Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Vassné Baki Ilona nyugalmazott református lelkipásztor (V. 28–31). és Kun Mária ny. református lelkész (VI. 1–3.) osztják meg gondolataikat olvasóinkkal.
A református közösségekben a konfirmációra úgy is tekintettek, mint a nagykorúság és a gyülekezet teljes jogú tagjává válás ünnepélyes megerősítésére – magyarázza S. Lackovits Emőke néprajzkutató. A nyugalmazott múzeumi főtanácsossal a konfirmációról beszélgettünk.
A metanoia (megbánás) gazdag tartalmú újszövetségi kifejezés. A cél megváltoztatásáról, a bűntől az Istenhez fordulásról beszél. Jézus Krisztus ígérete ma is beteljesedik, ha valaki szomjazik, hozzá megy, és iszik. Belőle élő víz folyói áradnak a keresőbe, amelyek örökre megelégítik őt. Ez a kegyelem. Ez a pünkösd.
– A negyedik generációnak ez már csupán történelem, néha nem is értik, miért van bennük félelem, ha átmennek a túlsó partra. Szoros kapcsolat alakult ki a Duna két partján élő reformátusok között – állítja Nemes Andrásné presbiter a komáromi gyülekezetről készült riportban.
Huszonegy gyermek állt az úrasztala körül, miután Bódis Tamás kisbajomi lelkipásztor megkeresztelte őket május második vasárnapján. A rendhagyó istentiszteletet még különlegesebbé tette, hogy a gyermekek mindegyikéről a Nyugat-magyarországi Református Gyermekvédelmi Központhoz tartozó nevelőszülők gondoskodnak.
... nagyon fontos, amikor vagy-vagy kérdéseket teszünk fel: szenvedést vagy gyógyulást ígér Jézus a követőinek? Üldöztetést vagy győzelmet? Szegénységre vagy bővölködő életre hív el? Az ő élete a leverettetésről, ellenségei dühös csapdáiról, véres tervéről, a csúfos kereszthalálról szól, vagy a bűn és a halál fölötti diadalról?
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, melyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
A Szentlélek pünkösd előtt is itt volt a földön, munkálkodott emberek életében nagyon különleges módokon, de nem minden hívő ember életében. Bizonyos kiválasztott személyek bizonyos feladatokhoz bizonyos mértékig kapták a Szentlélek jelenlétének ajándékát – vallja Barthos Gergely hévízgyörki lelkipásztor. A Szentháromság harmadik személyéről kérdeztük.
„Bizony, te rejtőzködő Isten vagy, Izráel Istene" – mondja Ézsaiás próféta, és valóban sokszor úgy érezzük, hogy hallgatásba burkolózik, vagy egyszerűen csak elbújik előlünk. Miért nem találjuk ilyenkor? Mert nem jó helyen keressük. Bár ott kezdenénk a keresést, ahol megtalálható, és nem ott, ahová eszébe sem jutna elrejtőzni!
Aki nem az idő „múlásán” sajnálkozik, hanem annak „betelése” vagy „kiteljesedése” fölött örvendezik, nem az elmúló idő melankóliáját éli meg, hanem az egész életére ünnepi időként tekint. Ajándék időként. A szakrális ünnepkörben így lesz minden nap a születésé, és így lesz minden születés egyben újjászületés.
Ha egy tag szenved, az összes többi tag is szenved vele. Ha egy tagot megdicsérnek, minden tag örül vele. Itt nincs irigység! Ha azt beengedjük, csak elpazarolja az időnket, lehetőségeinket, ellopja az örömünket – tudatja Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója.
A költő hitéleti olvasókönyve, az Olajág szerényen és szelíden arra próbálja rávezetni minden idők pünkösdöt ünneplő embereit, hogy a sok külső jel ellenére (a fehér galambot egyébként a niceai zsinat fogadta el Kr. után 325-ben a Szentlélek jelképének) ezeket a szent eseményeket ne ideigvalónak, hanem örökkévalónak tekintsék.
Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.
De az Úristen nem azért adta ezt az ajándékot az apostoloknak, hogy a fociról beszélgessenek, hanem hogy mindenkinek el tudják mondani Jézus történetét. Mert pünkösdre nagyon sok ember érkezett Jeruzsálembe, sokféle helyről, és sokféle nyelvet beszéltek. Isten azt akarta, és azt akarja ma is, hogy mindenki megismerje az ő szeretetét.
– A nehéz időszakok ellenére valójában sohasem távolodtam el Istentől. Így természetes, hogy soha nem hozok nagyobb döntést imádkozás nélkül. Művészként pedig úgy tapasztaltam, az alkotásokban mindig azok a dolgok jelennek meg, amelyek foglalkoztatják az embert. Több festményem készült a hittel kapcsolatban.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Gaál Sándor esperes-lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan jut el a jelöléstől az új Zsinat megalakulásáig a református egyház? Infografikán mutatjuk be a tisztújítás teljes folyamatát: kik döntenek, mikor születnek meg az eredmények, és milyen állomások vezetnek a következő hat év vezetőinek megválasztásáig.
Az árvák, a kórházban „felejtett” újszülöttek és a gyermekotthonban élők különösen vágynak a törődésre. Kenyeret tenni az asztalukra, biztos fedelet borítani a fejük fölé, szeretettel gondoskodni róluk humanitárius kötelesség és bibliai parancs – hangsúlyozza Jakab Lajos családorvos. A hőség, az aszály és a háború közepette is helytálltak a kárpátaljai gazdák: száz tonna gabonát ajánlottak fel a Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthonnak.
Napjainkban egyre ritkábban találkozunk azokkal az erényekkel, amelyek egykor természetes részei voltak az emberi életnek és a közösségek rendjének. Vajon az igazságosság csupán törvények és szabályok kérdése, vagy sokkal mélyebbről fakad? – Nem az érzelmeinkből fakad az igazságosság, hanem Isten igazságából, amely Krisztusban teljesen megmutatkozott – vallja Bogárdi Szabó István, a Károli-egyetem rektorhelyettese .