A hittanoktatásnak nemcsak a bibliaismeret átadása a célja, hanem az Istennel való kapcsolat kialakítása, erősítése is. Isten az, aki a hitet és annak növekedését adja, mert Isten Igéje az embert a maga valóságában szólítja meg – vallja Bruckner László, a Református Oktatási Szolgálat új főigazgatója.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. E héten Steinbach József református lelkész, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke osztja meg velünk gondolatait.
Nincs más távlat, csak az, amit Jézus kijelölt. Ez a keresztyénség ideje. Hitvallásos idő. Ez ma azt is jelenti, hogy túl kell látni divatokon, trendeken, a korszellemen még akkor is, ha a világjelentős és uralomra törő része egészen abszurd eszmék bűvöletébe esik. „…ismét egy kis idő, és megláttok engem” – ígérte Jézus. Innen kell látni önmagunkat, a világot...
A só és a fény fizikai változtató tulajdonságait használja arra Jézus, hogy általuk érthetővé tegyen egy mélyebb, természetfeletti változást. Isten változtatása az emberben megy végbe, de nem az ember által!
Az ember az adott körülményekhez képest próbálja a legjobb megoldásokat keresni és előrelépni, ne abszolút szinthez mérje magát – vallja a világjáró orvos, Erdélyi Dániel gyermekhematológus. Ő kapta tavaly az Érintettek Egyesület díját, amellyel a daganatos betegségben szenvedő gyermekek szülei fejezik ki hálájukat az egészségügyi dolgozóknak.
Nehezebb a dolga annak, aki a Bibliát olvassa, templomba jár, imádkozik. Mert a hit próbája nem a vallásgyakorlás, hanem az életvitel. Az első testvérgyilkosság két oltár közelében történt. Káin Ábelt „istentisztelet” után ölte meg, miután Isten elé álltak áldozatukkal. De nincs mitől megijedni, ha az „Uram, uram” vallomás valódi elköteleződés is arra, hogy Isten akaratát cselekedjük, nem a magunkét.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Néhány hónappal azután, hogy Moszul felszabadult az Iszlám Állam hatalma alól, a várostól mintegy húsz kilométerre egy szerzetes tekintett a távolba a meredek hegyoldalba kapaszkodó Mar Mattai kolostor udvaráról. Még a kőre cseppenő víz hangját is hallani lehetett.
A csendeshéten Isten megmutatta és megbocsátotta neki az édesanyja ellen elkövetett bűneit. A hét után felhívta a népesség nyilvántartót, és az ügyintéző elárulta neki, hogy édesanyja még él. Eljuttatta hozzá bocsánatkérő levelét. A válaszban megkapta, hogy édesanyja megbocsát, és szeretné megismerni kis unokáját.
Az élet kereste és megtalálta az eltűnteket. Isten jóságos kegyelme, hogy a megtaláltak is üzenhetnek. A kapott kincsek még nem vesztek el, ha el is takarta, mélyen elfojtotta a mulandóság hamva. A szikrák még élnek, s isteni erőre várnak, hogy újból loboghassanak.
A zsoltároknak helyük és funkciójuk van a mindennapi életben. Évezredeken át használták őket: zsidók is, keresztyének is, reformátusok is, katolikusok is. Más kérdés, azért van szükség a tanárra, hogy segítsen frissé tenni ezeket – magyarázza Kurgyis András, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának ének- és vallástanára.
Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kölykeiknek és fiókáiknak azokat a történeteket a Bibliából, amelyekben őseik szerepelnek.
Negyven napig esett az eső. Mit esett? Zuhogott! Mit zuhogott? Ömlött, szakadt, mintha csak a földre akarná zúdítani Isten az összes vizet, ami az égben van.
Adománygyűjtést hirdet, a befolyt összegből tűzifát vásárol a rászorulóknak a Magyar Református Szeretetszolgálat a tartósan hideg idő beköszöntével. A programhoz bárki csatlakozhat.
Trócsányi László egyetemi tanár, európai parlamenti képviselő rektori kinevezését kezdeményezi a Károli Gáspár Református Egyetem élére a köztársasági elnöknél a Magyarországi Református Egyház.
– Ami nem változott, az a szolgálat iránti szeretetem és elhívásom. Jó szívvel készülök minden szolgálatra, igyekszem segítséget nyújtani, bátorítani, vigasztalni, Isten igazságára rávilágítani az igehirdetéseimben. De sok minden változott is bennem. Muszáj is, hiszen a gyülekezet is változik.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Karsay Eszter nyugalmazott református lelkipásztor, egyetemi oktató osztja meg velünk gondolatait.
Az ötvenes években az államosítás miatt csak néhány létesítmény maradt egyházi kézben. Fél évszázada indult újra a „jutalmam, hogy tehetem” jelmondatát valló és gyakorló diakónusok alapképzése Debrecenben. A Szeretetszolgálat jubileumi tanácskozása alkalmat nyújt a mozgalom történetének felelevenítésére, az e hivatásnak élők találkozására, a további lelki épülésre – tudatta Vörös Éva szervező.
A konfirmáció vasárnapjára készülve hadd kezdjem személyes emlékkel. Lelkipásztorként magam is sokat vívódom, hogy a konfirmációi felkészítés mai gyakorlata, a tananyag, az életkor, a családi lelki háttér gyakori hiánya vajon mit eredményez. Min lehetne vagy kellene változtatni, hogy a gyermekek komolyabban vegyék, hogy megmaradjanak a gyülekezetben?
A magyar református diaszpóra helyzetéről, átalakulásáról és jövőjéről rendeztek konferenciát Balatonszárszón. A világ különböző pontjain szolgáló magyar református lelkipásztorok és egyházi vezetők találkoztak. Együtt gondolkodtak arról, hogyan őrizhető meg a hit és a magyar református identitás olyan diaszpóraközösségekben, amelyek nyelvi, kulturális és generációs átalakulások közepette élnek.