Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.
– Mi oda megyünk szolgálni a feleségemmel, ahova Isten küld minket. Elsődleges célunk a londoni gyülekezet megerősítése, de négy-öt év múlva, ha lesz rá igény, Manchesterben is újra megpróbálunk közösséget szervezni – tudatja Salánki István, az Angliai Magyar Református Egyház londoni lelkésze.
Az ezerszer is igen olyan erős elköteleződést hordoz magában, amely a hosszú évek alatt jött létre és alakult ki ennyire biztossá és megkérdőjelezhetetlenné. Sok türelem, együttérzés, fájdalom, meghozott áldozatok és megbocsátások közös kohójában izzik létre az ezerszeres igen.
A nyugati társadalmakban, beleértve Magyarországot is, azzal szembesülünk, hogy átalakul a vallásosság: az emberek túlnyomó többsége továbbra is hisz Istenben, viszont az egyházi kötődésük egyre inkább visszaszorul – mondja Ódor Balázs, a Zsinati Hivatal külügyi irodavezetője.
A Pálúr házaspár szerint a címben szereplő mondat a kulcsa a hosszú éveken át tartó, szilárd alapokra épülő házasságnak. Pálúr János orgonaművész, a Budapest-Fasori Református Egyházközség kántora. Felesége, Kornélia az egyházközség iskolájának igazgatóhelyettese. Megalapozott döntésekről, örömökről, nehézségekről és kitartásról vallottak.
... Szél hozott, szél visz el című verse a (poszt)modern embert átitató életérzés költői szépségű megéneklése. Nem véletlen, hogy népszerű, a megzenésített változata talán még közkedveltebb sláger is lett: „Köd előttem, köd mögöttem, / Isten tudja, honnan jöttem, / szél hozott, szél visz el, / minek kérdjem: mért visz el? Sose néztem, merre jártam, / a felhőknek kiabáltam, / erdő jött: jaj, be szép! – megcibáltam üstökét.”
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Tokaj-Hegyalján nem halt ki a közös szőlőművelés hagyománya. A mádi gyülekezeti tagok idejüket és erejüket áldozzák arra, hogy az egyházközség közel másfél hektáron elterülő szőlőjét gondozzák. A munkát Nagy Zoltán gondnok tartja kézben néhány – borászattal egyébként is foglalkozó – presbitertársa segítségével.
Eltelt két év, és most itt ülök új otthonunk kanapéján, előttem a nagy kupacnyi, még helyét kereső dologgal. Akadnak köztük olyanok, amelyeket nem akartam ide is magammal cipelni – ahogy az életembe kúszó kéretlen terhektől, úgy ezektől sem könnyű szabadulni. Kedveseknek, ragaszkodónak tűnnek, elhitetik velem, hogy szükségem van rájuk.
A XXI. századi ember legnagyobb ellensége az idő. Harcba szállunk vele, próbáljuk lassítani, vagy tehetetlenül figyeljük múlását. Túl sok mindent kell megértenünk túl kevés idő alatt, a rohamos fejlődés pedig belénk kódolta a lemaradástól való félelmet. A közösségi média, a temérdek applikáció, a techcégek számos „emberközpontú” vívmánya elhitette velünk, hogy megfigyelőkből a társadalom irányítóivá válhatunk.
Egy szék és egy kis figyelem csodákra képes. Gyakran megesik, hogy közbeszólni sem tudok és nincs is miért, mert ott és akkor hallgatni kell. Meghallgatni. És itt jön a harmadik megfigyelés. Ki-ki a maga igazának, igazságának a tudatában szól. Senki sem tévedett, senki sem hibázott. Mint a farizeus, aki hálát ad Istennek, hogy nem olyan, mint a többi ember, vagy mint az a vámszedő ott, ni.
A kapcsolat viharállósága nem a viharban dől el, hanem az azt megelőző tetteinkben, hozzáállásunkban. Ha a kutatás felismerései és a szerző gyakorlati tanácsai segítségével átvizsgáljuk és feltöltjük a tartalékainkat, hatalmas lépést tettünk afelé, hogy sikerrel szálljunk szembe a következő viharral, akármilyen formában érkezik is.
A dunántúli reformátusok nagy családja erős, összetartó, egymást buzdító közösség, és fontos, hogy ez még inkább így legyen a következő hat évben is – hangsúlyozta Steinbach József. A püspök összegzésként elmondta, hogy a nagyobb szeretet, nagyobb fegyelem, több krisztusi evangélium elvét kívánja követni ebben a ciklusban.
A közgyűlésen az egyházkerület újraválasztott püspöke, Fekete Károly tartott áhítatot. Könyörgött a járvány elmúlásáért, a betegek gyógyulásáért, a gyászolók vigasztalásáért, a gondoskodás szolgálatában állókért. A testület megerősítette a 2020-as tisztújítás eredményét, megválasztotta a tisztségviselőket, létrehozta az egyházkerületi főtanácsosi tisztséget.
Hémán meg is értette őket. Jeruzsálemnél szebb várost nem látott a világ, a templomnál pedig nincsen szentebb hely, akármit mondjanak is a rómaiak. A fiú tudta, hogy Isten törvényeiben meg van írva, hogy minden hithű zsidónak fel kell mennie Jeruzsálembe a páska ünnepére, ha lehet, minden évben.
–Amikor a teológiára jelentkeztem, megfordult a fejemben, hogy mi lesz, ha nem jutok be. Ekkor eszembe jutott: „…mert ha élünk, az Úrnak élünk, ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Tehát akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk.” Ebből nekem az volt az üzenet, hogy akármi történik, az Istenéi vagyunk és maradunk, és ez a gondolat máig meghatározza az életemet.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten (május 31-én) Karsay Eszter nyugalmazott református lelkipásztor, majd június 1-től Fodorné Nagy Sarolta egyetemi tanár, református lelkész osztja meg velünk gondolatait.
A hitbeli egység mindig megrendítő tapasztalatunk – vallja Harkai Ferenc Csaba, a budapest-kispest-központi eklézsia lelkipásztora. Évek óta látogatja a határainkon túli magyar területeket, segítséget visz a gyülekezeteknek. A nemzeti összetartozás napja alkalmán a közös hit és nemzeti identitás összetartó erejéről, az ottani magyar közösségekben szerzett tapasztalatairól osztja meg gondolatait.
Az egy, igaz Isten, a Fiú mellénk lépett, de úgy, ahogyan csak ő tud. Társunkká vált, magára vette a tér és idő kabátját, ugyanazt, amit mi hordunk születésünktől halálunkig: az Örökkévaló egy testben szorította be magát a világunkba. Lehajolt, hogy felemeljen, kirántson a veszélyből.
A pünkösdi csoda gyógyulást hozhat egyénnek, családnak, gyülekezetnek és egyháznak egyaránt – emelte ki a Zsinat májusi ülésén, Balatonszárszón Steinbach József lelkészi elnök. Emlékeztetett: nincs valódi megújulás bűnbánat – akár kitörő zokogás nélkül. Szólt a következő időszak feladatairól, a lelki megújulás szükségességéről, a pásztori vezetés felelősségéről, a Református Egyházak Világközössége körüli kérdésekről és az egyház társadalmi küldetéséről is.