Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és - értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Lányi Gábor református lelkipásztor, teológus, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docense osztja meg velünk gondolatait.
Kérem, figyeljék álláshirdetéseinket. Örömmel várjuk azokat a gyülekezeti tagokat vagy fiatal önkénteseket, aki hosszabb távon is velünk maradhatnak. Különösen fontos, hogy egyházi kötődésűek is jöjjenek, mert a lelki támaszra is óriási az igény – hív fel Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítványának ügyvezető igazgatója.
Az 1848–49-es forradalomról és szabadságharcról református egyházunkban akkor emlékezünk meg méltón, ha nem feledkezünk meg arról, amit a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap utolsó megjelent számában (1848. december 31.) olvasunk: „A protestáns egyház szabadságát csak e nemzet szabadsága biztosíthatja, ha ki nem vívjuk ezt, bizonyosan elveszítjük amazt is.”
Ez nem a mi háborúnk, és nem is lesz az soha, mert nekünk nincs háborúnk. Mi nem ilyen háborúkat akarunk vívni, mi a lelkekért küzdünk. Ti, akik itt maradtatok, fontosak vagytok. Akik pedig elmenekültek innen, azok otthonról hazajöttek, és szeretnénk, hogy visszataláljanak ide – mondta Balogh Zoltán, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke, a zsinat lelkészi elnöke Kárpátalján.
Nagyon sok csodát éltem meg itt. A jelenlegi helyzet, az elmúlt napok, a mögöttünk levő hét esztendő nem volt könnyű, de Isten velünk volt; hiszem, ma is és holnap is velünk lesz – fejezi ki reményét Zán Fábián Sándor kárpátaljai püspök.
... tanulnunk és tanítanunk kellene, mert egyáltalán nem magától értetődő ennek szintje és mértéke különböző kapcsolatainkban. A hosszú karantén után a közeli rokonok is csak lassan oldódtak föl egymás társaságában. A gyülekezeti táborban is tapasztaltuk, hogy óvatosan közelítettünk egymáshoz.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
A legjobban talán azt szeretem a munkámban, hogy rengeteg területtel találkozunk, mindig más színét ismerjük meg egyházunknak, és olyan programokat indítunk, amelyek valóban értéket és közösséget teremtenek – hangsúlyozza Kósa Mónika, a Magyarországi Református Egyház Pályázati és Beruházási Szolgálatának vezetője.
Ha azt kérdezzük, hol van Isten a történelemben, miben mutatkozik meg az ő hatalma, jó, ha tudjuk: Isten az ő hatalmát üdvösségünkre nézve jelentette ki. Ez azt jelenti, létem igazi alapja a feltámadott Jézus Krisztussal való végső és elpusztíthatatlan közösségben van még ennek a földi létnek a törékenységében is. Igen, most is, háború idején is megszólít bennünket a húsvéti evangélium...
Nemsokára az otthonát is megnyitotta az Ige iránt érdeklődők előtt. Minden héten többen jöttek a házból és a környékről, másokat is hívtak, és együtt voltak az Ige körül. Látva Isten iránti háláját élete sokféle terhe, különösen betegsége, fájdalmai között is, sokkal „könnyebb” életem menetében tőle is tanulom a hálaadást.
Jókai Mór így írt Huszonöt év múlva című publicisztikájában: „A kezdet magas komikum, a vége mély tragikum. Egy csoport gyermek, ki belekap a sors gépezetébe, egy csapat poéta, ki politikát csinál, s aztán tízezrei a csatatéren elesett hősöknek, koszorúzott alakok a bitófán. És mégis dicső nap volt ez! Mert a népet ez szabadítá fel, s a nemzet millióit ez tette honpolgárokká, a verejtékük által áztatott föld uraivá...”
A keresztyén teológia Isten kijelentésének kétféle módját különbözteti meg: az általános és a különleges kijelentését. Ezekben ugyanaz a Szentháromság Isten, az Atya, a Fiú és a Szentlélek szól önmagáról meg a vele való viszonyunkról. Mégis szükséges és hasznos ez a különbségtétel, mert más módokon, mást és más következménnyel mond el bennük.
Sokat imádkoztunk együtt a háborúban érintett emberekért – mondja Hajdú Erzsébet tanácsadó szakpszichológus. – Az imádság által nem csupán szülő és gyermek tud beszélgetni, hanem Istennel közös kommunikáció kezdődik, ami megnyugvást hoz gyermek és felnőtt számára.
Azt szokták mondani tréfásan: nincs régebbi dolog, mint a tegnapi újság. Azonban a régi újságok, különösen a református sajtóorgánumok, kiadványok számos olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek ma is érvényesek, tanulságosak és jövőbe mutatók. E rovatban ilyen időtálló elmélkedésekből idézünk. Ezzel a régi értékeket őrizzük, és a hagyományokat ápoljuk.
Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kölykeiknek és fiókáiknak azokat a bibliai történeteket, melyekben őseik szerepelnek.
– És a samaritánus állata csacsi volt? – kérdezte izgatottan Tóbiás. – Annak kellett lennie. Más állat nem nagyon tud végighaladni azon a meredek hegyi úton.
A BORUM többségében szőlészgazdákból álló, nagyjából százhúsz fős társasága minden étkezésnél másképp rendeződött az alsóörsi tornacsarnokban elhelyezett hosszú asztalok mellé. Több lelkész és egyházi vezető is volt köztük, nem csak a szőlőről esett szó: határon inneni és túli gyülekezeti kapcsolatokat melegítettek fel az asztalok körül. A BORUM nem csupán találkozó, hanem borverseny is.
– Mindig katona akartam lenni. Minden bátorságomat összeszedve felhívtam a tábori püspököt: szeretnék tábori lelkész lenni. Segédletével a Zrínyi Nemzetvédelmi Egyetem Felsőoktatási Tagozatának hallgatói állományába kerültem, itt azokat képezték, akik civil egyetemen tanultak, de később tiszti beosztásba kerültek, mint a jogászok vagy orvosok. Én voltam az első és egyetlen teológus.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan tekinthetünk a népesedési válságra keresztyénként? Parancs vagy áldás Isten teremtéskor elhangzó felszólítása, a „szaporodjatok, sokasodjatok”? Béres-Áfra Zsuzsa debreceni szociológussal vizsgáljuk Magyarország évek óta csökkenő népességszáma mögött húzódó okokat, többek közt a posztadoleszcencia jelenségét is.
A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.
Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.