Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Pétert a győrújbaráti lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Csűrös András református lelkipásztor (X. 31-ig) és Bella Péter református lelkész (XI. 1-től) osztja meg velünk gondolatait.

Van, amikor csak a keserűséget, a szomorúságot, a veszteséget tudjuk elmondani. Van, amikor mások miatt vagyunk padlón, van, hogy saját magunkat rántjuk a sárba. És nincs már hely a finomításra, az önbecsapásra, arra, hogy hazudjunk, magunknak is. Csak a panasz marad.

A húsvét a hívő embert egész életében meghatározó tényező. De nem is az a pár nap a maga kulturális csomagjával, szokásaival, színeivel és formáival. Nem. Az, akit ünneplünk. Jézus él. És közöm van hozzá. A hétköznapjaimban. Mi hozok át? Hát őt, Jézust. Hogy ő van, velünk és jelen van, nemcsak az ünnepi dicséretben, hanem a hétköznapomban éppúgy.

A törvények, az istentisztelet keretei, az együttélés szabályai – mind valós segítség, előre az ajándékozó Istentől. Mindez ránk nézve is igaz, akár új életszakaszba lépve, például egy részben vagy teljesen megújult presbitériummal továbbindulva. Keresve a helyes választ a népszámlálási adatokból ránk köszönő társadalmi folyamatokra. Ilyenkor az alapokat kell újra megerősíteni, legelőször is: Krisztusé vagyok, és Krisztus az enyém.

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelm ező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Lányi Gábor, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének habilitált egyetemi docense (VIII. 31-ig) és Bella Péter református lelkész (IX. 1-től) osztják meg velünk gondolataikat.

Pál nem a gyülekezetet mint intézményt féltette. Hogy mi lesz, ha nem bírják, ha elfogynak! Akkor tenni kell valamit, mert kell hogy legyen thesszalonikai gyülekezet! Nem történhet meg, hogy ott ne legyen! Pál nem valami virtuális keretet féltett, egy bejegyzett közösséget, amelynek x számú ember a tagja, és úgy működőképes.

Jézus hullámokat gerjesztett, változást okozott, ahol megjelent. Manipulálás nélkül, fenyegetés nélkül. Megjelent Isten-emberként, és felforgatta maga körül az istenhiányban sorvadó rendszert. És ez a felforgatás mindenkit felszólított a választásra. A halál állóvizében gerjesztett életre keltő hullámokat. Aztán a Szentlélek szélvihara új felforgatókat támasztott...

Mostanában sokat gondolkodom azon, mit is jelent az, hogy a gyerekeket kapjuk Jézustól példaként. „...ha olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek...” Sok sajátos rétege van ennek a megjegyzésnek, én is egyre többet fedezek fel, ahogy haladok előre. Fiam saját éneke például arra vezetett, hogy van valami olyan egyszerűség, amely nem kevés, nem hiányos, hanem koncentrálva és letisztulva tudja továbbadni a lényeget, azt és csak azt, ami igazán fontos.

A megérkezéshez közel kell lépni. Istenhez úgy jutunk el, ha közel engedjük magunkhoz. A csillag csak az épülethez vezet el, ott még ajtók vannak, amelyeken be kell menni. Nem a csillag a templom dísze, hanem az úrasztali Szentírás, a kézben szorongatott Biblia, a prédikációban élővé váló isteni szó, az Igéből fakadó testvéri áldás és tett.

Nagy tévedésünk, ha emlékünnepként nézünk vissza a reformáció időszakára. Az ugyanis egy folyamat kezdete volt. Nem azt ünnepeljük, hogy megtörtént, hanem hogy elkezdődött. És folytatódik, bennünk és rajtunk keresztül. Az a méltó ünnep, ha ugyanazt tesszük: a kegyesség titkát, a reformáció titkát közel engedjük magunkhoz. A válasz ennyi: Jézus.

Az egyháznak is megvannak a kísértései: letudni az üzenetátadást meg nem magyarázott vallásos beszéddel, szónokolni ott, ahol beszélgetni kell, és elnémulva biztonságba húzódni ott, ahol szólni kell. Igen, létezik vallásos fecsegés, és van egyházias semmitmondás. De ránk más van bízva, másféle beszéd.

Nyugalomban és békeidőben, amikor minden rendben van, ez a templom is olyan, mint a többi. Most viszont a szomszédunkban tomboló háború miatt különleges időket élünk, ez pedig különleges feladatokat hoz magával, nekünk magunknak is másképp kell szólni és tenni, másképp kell reagálni, mint általában szoktunk.

A Szentlélekkel nem nagyon szoktunk foglalkozni. Hisszük, valljuk, hogy van, de megfoghatatlan, láthatatlan. A Szentlélek nem felejtett el minket, nem zárt ki minket, nem hagyott el. Ezért vannak még istentiszteletek, prédikáciők, szolgálatok és gyülekezetek.