– A lelkészi pálya nálunk családi hagyomány. Apai nagymamám, Nemes Irén felmenői között egészen Bethlen Gábor erdélyi fejedelem koráig minden generációban legalább egy családtag a protestáns lelkipásztori hivatást választotta. Azonban személyes isteni elhívás nélkül bizonyára nem léptem volna erre az útra, tekintve, hogy közgazdászdiplomám is van.

– A gyerekekben él az igény a minőségi időtöltésre, beszélgetésekre. Nagy példakép ebben számomra a volt lelkipásztorom: kötetlen körülményeket teremtett a lelki beszélgetésekre: a kertben, a kukoricaföldön, az ottani tevékenysége közben hallgatta meg a gyülekezeti tagokat. Egyszerűség és nyitottság – ez az ő védjegye, és ezt szeretném én is továbbvinni.

– A legnagyobb öröm, hogy a teológián ismertem meg a feleségemet, Ingridet. Hatalmas ajándék Istentől, hogy támogatjuk, biztatjuk egymást. Ez erőt ad a mindennapokban és a szolgálatokban. Hatalmas öröm látni, hogyan kezd el az emberek arca ragyogni, a szemük csillogni az evangélium hatására, és miképp hagy ez a megtapasztalás lenyomatot az életükön.

A lakásotthonok célja, hogy a kicsik számára megteremtsék azt a családi légkört, amelyet korábban nem kaptak meg. Mindannyiukat kiemelték a családjukból, vagy már csecsemőkorukban magukra hagyták őket a szülők. Molnár Norbertet, a Kelet-magyarországi Református Gyermekvédelmi Központ új lelkészi vezetőjét a nevelőszülői hálózat munkájáról kérdeztük.

A depresszióval, öngyilkossággal, alkoholizmussal szemben a vallásosság védőfaktor. A mentális betegségekből a vallásos közösséghez tartozók könnyebben épülnek fel – tudatja Kállai Imre lelkész, a Debreceni Egyetem Klinikai Központja Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztályának részlegvezető szakorvosa.

A tábori lelkésznek minden esetben az evangéliumot kell hirdetnie, tehát ha valaki megkérdezi, bűn-e embert ölni a háborúban, igen az egyértelmű válasz. – Nem az a feladatunk, hogy elméleteket gyártsunk, hanem hogy felmutassuk Krisztust minden dolgok és kérdések alfája- és ómegájaként – vallja Sajtos Szilárd alezredes, kiemelt tábori lelkész. Szolgálatáról, életéről kérdeztük.

– Van előnye a kis közösségnek: az emberek közvetlenebbek egymással, és a családias létszámnak köszönhetően lehetőségem nyílik személyesen is foglalkozni a gyülekezeti tagokkal. Amikor elbiciklizem a postára, útközben jó néhányukkal szóba elegyedem. Néha egy-egy gyors bevásárlásból lelkigondozói beszélgetés válik.

A neoklasszicista stílusú debreceni református Nagytemplom sárga színe és arany motívumai a mennyországra utalnak, kereszthajós felépítése Jézus kereszthalálára emlékeztet. Falai fehérek: ez a tisztaságot szimbolizálja. A szószék fölött Isten szeme látható, fénysugarakkal körbeölelve: az Úr tekintete őrködik fölöttünk, Beszterczey András lelkipásztor tárlatvezetése az épületet mint Isten házát mutatta be.

A munka és a magánélet közötti egyensúly felborulása számos kedvezőtlen következménnyel jár. Stresszt, kiégést és frusztrációt okoz, amelyet a családi és társas kapcsolataink sínylenek meg, valamint a saját egészségünk. Épp ezért tudatosságra és új szokások elsajátítására van szükség az egyensúly fenntartásának érdekében.

– Hat kiscsoportunk van, célunk, hogy ezt megduplázzuk, illetve stabil, önálló csoportvezetők felügyeljék ezeket a köröket. Szolgálati csoportok is léteznek, a dicsőítés, a technika, a gyermekvigyázás területén. Most diakóniai csoport létrehozásán fáradozunk. Meggyőződésem, a szolgálat a gyülekezetben való megmaradás egyik legfontosabb alappillére.

Nem én szültem nyolc gyereket, hanem nyolc gyerek szült engem anyává, és mindnyájan hozzátettek ahhoz, aki most vagyok. Megtanítottak, hogy a kapcsolat sokkal értékesebb, mint az igazság – vallja Taracköziné Nemes Mónika, a Nagyvarsányi Református Egyházközség lelkipásztora.

– A fiatalok számára a közösség a legnagyobb hívóerő. Szeretnek együtt lenni, érzékelik, hogy jó találkozni. A fiatalok kapcsán az a nagy áldás, hogy ők egymást hívják az ilyen alkalmakra. A gyülekezetekben tapasztalható munkatárshiány nem érvényes a fiatal generációra. Lehet rájuk számítani az alkalom hirdetésében, szervezésében, levezénylésében.

– A cigányok megszólítására sincs biztos recept, az egymás iránti kíváncsiság, nyitottság és elfogadás a legelemibb tényezők, amelyek etnikai hovatartozástól függetlenül minden embert megnyerhetnek – hangsúlyozta Sztojka Szabina, az Országos Református Cigánymisszió vezető lelkipásztora az országos konferencián.