Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bogárdi Szabó István református lelkipásztor, korábbi dunamelléki püspök, a Zsinat egykori lelkészi elnöke (III. 31-ig) és Csűrös András református lelkipásztor (IV. 1-től) osztja meg velünk gondolatait.
Ma több mint másfél milliárd ember nem jut tiszta vízhez a Földön. A víz a szó szoros értelmében minden életnek a feltétele, ahogy a Szentírásban is elsősorban az életet szimbolizálja. A témában Molnár Sándort, a Külső-Kelenföldi Református Egyházközség lelkipásztorát kérdeztük.
E viharosan változó, bizonytalan világunkban, amikor feltámadtak az életet veszélyeztető különféle szelek, miben, kiben reménykedünk? Jézus figyelmeztette egykori tanítványait és most minket is, jönnek ilyen pusztító szelek, és nekidőlnek a háznak, vagyis az életünknek. A történelemben minden nemzedék kénytelen volt átélni a bibliai kor ősi tapasztalatát: „Minden érhet mindenkit. Ugyanaz történhet az igazzal és a bűnössel, a jóval, a tisztával és tisztátalannal...”.
A Keresztyén Vezetők és Üzletemberek Társaságának elnöke, Szalai Zsolt kulcskérdésnek tartja, a szolgálók kinek, mikor, hogyan engedelmeskednek. Úgy véli, a felhatalmazás, felkérés módja a szolgálatra az egész egyház jövőjét meghatározhatja, hiszen a túlzott önállóság kockázatos.
– Amikor nagyszínpadon, több száz táncossal adjuk elő a programot, akkor mindenki, a szereplők és a nézők is lelki megtisztulásként élik meg a látottakat, kivételes élmény részt venni ebben a kétezer éves történetben – fogalmaz Zsuráfszky Zoltán „Zsura”, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti igazgatója, Kossuth-díjas kiváló művész, a nemzet művésze.
„A szecesszió világát is megidéző motívumok segítségével teremtett összhang jellemzi a János vitéz illusztrációit is. Költészet és képzőművészet fonódik meggyőző vizuális egységgé e költői sorozatában” – méltatta Merényi György Nikelszky Géza Petőfi művéhez készített illusztrációit.
... lehet néha mentség, bocsánatos lelkiállapot, amelyet elnéző mosollyal fogadunk. De kritikus helyzetekben bűn, súlyos önzés, végzetes gyávaság, ha tehetetlennek mutatkozunk a határozottságra, a döntésre. Bűn az önféltés, ha hatalom- vagy tekintélyféltésből nem merünk kiállni azért, amit helyesnek látunk.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Magyarországon egy évtizeddel ezelőtt még nem volt közismert a bullying fogalma, holott azok a cselekmények, amelyeket takar – jellemzően a megalázás, csúfolódás, kiközösítés és fizikai erőszak – mindig is jelen voltak a közoktatási intézményekben. Az ilyen cselekedetek számottevően nem nőttek az elmúlt tíz év alatt, csupán egyre több cselekményt tekintünk annak.
A gazdagság nem csupán a pénzről szól, ezért a szegény is lehet gazdag és szegény, sőt egyszerre mindkettő. Egyszerre vagyunk mindent nélkülözők és mindennel bírók. A gazdagságból mindig hiányzik valami, miként a gazdag ifjúnak az életéből is hiányzott a bizonyosság az örök élet felől.
Szerepelnek a Szentírásban álmok, jóslatok, próféciák, amelyek bekövetkeznek, de Jónás például hiába várta, hogy az ő emberi morálja érvényesüljön az isteni helyett. A jelenések könyvében erősebb az emberi logika, mely alapján minden a világ pusztulása felé mutat (noha ebben a „pusztulásban” a vég helyett az új kezdet a domináns).
– A szél gyönyörű dallamokat susog még ezekkel a száraz vesszőkel is. Az Úr csodálatosnak teremtette a természetet, csak sajnos elmegyünk mellette – magyarázza Skripeczky Bertalanné zongoratanár, aki szerint az Úristen nem válogat abban, hova adja a tehetséget.
Azt szokták mondani tréfásan: nincs régebbi dolog, mint a tegnapi újság. Azonban a régi újságok, különösen a református sajtóorgánumok, számos olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek ma is érvényesek, tanulságosak és jövőbe mutatók. E rovatban ilyen időtálló elmélkedésekből idézünk. Ezzel a régi értékeket őrizzük, és a hagyományokat ápoljuk.
A pásztor sem hagyta őrizetlenül a nyáját, amíg az elkóborolt barit kereste – magyarázta Boldi bá. – Neki is voltak segítői, vagy biztonságos helyre is bezárhatta őket. A Biblia erről nem beszél, mert nem ez a fontos. Hanem az: Isten nem hagyja, hogy elkóboroljunk. Jézus éppen azért jött, hogy megmentse, ami elveszett. Pontosan úgy, ahogyan te is megkerested Hopszlit, és mi is megkerestünk téged.
Az úton mindenütt lehetett látni a háború nyomait: egyenruhások, katonai járművek, kiépített állások. Plakátok, amelyek a hadseregbe toboroznak, és plakátok, amelyekkel az elesettekre emlékeznek. Halál és félelem jár ebben az országban! Eszünkbe jut Jézus szava: „A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot”.
– A menedzsment Kelet-Európában általában gyenge, sokat kell még tanulnunk. Sokszor nincs rendesen átgondolva egy-egy esemény, hát még egy egész program. Mindez sajnos hatványozottan igaz a helyi közösségekre, gyülekezetre. Erdélyt járva esperesként ezt látom leginkább.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan tekinthetünk a népesedési válságra keresztyénként? Parancs vagy áldás Isten teremtéskor elhangzó felszólítása, a „szaporodjatok, sokasodjatok”? Béres-Áfra Zsuzsa debreceni szociológussal vizsgáljuk Magyarország évek óta csökkenő népességszáma mögött húzódó okokat, többek közt a posztadoleszcencia jelenségét is.
A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.
Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.