Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Kovács Mihály református lelkipásztor, nyugalmazott esperes gondolatait olvashatják.

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Kovács Mihály református lelkipásztor, nyugalmazott esperes gondolatait olvashatják.

A nyugalom napjait élő lelkipásztor nagy ajándéka, hogy igehallgató is lehet egy gyülekezetben, vagy ha erre nincs módja, a rádió, a tévé vagy az internet segítségével közvetített istentiszteletek résztvevője lehet, így is részesülve a közös igehallgatás öröméből.

Az alvászavar is lehet korunk egyik nagy nehézsége. Szélsőséges esetei: nem alszunk, amikor ideje lenne, és elalszunk, amikor ébernek kellene lenünk – például az autóban, a volán mellett. A Bibliában is olvashatunk az alvásról, például a küldetése elől menekülő Jónás esetében vagy a nagyheti események közepette, amikor a tanítványok elalszanak Jézus közelében, de Isten nem szunnyad el.

A misszió kicsit vetés is, aratás is egyszerre. Az eredményei visszajelzések is egyben egy-egy lelkipásztor korábbi igehirdetéseiről vagy a missziói munkások magvetéseiről. A tennivalók mindig újabb és újabb próbatételek elé állítják az Isten szolgálatában állókat, ezért kérjük az Urat, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába.

A „rendelkezésedre állok” szavakban benne van az a készség, amely mindenkor hajlandó az Isten szavának engedelmeskedni. Ez az állapot képes véghezvinni az emberi logika szerint sokszor érthetetlen megbízatásokat is. Anániásban is felmerült a kérdés, valóban Istentől ered-e a megbízatása. Aki azonban Isten vezetése alatt él, annak – a vele töltött csendesség perceiben – az érthetetlen is érthetővé válhat.

Sok mindenre lehet figyelmeztetni, biztatni egy teendő kapcsán, de a Szentlélek vételére aligha. Isten Igéje azonban nem kíván tőlünk olyat, amire ne adna lehetőséget. A továbbiakban arra keressük a választ, kinek szól ez az üzenet, mi a célja és milyen jelei mutatkoznak meg a hívő életünkben.

A hitben élő embernek felülről az a többletlátás adatott meg, amely által képes meglátni a láthatatlant is. Elizeus próféta így volt képes meglátni az ellenséges haderőt körülvevő isteni segítséget, és bátorítani megriadt szolgáját. Ezt a többletlátást valaki egyszer találóan a szemüveghez hasonlította, amely a mi hitünk.

Hatvannyolc év adatott számára küzdelmekben gazdag, de Isten által vezetett életében. Családja, szűkebb és tágabb ismeretségi köre egyaránt tapasztalhatta szeretetteljes, de céltudatos egyéniségét, amelyet – Isten iránti hálával – az ismert Igével lehet leginkább jellemezni: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam…”

Arimátiai Józsefnek tekintélyes személyisége és gazdagsága mellett volt egy másik jellemző tulajdonsága is: Jézus tágabb tanítványi köréhez tartozott, maga is várta az Isten országát. És a zsidó nagytanács tagja volt, ezért nyíltan nem követhette Jézust. Ezekben a nehéz órákban tűnt fel Nikodémus is, aki kegyelete jeléül száz fontnyi drága kenetet is hozott Jézus holttestének bebalzsamozásához. Ő is érdeklődött Jézus tanításai iránt, és egyszer éjszaka meg is látogatta.

Manapság meglehetősen háttérbe szorult ez a szó: böjt. A naptárak nem jelzik, és ha előfordul is valahol ez a kifejezés, általában az egészséggel, például a diétával kapcsolatos. Vallási vonatkozásban azonban valamikor nagy jelentősége volt. Jézussal kapcsolatban is említi a Szentírás, mint aki maga is böjtölt, azonban látta a böjtölés veszélyeit is.

Vannak egyénre szabott terhek is. Ezeket kinek-kinek magának kell elhordoznia: emberi különbözőségeinkből eredő nehézségek, szakmai problémák, napi munkáinkkal járó gondok és sok más. Olyan tartozékai az életünknek, mint egy utazónak a hátizsák, a bőrönd. Súlyukat nekünk kell hordoznunk, kérni hozzájuk az erőt, és amikor a magunkéhoz megkaptuk, akkor vehetjük át a mások terheit.

A Biblia arra tanít, hogy egyedül az Istenbe vetett bizalom szilárd és maradandó. Isten nem megközelíthetetlen, bosszúálló hatalom, aki könyörtelenül megfizet az ember minden bűnéért, hanem édesatyánk, akiben úgy bízhatunk, mint ahogy a gyermek az apjában. Ebben az értelemben a sokat hangoztatott istenfélelem is inkább a hódolatot, tiszteletet akarja kifejezni.

Az Istennel való kapcsolatunkban az egyik legfontosabb az imádkozás. A beszélgetések Istennel, az Isten által nekünk szánt út megtalálása létkérdés. Isten tudja, hogy mire van szükségünk, és mit kell tennünk. A Hegyi beszédben Jézus Krisztus megtanít arra, hogy milyen legyen az imádságunk, hogyan imádkozzunk.

A gutaütött Jézus szavai hatására felvette az ágyát, és saját lábán távozott, az ott lévők nagy csodálkozására. Ennek következménye Isten-dicsőítésük, amely spontán tört fel a szívükből. Négy olyan emberről olvastunk, akik számára nem volt közömbös egy ember sorsa, és néhányról, akik elvitatkoztak egy csodáról, amely századok múltán is beszél Jézus hatalmáról.

A gyertyát meg kell gyújtani, hogy világítson. A Jézus által említett világosságot azonban felülről kapjuk. Amikor a keresztyén ember világít a maga szűkebb-tágabb családjában, környezetében, nem a maga fényét sugározza, hanem azt, amelyet Jézus hozott erre a világra és adott át tanítványainak.

A mai embert különösképpen is fenyegeti a bezártság, amely nemcsak a biztonságérzet hiánya miatt van, hanem azért is, mert „magunkat bezárjuk” a másik ember elől. Zárkózunk és zárkózottak vagyunk. A biztonságérzet hiánya bizalmatlansággal párosul. Jézus gyógyító szavai éppen ezért hozzánk is szólnak. Fedezzük fel egymásban a közel állót, a rászorulót!

A Lélek vezetésének célja: helyes istenismeretre elvezetni minket. Szükség van erre azért, mert vannak, akik nemcsak tagadják Isten létét, hanem téves elképzeléseik is vannak róla. Sokan úgy emlegetik őt, mint láthatatlan és távoli urat, aki könyörtelenül megfizet az embernek vétkeiért. Vannak, akik a „Jóistent” látják benne, aki közömbösen szemléli földi létünket.

A Bibliában is találkozunk nagy számokkal, amelyek egyik jellegzetes bizonysága a pünkösd utáni eseményekhez fűződik. Péter a többi tanítványokkal együtt veszi a Szentlélek ajándékát, és nagy erejű bizonyságtétele nyomán háromezer ember megtéréséről olvashatunk. Istennek azonban gondja van a kicsire is. Számára a kevés is éppoly fontos, mint a sok.

Jézus különbséget tesz a siker és az eredmény között. Tudatában van annak, az előbbi könnyen megszédíti az embert: önteltté, nagyravágyóvá válhat. Ennek pedig következménye az öndicsőítés: a siker elismerésre vágyik, annak hírül adására törekszik. Láthatatlan siker nincs, de minden sikernek van másik oldala is: ha elmarad, az ember könnyen elégedetlenné, keserűvé, lázadóvá válhat.

Hogyan kaphatunk életet az éveinkhez? Ebben az első annak felismerése, hogy életünk tartama mellett legalább olyan fontos annak tartalma. Az a felismerés, hogy az élet nem csupán biológiai lét, hanem több annál. Olyan küldetés részese vagyok, amelynek megbízója Isten, és e küldetés nem a véletlenek sorozata, hanem célirányos.

Életét megváltó Urával és a református egyházzal való élő kapcsolat jellemezte. Eltávozása kapcsán újra felidéződik előttem a dinamikus egyéniség, akit nem ingatott meg hitében a modern idők szele, vállalta a következményeket, és ha kellett, harcok árán is megmaradt imádkozó szívű, dolgos sáfárnak, aki hűségesen munkálkodott a rábízottakért.

Isten akkor sem hagy el, ha nagy a próbatétel, de mi is ragaszkodjunk hozzá, mert a próbatételek, szenvedések értelme nem azonnal válik nyilvánvalóvá az ember, a társadalom számára. A mi Istenhez ragaszkodásunk közeledés őhozzá. Erre buzdít az apostoli levél is: „Közeledjetek Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok.” Ennek része az önvizsgálat, a több türelem, a másik ember megértése, megsegítése.

Változatos élete többféle üzenetet hordoz: Jézus követése életközösség, a magunk keresztjének (sorsának) felvételével. Szorult helyzetben derül ki, kik vagyunk. Ezt éli át Péter a főpap udvarában. Távolról ugyan követi Jézust a Golgota felé vezető úton, de amikor egy szolgálólány a vele való kapcsolatára utal, háromszor megtagadja.

Fontos kötelezettség: legyünk képesek mindenért hálát adni. Akinek életformájává vált a hála, az nyomorúság idején is megtalálja az Istenhez vezető utat. Az ilyen ember a legjelentéktelenebb dolgokért is hálás, Istenbe vetett bizalma megmarad a nehéz napokban is. Hálás azért, hogy az életében Isten újabb lehetőséget ad, amelyet kegyelmi időnek nevezünk.

Kitartással fussuk meg az előttünk lévő pályát! A győzelemre vezető futás másik fontos feltétele az állhatatosság. Ez azt a magatartást jelenti, amikor egy személy vagy közösség meggyőződése mellett szilárdan és hűségesen kitart. „Az Újszövetség szerint állhatatos az, aki a Krisztus mellett mindvégig megmarad.

Márta hitvallása minden időkre szóló bizonysága annak, hogy a hit önmagában kevés, annak – a mindennapok során – szavakban és tettekben kell megnyilvánulnia. Élete példa arra, hogy egy szorgos háziasszony is válhat Jézus bizonyságtevőjévé. Adja Isten, hogy így legyen teljes a Mártáról alkotott kép, és ez erősítse egyéni hitéletünket is!