Húsvéti körlevél a Magyar Református Egyház minden gyülekezete és intézménye számára
Egyházunk a Feltámadottat, Isten igazságát, az életet és a megváltást hirdeti a felbolydult, háborúba rohanó, káoszba sodródó világban is. A húsvét üzenete, hogy Isten megfékezi a gonosz erőket, és megszabadítja az embert.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a két héten Czanik Péter nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Három és fél évszázada született II. Rákóczi Ferenc. A szabadságharc vezére a felekezeti békét kereső keresztyénként is figyelmet érdemel. Személyi titkárának is hívő reformátust választott: Ráday Pált. A jubileumot országos és határokon átívelő emlékév köszönti. Hogy mit jelent ma fejedelem ő öröksége, hogyan őrzi emlékét Sárospatak, erről Dienes Dénes egyháztörténész, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese beszélt.
Közvetlenül tőle kérdezte meg, ő-e a Krisztus. Amikor Jézus kimondta: „Én vagyok”, ez elegendőnek bizonyult az elítéléshez. E kijelentés döntött a sorsáról. Ez nem puszta válasz volt: az a név hangzott el, amellyel Isten maga mutatkozott be – az örökkévaló, önmagában létező Úr neve, amelyet Izráel különös tisztelettel őrzött. Nem azért ítélték el, mert félreértették. Hanem mert nagyon is jól értették.
A Gecsemáné-kerti történet középpontjában a valóság áll. Az, hogy Jézus magányosan fohászkodik a megváltás emberi erőt és lelket meghaladó viharában. A tanítványok alszanak. Korábban megéltek már vihart együtt, a tenger hullámai között egy bárkában. Csak akkor Jézus aludt, ismerve a valóságot, hogy még nem jött el az ő órája...
– Barna Sándor tiszáninneni püspök ünnepi gondolatai
Isten hatalma a kereszten, a „halál fáján” életet ébresztett. A testből, amelynek a megsemmisülés lenne a sorsa, húsvét reggelére örök testet formál. A keresztet nézőkből olyanokat hív el, akik bátorságra gyúlnak a látottaktól, és szolgálatra jelentkeznek. Nem elfutnak, hanem maradnak.
– Fekete Károly tiszántúli püspök ünnepi gondolatai
Rezzenéstelen arca nem árulja el, de a szaharai hőség tűzpróbáján megy át, lénye mélyéig hatol az a két nap. Megússza élve vagy mégsem? Hazafelé menet már érik benne a valóság, a felismerés, hogy kicsoda ő, és mi történt. Belátja, hogy nem véletlen volt a baleset. Hova, mibe tér haza? Az ember, akinek megbocsátottak, már nem élhet úgy, mint azelőtt.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg mélyebb megértéséhez.
A rákoscsabai reformátusok március 15-én nem csupán fennállásukért adtak hálát, hanem azért a közösségért is, amely négyszáz éve írja saját történetét. – Amikor néhány éve, még az itteni szolgálatom előtt eljöttünk, ez jutott először eszembe: ez inkább falu, mint város – idézi fel Balogh Márk Dávid lelkipásztor. A gyülekezetben is közvetlenséget tapasztal, ráköszönnek az utcán, megállnak vele beszélgetni.
Sokak számára arról is ismert a Hadd menjek, Istenem, hogy egyes források szerint a süllyedő Titanicon ezt játszotta a szalonzenekar. Hogy igaz-e a történet vagy sem, talán nem is fontos. Annál inkább kérdés: ha csupán öt perc lenne hátra az életed végéig, elmondhatnád-e: feléd megyek, Istenem, sőt, hozzád.
Az emberiség vetélkedő természete nem csupán a másik ember vagy embercsoport legyőzésére sóvárog. A természet leigázása, az élet titkainak leleplezése, a mesterséges intelligencia kifejlesztése: mind-mind a teremtés hatalmasságával vetélkedő ember titáni ambíciójának tünetei. Ezen az úton sem ritkák a mámorító diadalpillanatok.
Benned van az az erő, amelynek forrása Krisztus feltámadása. Mint ahogy benned él a nagypénteki áldozat és a nagycsütörtök fájdalommal teli kérése: legyen meg a te akaratod! Nem a beletörődés szava ez, hanem a vállalásé. Jézus Krisztus története nem pusztán egy kétezer éves vallás alapításának a története, hanem a tiéd.
– Balog Zoltán dunamelléki püspök ünnepi gondolatai
Az örök élet reménysége a megváltó Jézus Krisztusban adatik, aki kiválasztott minket magának minden időnek előtte. Felette nagy titok ez. Soha ne feledjük azonban, hogy a végső bíró nem mi vagyunk, ezért mindenkire reménységgel tekintünk, miközben mindenkinek hirdetjük és éljük az evangéliumot.
– Steinbach József dunántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke ünnepi gondolatai
Épített örökségünk ezer arcát és történetét hozta közelségbe egyházunk Pályázati és Beruházási Szolgálatának Református épített örökség programja. Arra keresünk választ: mondhatnak-e bármit Istenről és a generációk hozzá fűződő kapcsolatáról régi falak, padok, mennyezetek? Nem ellentmondás-e ezekből leltárt készíteni abban az egyházban, amely tudatosan Isten Igéjére, nem pedig az ember alkotta keretekre helyezi a hangsúlyt?
A római levél 13. fejezete szerint Isten azért rendelt uralkodókat, elöljárókat és más hatalmasságokat, hogy általuk békét, igazságot és biztonságot adjon. Pál e helyen polgári engedelmességre hív, mivel Isten a politikában is munkálkodik – emlékeztet Mark Meynell. Az angol teológusdal és íróval a keresztyénség és politika kapcsolatát, a felelős választás és társadalmi részvétel lehetőségeit jártuk körül.
Nagy Heródes nem a szabadítót látta Jézusban, hanem a trónját fenyegető veszélyt. A zsidó nép messiási várakozásai ugyanis nem túlvilági megváltóra, hanem nagyon is e világi, politikai és katonai vezetőre irányultak, aki helyreállítja Dávid házának dicsőségét és a zsidó nemzeti önrendelkezést. Éppen ezért tűnhetett úgy sokak szemében, hogy Jézus kereszthalála nem igazolja, hanem kizárja messiási küldetését.
Olyan tér nyílt meg előttem, amelyben közelebb léphettem az isteni valósághoz – vallja nemrég megjelent kötete kapcsán Nagy Károly Zsolt főiskolai tanár, kulturális antropológus, fotográfus. A Böjt album arra készteti olvasóját, kezdje másképp szemlélni azt, ami körülveszi. Mint a szerző tudatja: a kötetnek nem a gyönyörködtetés a célja. – Amiket megörökítettem, az élet apró részletei.
Ez a neve a tiszáninneni egyházkerület agrármissziója programjának, amelyik gyülekezeti közösségekben indít méhészeteket. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Arnót községben három család közösen vágott bele, és saját tapasztalataik által tanulják a méhészkedést. A kaptárak mézet adnak, közösséget formálnak, és egyszerre nyújtanak örömöt és adnak feladatot a résztvevők számára.
A templom szükségességéről azzal győzte meg a kálvinista Haller professzor az elöljárókat, hogy az amúgy evangélikus, de nyitott szellemű egyetem vonzani fogja a református hitű diákokat is. Ez így is történt, a XVIII. században például összesen kétszázötven magyar diák iratkozott be, nagyjából kétharmaduk, főleg az erdélyiek, reformátusok. Az 1752–53-ban épült Istenháza máig otthont ad a helybeli német és magyar gyülekezet alkalmainak.
Három református kamasz vall arról, mit jelent számukra a nagyböjt, és hogyan próbálnak helyet teremteni Istennek a figyelmünkért versengő világban. Ez az időszak hagyományosan a lemondás ideje, de legalább ennyire szól arról is, mire figyelnek a fiatalok, és mire nem. A kérdés így már nem csupán az, miről mondanak le, hanem az is, mit nyernek vele.
Az imádság több vallásos gyakorlatnál: a családban olyan közös, bensőséges tér lehet, ahol mindnyájan találkozhatunk Istennel – vallja Szabóné László Lilla református lelkipásztor, a Károli-egyetem docense. Személyes tapasztalatai révén mutatja meg, hogyan válhat az ima a családi élet megtartó és formáló erejévé. Új könyve pedig gyakorlatias szemléletű füzetként segíti az olvasót az imádság mélyebb megélésében.
Lelkészi hivatását is feladva kezdett új életet az Egyesült Államokban Ágoston-Palkó Attila Károly. Gyermekkori vágya és magánéleti válsága okán került a tengerentúlra. Két és fél évig fizikai munka után újra a küldetésének él: lelkipásztorként hat, esperesként pedig tizenegy magyar gyülekezetért felelős, rengeteget utazik, és mindenhol örömmel várják.
Arany János és hitvese, Ercsey Julianna első gyermeke, Juliska 1841 augusztusában született. Igen korán, huszonnégy évesen elhunyt; a költő fájdalmában több mint egy évtizedes hallgatásba menekült. Mit tudunk erről a fiatalasszonyról, akiért a költőóriás szíve olyan nagy atyai szeretettel dobogott? Rövid élete és annak befejezése csaknem százhatvan év után is megrendítő.
Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.
Minden ember tesz rosszat néha. És ez elválaszt bennünket Istentől, mint amikor két barát összevész, és már nem beszélnek egymással. Jézus azért jött a földre, hogy megmentsen ettől minket. Azért halt meg a kereszten, hogy megbocsátást kapjunk Istentől. Jézus vállalta át a büntetést helyettünk.
Készüljünk együtt a húsvétra szaftos, karamellizált, gazdagon ízesített mézes sült sonkával! Ha tökéletes főételt keresünk az ünnepi asztalra, de akár valamilyen különleges alkalomra, nem kell tovább kutatnunk: ez az egyik legjobb választás.
Nálunk húsvétkor a krémpitét várták a locsolkodni érkező kisebb-nagyobb gyermekek, de még a felnőttek is. Az ünnep sosem múlhatott el e nélkül a sütemény nélkül. Egyszerűen elkészíthető.
A coleslaw népszerű, majonézes vagy tejfölös alapú, reszelt vagy apróra vágott nyers fejes káposztából készült saláta, amely elmaradhatatlan kísérője a tavaszi ételeknek, sülteknek. Nemcsak finom, de olcsó és gyorsan elkészíthető köret.
A húsvéti családi ebédek kedvence nálunk az ananászos csirketekercs, akár hidegen salátaágyon, akár melegen petrezselymes törtburgonyával igazán finom választás. Nagykamasz keresztfiam mióta csak szilárdat eszik mindig ezt kéri ha hozzánk jön.
– Az imádság számomra nem mindig megfogalmazott kéréseket vagy kérdéseket jelent. Néha nincs is szükség arra, hogy bármit szavakba öntsek. Az Úristen úgyis jobban ismer, mint én magamat: jobban látja és tudja, mi van a szívemben, még akkor is, ha én ezt nem tudom megfogalmazni. Talán szavaim sincsenek rá, vagy ha igen, nehéz kimondani, de az imában az ő jelenlétében lehetek.
Húsvéti körlevél a Magyar Református Egyház minden gyülekezete és intézménye számára
Egyházunk a Feltámadottat, Isten igazságát, az életet és a megváltást hirdeti a felbolydult, háborúba rohanó, káoszba sodródó világban is. A húsvét üzenete, hogy Isten megfékezi a gonosz erőket, és megszabadítja az embert.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a két héten Czanik Péter nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Három és fél évszázada született II. Rákóczi Ferenc. A szabadságharc vezére a felekezeti békét kereső keresztyénként is figyelmet érdemel. Személyi titkárának is hívő reformátust választott: Ráday Pált. A jubileumot országos és határokon átívelő emlékév köszönti. Hogy mit jelent ma fejedelem ő öröksége, hogyan őrzi emlékét Sárospatak, erről Dienes Dénes egyháztörténész, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese beszélt.
Közvetlenül tőle kérdezte meg, ő-e a Krisztus. Amikor Jézus kimondta: „Én vagyok”, ez elegendőnek bizonyult az elítéléshez. E kijelentés döntött a sorsáról. Ez nem puszta válasz volt: az a név hangzott el, amellyel Isten maga mutatkozott be – az örökkévaló, önmagában létező Úr neve, amelyet Izráel különös tisztelettel őrzött. Nem azért ítélték el, mert félreértették. Hanem mert nagyon is jól értették.
