„Ötvenéves házassági jubileumát ünnepelte a házaspár” – hírelte a média a szép eseményt. „Az ünneplés mellett sok munkával járt az ötéves évforduló” – olvastuk az egyesületi információt. „Az intézmény 300 éves jubileumi könyvében jelent meg” egy dokumentum – újságolta a sajtó.

Az első két közlés sem szabatos, a legutóbbi még félre is érthető. A citált példák szövegezői figyelmen kívül hagyták a -dik sorszámnévképző (például ötvenedik) létét. E toldalékot egyébként számjegy után ponttal (például: 100.) jelöljük, a világosság követelményét teljesítve. Itt például egyértelművé tesszük: nem a jubileum ötvenéves (túl sokáig tartana az ünneplés…), hanem a házasságot kötötték fél évszázada; nem az évforduló ötéves (nem tart ennyi ideig…), hanem az egyesület; nem a jubileumi események időtartama háromszáz esztendő, és nem a könyv háromszáz éves, hanem az intézmény.

Az említett, a sorszámnevek kiszorulására utaló hibás közlések helyesen: a házasságkötés ötvenedik évfordulóját ünnepelték; sok munkával járt az ötödik évforduló; az intézmény fennállásának 300. évfordulóját köszöntő kötetben jelent meg.

A sorszámnévi jelző (például a harmadik napon) számjegyes változatában a képző kiírása helyesírási hibának minősül: „a 100-dik szülinapján két órán keresztül táncolt”; „a 6-dik parancsolat”; „pillanatnyilag a 3-dik helyen áll”. Megesik, hogy a képző egy betűje elmarad: „Köszönöm az 5-ik rész fordítását!” Ez a forma sem ritka: „a 4.-dik utánnyomás”. Olykor a kötőjel elmarad, ám ponttal együtt írják ki a toldalékot: „a 21.dik század technológiája”. Az utóbbi két példában a közlő – fölöslegesen – kétszer is használja a képzőt (kiejtve: negyedikdik; huszonegyedikdik).

Ne feledjük tehát: a szabály szerint a számjeggyel írt sorszámnevek után (csak) pontot teszünk: 100. születésnap; a 6. parancsolat; a 3. helyen; az 5. rész; a 21. (vagy: XXI.) század.

Íme, mennyi minden múlik egy ponton!