A Sárospataki Református Hittudományi Egyetem épületegyüttese adta a földi helyszínt, Isten Igéje, Jézus szeretete és a Szentlélek elhívása az égi keretet a tiszáninneni egyházkerület gyülekezeteinek találkozójához. Barna Sándor püspök kiemelte: nem csupán követésre hív Urunk mindnyájunkat, munkatársaivá emelt. Számít ránk.

Hazánkban negyvenhat kórházlelkész és négy-öt, helyenként tíz-tizenöt beteglátogató nyújt támaszt a kiszolgáltatottságtól, a betegségtől, sőt elhagyatottságtól szenvedő pácienseknek. – Az imádság elváltoztatja a fohászkodót, mint ahogy Jézus arca is elváltozott imádkozáskor – emelte ki Gál Judit az Önkéntes Beteglátogatók Országos Találkozóján.

Többször hirdeti egy héten a test feltámadását és az örök életet a ravatal mellett a lelkész házaspár, Gaál Sándor és Sándorné. – Nekünk mindig az egyház igaz tanítását kell átadnunk. Isten nem adott erre pontos, általánosan alkalmazható útmutatást – mondja a Nyírségi Református Egyházmegye esperese.

– Az együttműködés kiemelkedően fontos mind az anyaországgal, mind a Kárpát-medencei és az egész világon élő magyarsággal. Református hitünk, anyanyelvünk, nemzeti kincseink, kulturális hagyományaink összekötnek, eltéphetetlen szálak. Jó érzés megerősíteni, hogy egyek vagyunk örömben-bánatban!

Testvérek vagyunk Jézusban, éljünk bárhol e világon. Farkas László a kolozsvár-írisztelepi lelkipásztor lelke mélyéről hangzott ez el, amikor a vajai egyházközség tavaszi ünnepi istentiszteletén megosztotta a testvérgyülekezet közössége előtt gondolatait. Még 2008-ban határozták el Bencze Tamás ottani lelkésszel, hogy szorosabb köteléket alakítanak ki egymással.

A szabadságunk hasonlít a lélegzéshez, utóbbinál sem vesszük észre az elhasznált oxigén megszokott pótlását. Ám amikor rácsok, reteszek, zárak állják útját a haladásnak, tiltakozik a test, a lélek és az elme. Ezt az élményt tapasztalhattuk meg a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön be- és kiléptető rendszerében. Ez az intézmény adott otthont a börtöncursillo tizedik évét köszöntő ünnepségnek.

Mit vár el a társadalom a lelkészektől? – A keresztelőre, esküvőre, temetésre gyakorta megrendelt, teljesítendő eseményként tekintenek. A lelkész akkor cselekszi meg Isten akaratát, ha sem kiszolgálni, sem elutasítani nem akarja a kérést. Többletet kell adnunk: türelmet, törődést, empátiát – hangzott el e témát elemző beszélgetésen.

Területi értelemben a legkisebb, ám elköteleződésében nem marad alul a Tiszáninneni Egyházkerület. A határainkon túli eklézsiákkal is szorosabbra fonnák kötelékeiket. – A nehézségek ellenére keressük a megoldást, miként tehetjük a konfirmáció után is vonzóvá a gyülekezetekhez tartozást – mondja Barna Sándor püspök.

Egy évszázada iktatták be a vajai gyülekezet élére id. Bencze János lelkipásztort. Az nem ritka, hogy egy családban öröklődik Isten elhívása, és a lelkészi szolgálatot többen választják életmeghatározó hivatásnak. Ám arra Fekete Károly tiszántúli püspök sem ismer példát, hogy ugyanannak az eklézsiának az élére nemzedékről nemzedékre ugyanabból a családból választanák a lélek pásztorát.

Ma már három generáció tagjai énekelnek Szabó Dénes vezényletével. A Kossuth-díjas karnagya számos világi elismerést Isten kegyelmének tulajdonítja. Az emberi mérce szerint kiemelkedő díjak mellett vagy éppen mögött azt igyekszik megfejteni: megtett-e minden tőle elvárhatót Isten országának építéséért? Gondolkodásmódját meghatározta neveltetése.

Életveszélyesnek nyilvánították a kántorjánosi templom tetőszerkezetét 2015-ben, haladéktalanul felfüggesztették az épület használatát. A többség csak reménykedett. Viszont mindenki küldte könyörgő imáit Istenhez. Tanúi lehetünk a csodának: életet fakasztott az Úr a romokon. Új ruhát kapott a külső és belső tér, újjászületett a gyülekezet. Felújítottak egy középkori műemléket, és visszakapták szakrális helyüket a hívek.

Ismert dallamok, világslágerek csendültek fel a zsúfolásig telt templomban. Az ökumenikus imahét előestéjén tartottak hangversenyt a református, az evangélikus, a görögkatolikus, a római katolikus és a zsidó felekezet kántorai Nyíregyházán, a Kálvin téri református templomban.

Megszámolni is nehéz, hány írást publikált a Himnusz szerzőjéről Csorba Sándor irodalomtörténész. Ő rendezte sajtó alá Kölcsey Ferenc egybegyűjtött iratait (ez 2021-ben jelent meg). A teljes anyagban a kor történelmi, közéleti, gazdasági, irodalmi kérdéseiről, eseményeiről, jogszabályokról, rendeletekről találunk levéltári pontosságú összeállítást.

– Megfogyva, de nem megtörve élünk a szülőföldünkön – összegez Zán-Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke. – 2025 óriási próbatétel elé állít bennünket, miként tervezzünk és igyekezzünk nemcsak a hitünket, de a gyülekezeteinket is megőrizni.

Várja a falu, hogy a decemberi vasárnapokon fényt vigyenek a helybeliek az adventi készülődésbe. A kántálás a hagyomány életre keltése; egyszerre magasztalja Istent és teremt közösséget. Megszépülnek a lelkek, amint énekelve vonulunk az utcákon – tudatja Victor László lelkipásztor.

Vajon a korábbi emlékeket háttérbe szorítja-e a mai gyakorlat? Különösen igaz ez azokra a testvérekre, akik régebben a külhoni vagy Európában másutt élő magyarok hagyományait követték, mára viszont aktív tagjai valamelyik hazai református gyülekezetnek. Erre kerestük a választ Kárpátaljáról, Erdélyből áttelepült, valamint Münchenben élő reformátusoktól.

A helyiek életét meghatározzák a keresztszemes garnitúrák; a gyönyörű templom nemcsak a lelket gazdagítja, hanem a prédikációkat is. A földi lét és az örök élet közti átmenetet, Jézus megváltó kegyelmét, Isten szeretetét hatékonyabban szemlélteti, ha a Teremtő jelenvalóságát látják a gyülekezet tagjai a kezükbe adott kincsekben. Megszentelt mindennapokról tehetnek bizonyságot a tákosiak.

Hazánkat a közelmúltban rengetegen hagyták el átmenetileg, talán örökre. Sokan nyugat-európai országokban telepedtek le. Állást és lakást szereztek, de a hitéletük gyakorlásáért még magyarul fohászkodtak a Teremtőhöz. Hogyan tudják ezt idegen nyelvi környezetben megvalósítani? Erre kerestük a választ Németországban Észak-Rajna-Vesztfália kölni magyar protestáns gyülekezetében.

A lángok martalékává vált egy református család háza Tiszatelken. A tűz nem követelt emberéletet, azonban az anyagi kár tetemes. A család az udvaron álló garázsba költözött. – Három éve gyönyörűen felújítottuk a házat, most pedig minden megsemmisült, amiért dolgoztunk – panaszkodott megindultan a károsult.