Egykor és most. Az egész életünk belefér, Urunk, e két szóba. Egykor mi is mások voltunk, a világ is – mondják sokan, de most minden annyira megváltozott, már semmi sem olyan, mint egykor… És marad a múltba révedés, a jelentől való félelem. Urunk! A mi életünk legnagyobb ajándéka éppen az, hogy mi nem maradtunk ugyanolyanok! Mekkora kegyelem, hogy megismerhettünk téged, és az életünk gyökeresen megváltozott, már nem vagyunk azok, akik régen voltunk! Már nem a világtól várjuk el a változást, hanem hálát adunk neked azért a változásért, amelyet elvégeztél bennünk, és így a mi világunk mégiscsak változik… Tudjuk, kegyelemből van mindez, hit által, éppen ezért olyan drága nekünk az, amit tőled kaptunk: új életet, új távlatokat, új testvéreket! Köszönjük!