Ki számít öregnek a XXI. században?

A statisztika igazolja: az emberi átlagéletkor kitolódott, emiatt földi létünk felét idősként töltjük. Természetesen vitatott, ki számít annak. Amíg nem töltjük be például az ötvenet, ezt a kort idősnek véljük. Elérve idáig már nem egyértelmű a megítélés. A Bibliában mai szemmel nézve elképzelhetetlenül magas kort is megértek emberek. Néhai Czeizel Endre genetikus is százhúsz évre programozott testről beszélt.

Engem tinédzserkoromtól foglalkoztat, miként lehetne a nekünk rendelt kegyelmi időt egészségben megélnünk. A rómaiak mondták: az időskor a bajok egész tárházát zúdítja ránk. Valóban, nem egy elváltozással küzd már ilyenkor az ember. Kapcsolt betegségnek tartják az orvosok a cukorbajt, az elhízást és a magas vérnyomást. Ilyen kombináció esetén felgyorsul az öregedés, csakúgy, mint például egy súlyos baleset következtében.

Milyen változások jellemzik az öregedést?

A szorongás, a depresszió, a stressz okozta betegségek olyan civilizációs ártalmak, amelyekre az emberi test nem találja a helyes választ. Különböző statisztikák látnak napvilágot: az idősek körében az életkor előrehaladtával egyre nagyobb arányban fordulnak elő ezek a betegségek. Gyakorta nem is a megelőzés vagy a bajok késleltetése áll a kutatások középpontjában, hanem az, miként lehet velük együtt élni, és minőségi időt tölteni ezen ártalmak jelentkezése után is.

Az öregedés folyamata pedig rendkívül izgalmas. Biológiai, kémiai, fiziológiai, társadalmi, gazdasági, kulturális, családtörténeti, párkapcsolati szempontból is fontos kérdésnek tartjuk. A teológiai oldalt feltétlenül hozzuk ide! Közismert – és vallásgyakorló keresztyénként mi is érzékeljük –, az Istenhez tartozásunk átalakítja a személyiségünket. Nyugodtabban, toleránsabban fogadjuk sorsunk eseményeit és éljük meg a változásokat. Még a hanyatlást is másképp dolgozza fel mind a testünk, mind a lelkünk.

Miért kezdett az öregedés kutatásával foglalkozni?

Amikor hittudatosságom elején jártam, megdöbbentem az öregedéssel törvényszerűen ránk váró problémákon. Ifjonti lelkesedéssel határoztam el: ezzel a kérdéssel én foglalkozni szeretnék. Megoldást kell találnom rá! Ösztönzött a tudásvágy és mára, több évtizednyi szorgos kutatás után, Isten és a tudósvilág előtt szerényen, de jelenthetem, közeledünk egyfajta megoldáshoz. Két éven belül befejezzük azt a projektet, amely az agy öregedésének lassításával s ezáltal a test fiatalosabban tartásával foglalkozik. Természetesen az öregedés ellenszerét nem találtuk meg, de az a kegyelem, hogy kutathatom a témát, felbecsülhetetlen ajándék az Úrtól. Ez nem beavatkozás a teremtés rendjébe, hanem amivel Isten megáldott, azt az emberek javára szeretném fordítani.

Volt olyan időszak, amikor kételkedett abban, hogy jó úton jár?

Sokszor zuhantam mélypontra. Nem láttam, merre induljak tovább. Irodám védett falai közt, benső szobám csendjében letérdeltem, és Istenhez imádkoztam: „Uram, mutasd meg, hogyan haladjak tovább, miként tudlak téged szolgálni úgy, hogy közben az embereknek segítsek félelmeik csökkentésében!” Nagyon figyeltem a válaszra. Meggyőződéssel vallom, több alkalommal éreztem az útmutatást, az isteni vezetést. Bizonyosságot kaptam arra, jó úton haladok.