Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Fodorné Nagy Sarolta egyetemi tanár, református lelkész osztja meg velünk gondolatait.
Sok szolyvai gyermek már csak a nagyszüleitől hall a családban magyar szavakat, így különösen fontos szerepe van nemzeti identitásuk erősítésében a helyi magyar óvodának. A háború óta azonban kevesebb mint felére csökkent az intézménybe járók létszáma – most egy budai gyülekezet szervez a támogatásukra jótékonysági koncertet.
Mai keresztyénként tudjuk: Isten természetesen mindenütt megtalálható. Azt is, a templom Isten háza. Önmagában e két megállapítás is feszültséget hordozna. De valójában nekünk van szükségünk arra, hogy megkülönböztetett helyen találkozzunk vele. Ő csakugyan mindenütt jelen van, de az ember az Úr jelenlétét is egy adott ponton tudja a leginkább átélni, mert térhez kötötten tapasztaljuk meg a létet. Nekünk van szükségünk arra, hogy összpontosítsuk a figyelmünket az Úrra.
A valódi siker nem az, hogy eljutunk a csúcsra, hanem az, hogy egyre tisztábban látjuk: mindaz, amit kaptunk, ajándék. És ha ezt így tudjuk megélni, eszközökként, akkor ez a pálya nem önérvényesítés többé, hanem folyamatos visszaadás – Istennek és az embereknek egyaránt. Pálúr János orgonaművész vallja ezt. Szerinte a zene nem önmegvalósítás, hanem szolgálat, Isten gondviselése pedig nem elmélet, hanem mindennapi valóság.
Különleges összefogás eredményeként elevenedett meg a Pötyi és Pille című zenés mesejáték Debrecenben, a Csokonai Fórum nevű színház egyik termében. Az előadás nem csupán beszél az értékekről, hanem meg is mutatja azokat. A színpadon ugyanis halmozottan fogyatékos diákok és többségi tanulók játszottak együtt. A produkció így a történettel és a megvalósítással egyaránt hitelesen közvetítette az elfogadás és az egymás iránti tisztelet üzenetét.
A református zene ezerszínű, tekintélyes múltra néz vissza, de folyamatosan megújul. A segítségével könnyebben megtaláljuk az utat Istenhez és egymáshoz. A Református Énekek koncert-istentisztelet a mi zenénk ünnepe. Miért katartikus egy gyönyörű teremben, határainkon innen és túlról érkezve, együtt zengeni református zsoltárainkat és dicséreteinket? Erről is vall Berkesi Boglárka karnagy, a Cantus Dei keresztyén dzsesszformáció énekese.
... vagyunk, panaszoljuk sokszor kifakadva. De mivel? Néha önmagunkkal, dicsekedéssel vagy éppen gyógyítatlan elégedetlenséggel, önostorozással. Tele vagyunk szorongással és félelemmel, sérelemmel a körülményeink és mások miatt. Sértettséggel és csalódottsággal, amelyeket emberek gonoszsága okoz. Tele a kapcsolati, a munkahelyi konfliktusokkal, haraggal és a politikai szócsatákkal.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, közösségi élményt is nyújt, megerősítve a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg mélyebb megértéséhez.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
Két éve ünnepelte fennállása 200. évfordulóját a Székesfehérvár-Belvárosi Református Egyházközség. Története szorosan összekapcsolódik a település református jelenlétével. A presbiterek vasárnapján, június 14-én a Kossuth rádió a „királyok városa” belvárosi templomából közvetíti az istentiszteletet. Mint a következőkben is kiderül, ez a szolgálat egyszerre felelős döntéshozatal, háttérmunka, imádságos hordozás és figyelmes jelenlét.
Pünkösdkor Ezékiel látomásáról prédikáltam. Arról a völgyről, ahol a halálból élet támadt, ahol a száraz csontokra ín, hús és bőr nőtt. Ahol Isten életet hívott elő ott, ahol emberileg már semmi remény nem látszott. Ezt most együtt éltük át. Ín lett ott, ahol nem volt. Az orvosok, akik egy fabatkát sem adtak volna a láb megmenthetőségéért, most értetlenül állnak a helyzet előtt.
A skót Mr. Stewart, aki labdarúgóból lett keresztyén evangélista, sokakat megragadott a lelkületével, még könyv is megjelent róla hazánkban, Krisztus középcsatára címmel. A múlt század harmincas éveiben hosszú időt töltött Magyarországon, előadásaira a következő évtizedekben többen hivatkoztak. Még Karácsony Sándor neves pedagógus is megemlítette egyik könyvében a skót labdarúgó-evangélistát.
A református cursillo lelkiségi mozgalom célja, hogy aktív tagokkal erősítse a gyülekezeteket. Húsz éve van jelen a Kárpát-medencében, mégis félreértések övezik. Ökumenikus gyökerei és élményközpontúsága miatt vitákat is kivált a protestáns egyházakban. Támogatói szerint sokakat segít közelebb Istenhez és szolgálathoz, kritikusai arra intenek: a keresztyén hit alapja nem egy meghatározó lelki élmény, hanem Krisztus evangéliuma, az Ige és a gyülekezet közössége.
Itt a csersznyeszezon! A minap az anyukám meglepett egy doboz cseresznyével, de olyan apró szeművel, amelynek friss fogyasztása élvezhetetlen. Több sem kellett nekem, kimagoztam, és mivel valami csokoládésat akartam készíteni, ez sült ki belőle. Kiderült, hogy kiváló együtt az étcsoki és a cseresznye.
Lantos, ami lírai (költészet, költő), és jelenti az énekét hangszerrel kísérő középkori zenészt is. E rovat a szót elsősorban az első, azaz melléknévi értelmében veszi, református hitű, klasszikus poéták verseit ajánlva az olvasók figyelmébe. S arra keres választ: miért szép, mitől örök érvényű a választott költemény.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Az etióp kincstárnok fontos ember volt, egy afrikai királynő egyik első embere. Gazdag és nagy hatalmú. Valami mégis hiányzott az életéből. Isten. Szerette volna megtalálni, vagy legalább megérteni az üzenetét. Ezért elment Jeruzsálembe. Hetekig tartott az út, rengeteg fáradtsággal járt, pénzbe és időbe került, de a kincstárnokot ez nem tántorította el. Mert meg akarta ismerni Istent.
Szeretem a hajnalokat. Korán kelő típusként általában öt óra körül már ébren vagyok. Ezek a nyugodt reggeli órák sokat jelentenek nekem: ilyenkor szoktam elolvasni a napi igeszakaszt, elcsendesedni. A családunk ünnepei szintén közel visznek Istenhez, a feleségem igazán meghitt légkört teremt.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Fodorné Nagy Sarolta egyetemi tanár, református lelkész osztja meg velünk gondolatait.
Sok szolyvai gyermek már csak a nagyszüleitől hall a családban magyar szavakat, így különösen fontos szerepe van nemzeti identitásuk erősítésében a helyi magyar óvodának. A háború óta azonban kevesebb mint felére csökkent az intézménybe járók létszáma – most egy budai gyülekezet szervez a támogatásukra jótékonysági koncertet.
Mai keresztyénként tudjuk: Isten természetesen mindenütt megtalálható. Azt is, a templom Isten háza. Önmagában e két megállapítás is feszültséget hordozna. De valójában nekünk van szükségünk arra, hogy megkülönböztetett helyen találkozzunk vele. Ő csakugyan mindenütt jelen van, de az ember az Úr jelenlétét is egy adott ponton tudja a leginkább átélni, mert térhez kötötten tapasztaljuk meg a létet. Nekünk van szükségünk arra, hogy összpontosítsuk a figyelmünket az Úrra.
A valódi siker nem az, hogy eljutunk a csúcsra, hanem az, hogy egyre tisztábban látjuk: mindaz, amit kaptunk, ajándék. És ha ezt így tudjuk megélni, eszközökként, akkor ez a pálya nem önérvényesítés többé, hanem folyamatos visszaadás – Istennek és az embereknek egyaránt. Pálúr János orgonaművész vallja ezt. Szerinte a zene nem önmegvalósítás, hanem szolgálat, Isten gondviselése pedig nem elmélet, hanem mindennapi valóság.
