Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Karsay Eszter nyugalmazott református lelkipásztor, egyetemi oktató osztja meg velünk gondolatait.
Az ötvenes években az államosítás miatt csak néhány létesítmény maradt egyházi kézben. Fél évszázada indult újra a „jutalmam, hogy tehetem” jelmondatát valló és gyakorló diakónusok alapképzése Debrecenben. A Szeretetszolgálat jubileumi tanácskozása alkalmat nyújt a mozgalom történetének felelevenítésére, az e hivatásnak élők találkozására, a további lelki épülésre – tudatta Vörös Éva szervező.
A konfirmáció vasárnapjára készülve hadd kezdjem személyes emlékkel. Lelkipásztorként magam is sokat vívódom, hogy a konfirmációi felkészítés mai gyakorlata, a tananyag, az életkor, a családi lelki háttér gyakori hiánya vajon mit eredményez. Min lehetne vagy kellene változtatni, hogy a gyermekek komolyabban vegyék, hogy megmaradjanak a gyülekezetben?
A magyar református diaszpóra helyzetéről, átalakulásáról és jövőjéről rendeztek konferenciát Balatonszárszón. A világ különböző pontjain szolgáló magyar református lelkipásztorok és egyházi vezetők találkoztak. Együtt gondolkodtak arról, hogyan őrizhető meg a hit és a magyar református identitás olyan diaszpóraközösségekben, amelyek nyelvi, kulturális és generációs átalakulások közepette élnek.
A Debrecen-Széchenyikerti Református Egyházközség lelki oázis: nemzedékek, szolgálatok és életutak találkozóhelye. Egyik kulcsszavuk a sokszínűség. Oláh Attila gondnok szerint ez napi tapasztalat. A lakótelep önmagában több nemzedéket hordoz, és a gyülekezet is egy nagycsaládhoz hasonlóan épül fel. – Kicsi gyerekek foglalkozásától kezdve az idősek klubjáig minden korosztály talál alkalmat.
A földrésznyi távolságok Ausztráliában a gyülekezeti életet is átformálják. Egy vasárnapi istentisztelet itt sokszor egész napos program. Van, aki három órát autózik Melbourne-be azért, hogy eljusson a templomba, majd ugyanennyit haza. Ilyen körülmények között az egyház több istentiszteleti helynél: találkozópont, közösségi tér, sokak számára lelki otthon.
A mai magyar kultúrában a zarándoklatot elsősorban katolikus gyakorlatként ismerjük. Mégis egyre több református fedezi fel: az úton lét nem idegen, hanem nagyon is biblikus nyelv. A református zarándoklat teológiája a teremtettség komolyan vételénél kezdődik. Isten úgy alkotta meg a világot, hogy jó benne embernek lenni. A természet nem díszlet, hanem isteni ajándék, amelyben az ember rácsodálkozik: teremtmény vagyok...
... olvassuk a római levélben, többen beleütköztek már. Egyeseket kiválaszt és kiemel Isten az emberek, népek közül, másokat pedig elvet? Jákób és Ézsau történetére utal Pál is: „…meg van írva: »Jákóbot szerettem, Ézsaut pedig gyűlöltem«.” A gyűlölet szó itt nem érzelmet, hanem mellőzést, a második helyre tételt jelenti, nem többet. Csak annyit, hogy noha ő az elsőszülött, mégsem ő viszi tovább az áldásvonalat.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Krisztus mozgásban van. Visszatér, s ahhoz, hogy meglássuk őt, mint hamarosan, vagyis most és bármikor visszatérőt, fel kell emelnünk a fejünket. Nem a föld kövében rögzült lábnyomra kell merednünk, hanem az ég felhőinek bizonytalan alakú foszlányaiba kell fúrnunk a tekintetünket. A mi életünk a porhoz tapad, ezért van szükségünk a pünkösdre, hogy a Lélek felemelje a tekintetünket.
Korunk a pénzkérdést gyakran kivonja az etika alól, így adódhat, hogy kapzsi, mohó, közvagyont elcsaló, adócsaló, spekuláns, fukar vagy éppen dorbézoló emberek tetszelegnek az erényesség látszatában még az egyházban is, hiteltelenítve az evangéliumot. Isten népének a tisztesség, mértékletesség, becsületesség és megelégedettség erényeit kell felmutatnia.
Tömegeket emberi erővel és hatalommal imára parancsolni vagy attól eltiltani sokszor lehetett az évezredek folyamán, a szívünk belső szobájában elmondott őszinte, szívből jövő imádság lehetőségét azonban soha senki sem tudta-tudja elvenni a hívőtől. Isten a történelem ura, mindenható és gyengéden szerető Atya. Arra vár, hogy minden bajunkkal, bánatunkkal, félelmünkkel, bizonytalanságunkkal, kétségünkkel keressük őt, és bízzunk benne.
A csodálkozás néha ilyen is lehet. Mintha az egész világ megállna körülötted egy pillanatra. Jézus tanítványai is így jártak egyszer. Majdnem másfél hónap telt el Jézus feltámadása óta. Negyven nappal húsvét után az Olajfák hegyén voltak Jézussal együtt. Jól ismerték ezt a helyet, hiszen már sokszor jártak itt. Akkor is itt éjszakáztak, amikor elfogták Jézust. Akkor a tanítványok azt hitték, mindennek vége. De Jézus feltámadt!
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Nagy sikert aratott a családunkban kolléganőnk krémpitéje (lásd a húsvéti dupla számunkat). Könnyed, finom kis tésztája és krémje megnyerte az én tetszésemet is, ki kellett próbálnom egy kicsit másképp, más ízesítéssel újragondolva, így született meg ez a kókuszos szelet.
– A leghitelesebb, legpontosabb ábrázolásra képes írók, filmesek sokszor olyan világot örökítenek meg, amelyben alig lehet élni, vagy lehet, de szenvedés. Mi, keresztyének talán valamivel többet értünk meg ennek okaiból, de ez nem jelenti azt, hogy automatikusan jobb választ, megoldásokat is tudunk adni rá. Ezért is szoktam úgy fogalmazni, hogy a segítő jelenlét az első: mert szinte mindig mindenki valamilyen értelemben erre szorul.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Karsay Eszter nyugalmazott református lelkipásztor, egyetemi oktató osztja meg velünk gondolatait.
Az ötvenes években az államosítás miatt csak néhány létesítmény maradt egyházi kézben. Fél évszázada indult újra a „jutalmam, hogy tehetem” jelmondatát valló és gyakorló diakónusok alapképzése Debrecenben. A Szeretetszolgálat jubileumi tanácskozása alkalmat nyújt a mozgalom történetének felelevenítésére, az e hivatásnak élők találkozására, a további lelki épülésre – tudatta Vörös Éva szervező.
A konfirmáció vasárnapjára készülve hadd kezdjem személyes emlékkel. Lelkipásztorként magam is sokat vívódom, hogy a konfirmációi felkészítés mai gyakorlata, a tananyag, az életkor, a családi lelki háttér gyakori hiánya vajon mit eredményez. Min lehetne vagy kellene változtatni, hogy a gyermekek komolyabban vegyék, hogy megmaradjanak a gyülekezetben?
A magyar református diaszpóra helyzetéről, átalakulásáról és jövőjéről rendeztek konferenciát Balatonszárszón. A világ különböző pontjain szolgáló magyar református lelkipásztorok és egyházi vezetők találkoztak. Együtt gondolkodtak arról, hogyan őrizhető meg a hit és a magyar református identitás olyan diaszpóraközösségekben, amelyek nyelvi, kulturális és generációs átalakulások közepette élnek.
