Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Czanik Péter nyugalmazott református lelkész (XI. 26–30-ig) és Karsay Eszter református lelkipásztor, egyetemi oktató (XII. 1–2.) osztják meg velünk gondolataikat.
A kiadók egyeztetése közben merült fel a karácsonyi könyvvásár ötlete: legyenek egy helyen megtalálhatók a keresztyén üzletek kínálta kiadványok, termékek – mondja Monty Taylor lelkipásztor, a Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány elnöke a karácsonyi könyvvásár kapcsán.
A törvények, az istentisztelet keretei, az együttélés szabályai – mind valós segítség, előre az ajándékozó Istentől. Mindez ránk nézve is igaz, akár új életszakaszba lépve, például egy részben vagy teljesen megújult presbitériummal továbbindulva. Keresve a helyes választ a népszámlálási adatokból ránk köszönő társadalmi folyamatokra. Ilyenkor az alapokat kell újra megerősíteni, legelőször is: Krisztusé vagyok, és Krisztus az enyém.
A Szeged-Újszegedi Református Egyházközség szórványgondozása célba ért: mára templomuk és pásztoruk is van a kisteleki református hívőknek. – Ahol az élő Igéről beszélnek, ott van fogékonyság a gyülekezethez tartozásra. A krízisben levőt könnyebben megszólítják a prédikációk, s ha azok valóban Krisztusra és az evangéliumra mutatnak, az életükben, szemléletükben nemegyszer fordulat megy végbe – vallja Szabó János Bence lelkész.
Az új énekeskönyvből tudjuk, Vargha Gyuláné Szász Póla fordította többek közt a „Vezess, Jézusunk...” – kezdetű éneket. Szász Károly dunamelléki püspök, korábbi szabadszállási lelkipásztor egyik leánya 1863-ban, a szabadszállási paplakban született. A helyi egyházközség és egyik lelkésze, Pálinkásné Balogi Beáta célul tűzte, a műfordítót visszaadja szülővárosának és a gyülekezetnek.
... alatt élt Pál apostol, mert Jézus lelke, a Szentlélek irányította őt. Nem volt előtte kitaposott út. Óriási nyitottság kellett ahhoz a váltáshoz, hogy nem Saul farizeusként fogja tanítani az övéit, hittestvéreit a zsidó vallás fontos elemeire, megtartására, amire készült ifjúkori tanulmányai alapján, hanem a Krisztus evangéliumát viszi nekik.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, hanem közösségi élményt is nyújt, amely erősíti a hívők közötti kapcsolatot. A heti bibliai szakaszhoz Győri István írt jegyzetet, mely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Amikor rivalizálunk, a középpontban az egónk van, viszont ha teret adunk a másik életének, elkezdhet feloldódni a feszültség. Ez általában hosszú folyamat – fejtegeti Maksai Attila lelkipásztor. Szerinte a világi dicsőség utáni sóvárgás kicsit olyan, mint a kábítószer-fogyasztás: azonnal kell az adag.
Ki merem mondani, le merem írni: rendkívül nagy kísértés ma gyülekezeteinkben, de közegyházunkban is, hogy a rentabilitás aranyborjúja körül táncolunk. Persze joggal lehet kérdezni: hiszen minden drága, ráadásul ma már nagyok az igények, miből legyen akkor misszióra forrás?
Isten kívül áll a mi koordinátarendszerünkön. Őt nem címkézhetjük fel azokkal a jelzőkkel, amelyek segítségével egy kalap alá veszünk mindent és mindenkit, ami és aki a rajtunk kívül álló világban van. A szó szoros értelmében sohasem látjuk, nem érezzük az illatát, nem halljuk a hangját, nem ér hozzánk fizikailag, ez a hiány pedig, ha nem teszünk külön lépéseket, a kapcsolódás útjába állhat.
A Helsinki Fellebbviteli Bíróság megerősítette: nem bűncselekmény bibliai verset tweetelni vagy keresztyén szemlélettel nyilvános vitát folytatni. Ezzel egyhangúlag kihirdette, a Biblia hagyományos értelmezése nem minősül gyűlöletbeszédnek. – Senkit sem szabad büntetni azért, mert a hitét békés eszközökkel kifejezi – nyilatkozta Päivi Räsänen parlamenti képviselő.
A dráma- és az alkotópedagógia gyakorlatába nyújtott betekintést az általános iskolák felső tagozatán és gimnáziumban tanító pedagógusoknak a Pécsi Református Kollégium Nagyharsányi Általános Iskolájának szakmai napja. Az intézmény célja a gyermekek közötti empátia fejlesztése, a konfliktuskezelés, a befogadó iskolai környezet megteremtése.
A hit, a megtestesült diakónia és a keresztyén kultúra nagykövete, Trenovszky Cecília 1930-tól 2007-ig élt. Azok közé tartozik, akik nem fáradó segíteni tudásukkal örök példák számunkra. A református irodalombarátoknak ritkán találunk napjainkban méltóbb olvasmányt, mint a Cili című emlékkönyv. A kötet – északi testvérnépünk zászlajának színét is felidéző – finn címe ez: Faliszőnyeg kékből és aranyból.
Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.
Élt egy kisfiú az izráeli Córában, akinek sohasem vágták le a haját. Sámson ő tudta, jó oka van erre az édesanyjának. Születését egy angyal jelentette be neki: tudom, eddig nem született gyermeked de Isten másként gondolja. Fiút szülsz. Ne érje annak borotva a fejét, mert Istennek szentelt názír lesz az a gyermek már anyja méhében.
– Huszonnégy éve Sztánán, e kalotaszegi gyülekezetben hirdetem az Igét. Hosszú időszak, megéltem mélységeket és magasságokat. De számomra ez az a falu, ahova érdemes volt megérkezni vonattal, hátizsákkal a hátamon, gyúrni a sarat és merészet álmodni. A majdnem negyedszázadból mindig a szép marad meg, azok az emberek, akiktől oly sok szeretetet kaptam.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan tekinthetünk a népesedési válságra keresztyénként? Parancs vagy áldás Isten teremtéskor elhangzó felszólítása, a „szaporodjatok, sokasodjatok”? Béres-Áfra Zsuzsa debreceni szociológussal vizsgáljuk Magyarország évek óta csökkenő népességszáma mögött húzódó okokat, többek közt a posztadoleszcencia jelenségét is.
A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.
Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.