Sűrűn hallunk a közbeszédben efféléket: a huszonöt zsoltárt éneklik; a szabályzat százhetvenegy pontja a tárgynevek írásmódját taglalja; az iskola hét osztályába jár; a hat kerületben (sőt: a „hatkerben”) él; a négy emeletre (vagy: „a négyre”) költözött. Hibásak ezek a – szóbeliségben gyakori, és írásban is előforduló – formák. A sorszámneveket jelölő számok után ugyanis rendszerint pontot teszünk, és ezt a kiejtésben is érvényesítjük. Példák: a 25. zsoltárt éneklik (ejtsd: huszonötödik); a helyesírási szabályzat 171. pontja (ejtsd: százhetvenegyedik); az iskola 7. (ejtsd: hetedik) osztályába jár; a VI. (ejtsd: hatodik) kerületben él; a IV. (ejtsd: negyedik) emeletre költözött.

A keltezés napi gyakorlatában is bőven találunk hibát. Szabály: pont kívánkozik az évet, a hónapot és a napot jelölő szám után is, például: 1848. III. 15. A számjegyhez azonban pont nélkül és kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot: 1848. III. 15-én.

A szabályzat azokra az esetekre tanácsolja a római számok alkalmazását, ha ezeknek az arab számokkal szemben megkülönböztető vagy tagoló szerepük van: 2017. II. 26.; Petőfi u. 23. I. (em.) 1. Ám az iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni: 3. osztály, 4. b vagy 4/b osztály, 12. osztály.

A káté egyaránt helyesnek tartja a sorszámnevek alábbi írásmódjait: 5. kötet vagy V. kötet; 19. század vagy XIX. század; II. kerület vagy 2. kerület és így tovább.

Összekapcsolt sorszámnevek esetén csak a második szám után kell pont: 2025–2026. vagy 2025/2026. Továbbá: a 20–21. század vagy a XX–XXI. század; 2026. május 30–31.

A valamettől valameddig időtartamot olykor két teljes (vagy csaknem teljes) dátum összekapcsolásával jelöljük. Ilyenkor a két dátumot és a nagykötőjelet szóközzel elkülönítjük, és a nagykötőjel előtti szám végére pontot teszünk: 2026. június 15. – 2026. augusztus 31. Vagy: 2026. VI. 15. – VIII. 31.