Az erdélyi írónőnek Kolozsvárott 1762-ben megjelent önéletrajza, a „Gróf Bethleni Bethlen Kata életének maga által való rövid leírása” lényegében bizonyságtétel. Sok nyomorúságot megélt, tűzben megpróbált hitű, Istenbe vetett bizalommal élő asszony asszony gondolatait tartalmazza, aki „árvaként” hivatkozott önmagára – nem csupán jogi, hanem mély lelki értelemben is.

A budapesti Néprajzi Múzeum és a Székely Nemzeti Múzeum régi terve valósult meg, amikor megnyílt a Székelyek – örökség-mintázatok című kiállítás. A tíz múzeum és számos magángyűjtemény anyagát bemutató tárlat hét témakört érint. A hitélet, a munka, a kézművesség, a gasztronómia mellett helyet kaptak a hagyományőrzés, a népviselet és a kivándorlás után hazatérők tárgyai.

A gályarabok szobra másféle reménységet is megszólaltat: „…mert hiszek benned, jóság, türelem, / hiszek benned, isteni értelem, – / hiszek benned, szabadság, szeretet, / s hiszem, hogy győztök, tiszta fegyverek.” Szabó Lőrinc élete vége felé – a világirodalomban is egyedülállóan – lediktálta költeményei keletkezésének történetét.

A Határok a vezetésben című könyvében Cloud olyan eszközöket és technikákat kínál, amelyekben az idegtudomány legújabb eredményeire támaszkodik. Megmutatja, miért kulcsfontosságú a vezetőknek olyan feltételeket teremteniük, amelyek az emberek agyát a legmagasabb szintű teljesítményre késztetik.

Németh László hosszasan érlelte magában egy Jézusról írott regény tervét. Alakját úgy akarta ábrázolni, mint akinek szentsége nem isteni eredetű, hanem neveltetésének köszönhető. A mű nem készült el, de pár mondatban felvázolta, milyennek képzelte az ábrázolandó főhőst.

Nem egy olyan műgyűjtővel találkoztam, akinek a gyermekei látták a szüleik munkáját, őket mégsem érdekelte. Még az sem mondható, hogy a felmenők nem igyekeztek átadni a szakma szeretetét. Ezt el kell fogadni, mert Isten az, aki a fogékonyságot adja. Az alap a hit, ezután következhet minden egyéb – vallja Moll Richárd.

A szakemberek is egyre nehezebben tudják pontosan meghatározni, mit nevezhetünk manapság családnak. Fodorné Ablonczy Margit könyve végigvezet azokon az állomásokon, amelyeken a gyülekezet szolgáltatását igénybe vevő egyén és famíliája születésétől a végső búcsúig áthalad.

A cím „Ismerjük meg a Bibliát!” felszólítása elsősorban azoknak szól, akiknek kevés az előzetes tudásuk a Szentírásról. A segédkönyv az évezredes bibliai gondolkodás megismerésére kíván rávezetni. Azzal a reménnyel íródott, hogy felébreszti a lelki-szellemi étvágyat a teljes Biblia megismerése iránt.

Különös az a látszólagos ellentmondás, amelyet Bonhoeffer egyházról alkotott felfogása és a Bibliához való viszonya között láthatunk. A német teológus olyan szintézist volt képes magában kidolgozni, amely útmutatásul szolgálhat a világiasság terhét cipelőknek.

Peter Stuhlmacher Az Újszövetség bibliai teológiája című munkájának második kötete a szinoptikusok és János igehirdetésének feltárását tartalmazza. A Biblia centrumát az újszövetségi iratok különbözőképpen elmondott, mégis egybecsengő üzenetében, a Logosz testben való megjelenésében, azaz Isten Jézus Krisztusban tett kijelentésében látja.

Olvasás közben kénytelenek vagyunk szembenézni a ténnyel: az általunk használt szavak jelentését nem feltétlenül ismerik a fiatalok. Jól tesszük, ha az Istenről, Bibliáról, egyházról szóló beszélgetéseink előtt tisztázzuk egy-egy kifejezés értelmét. Fel kell tennünk a kérdést a konfirmációra készülő gyerekeknek: világos-e mindaz, amiről a hitoktatóktól, lelkészektől hallanak? Értik is, amit olvasnak?

Nem divat kedvesnek lenni, pedig bizonyos helyzetekben ösztönösen ennek jeleit mutatjuk. Önkéntelenül is mosolygunk, ha örülünk egy találkozásnak. Lágyabb lesz a hangunk, amikor egy pici gyermekhez szólunk, türelmesebben viseljük, ha egy általunk tisztelt személy várat valami miatt.

A Kr. u. 37-ben Jeruzsálemben, papi családban született író pályafutása folyamán volt diplomata, Galilea közigazgatásának vezetője, hadvezér, három római császár kegyeltje, népének történetírója. – A Josephus és az Újszövetség című monográfiában Steve Mason kanadai történész arra mutat rá, hogyan olvassunk a sorok között, ha A zsidó háború vagy A zsidók története kerül a kezünkbe.

A Képernyőfüggő gyerekek című kötet – Gary Chapman és Arlene Pellicane munkája – a techmánia leküzdésére igyekszik tanácsot adni. Úgy tűnhet, egy hisztiző gyerek gyors lecsendesítésére a legjobb módszer az „audiovizuális cumi” előkeresése, de a könnyebb út itt egészen biztosan nem oda vezet, ahová szeretnénk. Amit a szülő hatékony fegyverként bevethet, az a saját szeretetéből fakadó törődése.

Makoto Fujimura könyve a feltámadásról szóló fejezettel zárul, a „lázári kultúra” bemutatásával, amelyben halljuk a halálból kihívó isteni szót. A kintsugi kultúra reményével, amelyben múltunk hegei megszépülnek az újjáteremtésben. A húsvétra készüléshez alkalmas gondolatokat lelünk a japán festőművész írásaiban. Érteni fogjuk, hiszen mindannyian a legnagyobb Művész alkotásai vagyunk.