásához persze kiváló pedagógusok is kellenek. Rájuk amúgy sem kis feladat hárul: klasszikus értékeket (is) közvetíteni napjaink kibertérben káprázó emberei számára, a sokat emlegetett értékzavar: talmiságok tobzódása idején.

Azt reméljük, hogy az új tanévben visszatérhet az óvodák és az iskolák élete a régi kerékvágásba. Bízunk benne, hogy a digitális munkarend során kialakított hétköznapi gyakorlatok beépülnek módszertani kultúránkba, és magasabb szintre léphet az egész magyar köznevelési rendszer – nyilatkozta Papp Kornél, a Zsinati Oktatási Iroda vezetője.

István király Intelmei minden korra átültethetők. Gondolatisága a keresztyén hiten, a Biblián alapszik, és nem amiatt alkalmazható a XXI. században, mert a magyar államalapító írta és mert ezeréves tekintéllyel rendelkezik, hanem mert olyasmit mond, ami akkoriban saját korát is jóval meghaladta – vallja Békési Sándor református teológus.

A legtöbb ember tudattalanul csúszik ilyen kommunikációba, mert nem tudja, talán nem is akarja tudni, mi van a lelkében, milyen gyerekkori sérelmek és tapasztalatok nyomán alakult ki benne ez a magatartás. Őt is manipulálták, ő is így követelte ki a figyelmet a szüleitől, a felnőttektől. Csalárd a szívünk. Játszmákat játszunk, hogy ne kelljen szembenézni magunkkal és egymással, szükségleteinkkel, igényeinkkel, azzal, hogy egymásra vagyunk utalva.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Szerintem az Úristen előtt dolgunk az is, hogy a munkánkban tisztesen helyt álljunk, és ő megsegít. Amikor döntést kell hozni, akkor sem félek, nem a bizonytalanság uralkodik bennem, mert tudom, ő segít megtenni a helyes lépést. Az Úristen az alapja az életemnek, és tudom, hajam szála sem görbülhet, csak ha ő is úgy akarja – mondja az évszázados családi birtokon gazdálkodó Somodi Ferenc.

Megújult harangozóház, felújított parókia, keresztyén kávézó – a mádi reformátusok összefogása, az egyházmegye, az egyházkerület és a kormány segítsége révén jelentős felújításokért adtak hálát a Mádi Református Egyházközségben. A gyülekezet épületei azért újultak meg, hogy teret adjanak a találkozásra Istennel, közösségépítésre – hangsúlyozta Barna Sándor, a tiszáninneni egyházkerület lelkészi főjegyzője prédikációjában.

Regéczy-Nagy László vallotta, Isten Igéje tartotta meg őt. Hite a kádárizmus kilátástalan éveiben is megóvta a kétségbeeséstől. Az 1988-ban létrehozott Történelmi Igazságtétel Bizottság alapítójaként részt vehetett a rendszerváltás előkészítésében.

Mindnyájan megrendültek. A gyűlésen a gondnok szólalt fel először: – Isten beleszólt a vitánkba. Megértettem, hogy akkor nekünk el kell csendesednünk. Egykettőre helyreállt a békesség, és a presbitérium Isten iránti hálával és megrendült lélekkel folytatta gyülekezetépítő szolgálatát.

A kunszentmiklósi Áldás Református Óvodában hetvenöt hely létesül, várhatóan a 2022-23-as nevelési évben kezdik munkájukat. A fejlesztés a kormány harmincötmilliárd forintos támogatásából valósul meg. Harminchárom településen új óvoda épül, tizenhat helyszínen már létező óvoda kap új épületet. Tizenhét helyütt intézményt újítanak fel.

A krízishelyzetek megoldására nincs mindig jó törvényi szabályozás vagy kapacitás, ilyenkor tudunk segíteni – mondja Nagy Gábor, az Magyar Református Szeretetszolgálat szociális fejlesztési ágazatvezetője. A Végtelen lehetőség programmal az ország egyik legszegényebb vidékén, a Cigándi járásban nyújtanak segítséget.

Bítiával más volt a helyzet. Néea egy kicsit irigykedett is rá: – Olyan jó neki… Ha engem így szeretne az apám, bármit megtennék érte… De az is lehet, hogy van valami titka Bítiának, hogy annyira szereti az apja – tépelődött tovább –, és ha barátok leszünk, talán elmondja, mit kell tennem, hogy engem is szeressen az apám. Legalább egy kicsit.

Debrecen díszpolgára lett Fekete Károly tiszántúli püspök. Sokat tett a helyi ökumenikus kapcsolatok kibontakoztatásáért. Szervezője és tevékeny résztvevője volt a reformáció elindulásának ötszázadik, valamint a hazai református egyház létrejöttének négyszázötvenedik évfordulója alkalmából szervezett helyi jubileumi rendezvényeknek.

Több mint ezer résztvevővel indult el idén a tiszántúli egyházkerület nagyszabású esélyteremtési és táboroztatási programja. Az Örökségünk elnevezésű táborok – amelyeknek célja a közösségfejlesztés mellett az esélyteremtés – 2023-ig közel négyezer-ötszáz diáknak, hátrányos helyzetű gyermeknek nyújtanak majd ingyenes nyaralási lehetőséget.

– Azért is fontos a hitben nevelés, mert felnőttkorra érik be. Aki nem kapta meg, nehezebb hitre találnia. Főleg ma, amikor minden eltereli a figyelmet Istenről. Ha nem éri villámcsapásszerű megszólítás az embert, lassú mederben folyó élet nem visz Isten felé. Az emberek nehezen mozdíthatók, a világ a közösségek helyett az individuum-központú létet támogatja.