Ezerszínű Gárdonyi
A Gárdonyi-jubileum jegyében szervezik meg az idei Református Zenei Fesztivál orgonamaratonját. Százhúsz éve született Gárdonyi Zoltán zenetudós és zeneszerző, fia, Gárdonyi Zsolt orgonaművész és zeneszerző pedig idén tölti nyolcvanadik életévét. Mitől európai és mitől magyar az a zenei világ, amelyet képviselnek? Hogyan szólíthatja meg ugyanaz a mű a templomba nem járó hallgatót és az istentiszteleti éneklésbe hétről hétre bekapcsolódó hívőt? És hogyan fér meg mindebben a jazz? A fesztivál orgonakoncertjei kapcsán arra is keressük a választ, miért érdemes ma is újra felfedezni az apa-fia zeneszerzőpáros gazdag örökségét.
Adódik a kérdés, miért lényeges elhelyeznünk a horizontunkon Gárdonyi Zoltán (1906–1986) és Zsolt (1946–) munkásságát magyar zenehallgatóként, református hívőként meg különösen.
ÉRTJÜK A NYELVÉT…
…ezért hatékonyan tanulhatunk tőle. Ezt a benyomást adja Tabajdi Ádám orgonaművész beszámolója Gárdonyi Zoltánról. És valóban, ha visszaemlékszem bármely református kórusra, amelyben énekeltem, az idősebb Gárdonyi művei, bármilyen összetettek is, könnyebben a laikus énekesek fülébe másztak, mint más, esetleg külföldi szerzők darabjai. De miért lehet ez? Gárdonyi Zoltánt nem csupán zeneszerzőként, zenetudósként is számontartjuk. Méghozzá nem akármilyenként.
– A hazai Bach- és a Liszt-kutatás valójában a mai napig az általa lefektetett alapokon nyugszik, a kutatók és tudósok gyakran visszanyúlnak a munkásságához. Tanítványai beszámolója szerint rendszeresen idézett részleteket a zeneirodalom olykor rendkívül távol eső pontjairól – fogalmaz Tabajdi Ádám, aki egyben a jubileumi Gárdonyi-év programjainak szakmai tanácsadója. Gárdonyi Zoltán tehát a lehető legmélyebben és legátfogóbban ismerte azt a kulturális örökséget, amelyre és amelyből építkezett.
– A művei talán éppen azért kifejezetten hallgathatók, azért képes ő sok emberhez kapcsolódni, mert zenei nyelvében egyszerre jelenik meg valamifajta európaiság és a nagyon erőteljes, mélyen magyar karakter, amely elsősorban az ötfokú, népies zenei hagyományból eredeztethető. Ennek a világnak a lenyomata még utolsó műveiben is intenzíven őrzi Kodály Zoltán hatását, amelyre rendkívül könnyen tudunk rezonálni. Arról nem is beszélve, hogy műveit áthatja a református szellemiség és dallamkincs – fogalmaz az orgonaművész, aki szerint a szerző pontos, sallangmentes, célratörő munkája református szellemiségét tükrözi.
Gárdonyi Zoltán 1941-től 1967-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola professzora, az 1948-ban megszüntetett Egyházzene Tanszék vezetője. Nemzetközileg elismert zenetudományi és zeneelméleti munkássága leginkább a Bach- és a Liszt-kutatás terén hozott új eredményeket. Zeneszerzői életműve felöleli a szimfonikus és kamarazene, zongora- és orgonadarabok, az egyházi és világi szövegű vokális művek, továbbá pedagógiai céllal írt darabok műfajait. Orgonaművei és bibliai szövegű kórusművei a huszadik századi európai egyházzene egyedülálló értékei.
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!