Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Piknikkel segíti a kapcsolatépítést a Református Szeretetszolgálat. – Ha a szolgálattevők között barátságok szövődnek, az segít helytállni a mindennapok szolgálatában is – vallja Czibere Károly főigazgató.
Az egyház mások tanítójaként, Isten küldötteként a világban mikor tanul a saját küldetéséről? Mikor van a becsöngetés Jézus iskolájában? Mi az a jel, amely durván vagy kreatívan-viccesen-vidáman, de megráz: Indulj! Kezdj hozzá! Add bele magad! Tanulj, hogy meg ne bukj!
Kis gyülekezet vagyunk, nagy létszámnövekedésre nem számítok, a körülöttünk élő, de távol maradó embereket – akik egyébként közeli-távoli rokonaink, barátaink, ismerőseink – kellene és próbáljuk is megszólítani – jelzi a célt Tóbiás Zoltán, a Tokaj-hegyaljai falu, Erdőbénye gyülekezetének lelkipásztora.
Elsődleges célom, hogy az iskolamisszió beszédtéma legyen a gyülekezetekben, az egyház vezetőségében, az iskolákban. Legyen egyértelmű a cél és az ahhoz vezető út – magyarázza Szabó Elődné Melinda, a Tatai Református Gimnázium lelkésze. Arról is beszélgettünk vele, mit és mikor dolgozik az iskolalelkész, ha a tanár tanít, a diák tanul.
... világnapja van. Mit lehet tenni, hogyan lehet megelőzni, hogy valaki megkísérelje az öngyilkosságot? Hogyan tudunk változtatni, segíteni a hamis érzelmekbe és negatív gondolatainak szövevényébe beleragadt embernek? – Istentől kérjünk erőt ahhoz, hogy oda tudjunk állni azok mellé, akik roskadoznak terheik alatt.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, hanem közösségi élményt is nyújt, amely erősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják a közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönző elmélkedések. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, mely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Augustinus egyházatya a sákramentumokat „a láthatatlan kegyelem látható formájának” nevezte: a mennyei Atyának ugyanaz az üzenete jelenik meg bennük, mint az igehirdetésben, csak más alakban. Nemcsak beszél mentő szeretetéről, amelynek Jézus áldozata a forrása, hanem láthatóvá, kézzel foghatóvá, megízlelhetővé teszi azt.
A Bánffyhunyadtól három kilométerre fekvő falu, Magyarbikal kis református közössége adományokból és önerőből újította fel a száz éve épített templomtornyot. – Az elmúlt négy-öt esztendő folyamatos munkával telt, két hónap alatt a zsindely cseréjére 7,5 millió forint adomány gyűlt össze. A segítségre a továbbiakban is szükség lesz: a templomjavítási munkálatok folytatódnak – mondja Szabó Mihály lelkipásztor.
Ha nem tudok megállni, lassítani, akkor értelemszerűen nem fogom keresni a templom csendjét, az istentisztelet békéjét, mert túlpörgő életem nem tud mit kezdeni az elmélyüléssel, a lelki stációval. És szép lassan kikopik belőlem a lét e formája. Már nem jutnak el hozzám Isten válaszai. Az ember lelkében ma zsúfoltság van.
Ha hajlandók vagyunk a tőlünk telhető legegységesebben nézni Istent, egyértelművé válik, hogy ő jó, sőt sokkal jobb, mint mi remélhetnénk tőle. Akkor is, sőt éppen azért, mert vannak olyan részei, amelyek meglepnek bennünket, amelyek befogadhatatlanok. Ő a teljesség, az Alfa és az Ómega, az igazság, az élet, a feltámadás.
A teológián ismerték meg egymást. A férfi kezdte a lelkipásztori szolgálatot. Nyolc év múlva polgármester lett, azóta a feleség viszi tovább a gyülekezeteket. Mindabból, amire a házaspár rátereli a figyelmem, szinte összerakható egy kis hely- és gyülekezettörténet.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
– Értem – bólintott komolyan a lelkésznő. – Mert hiába veszekedtetek, mégis barátok voltatok. Szerettétek egymást. És a szeretet soha el nem múlik (1Kor 13,8). Lehet, hogy most nem egy iskolába jártok, de ha újra találkoznátok, biztosan ugyanolyan jót játszanátok, mint régen. – Igen – sóhajtott nagyot Menyus.
Az Ormánság egyetlen középiskolája életében új korszak, új esély nyílt azzal, hogy a Magyarországi Református Egyház fenntartásába lépett. Az eddig sorvadozó sellyei mezőgazdasági technikum szeptember óta a Pécsi Református Kollégium tagintézményeként működik.
– A jót tovább kell adni, hogy mások is részesedjenek belőle. Jelenleg is önkénteskedem egy idősotthonban, és hálás vagyok Istennek, hogy segíthettek azzal, amit tanultam az egyetemen. A rádió rendkívüli missziós lehetőség, ott Isten kezében eszköz lehetek arra, hogy mások jobban megismerjék az Urat, közel kerülhessenek hozzá.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan tekinthetünk a népesedési válságra keresztyénként? Parancs vagy áldás Isten teremtéskor elhangzó felszólítása, a „szaporodjatok, sokasodjatok”? Béres-Áfra Zsuzsa debreceni szociológussal vizsgáljuk Magyarország évek óta csökkenő népességszáma mögött húzódó okokat, többek közt a posztadoleszcencia jelenségét is.
A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.
Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.