Az online világ tükrében vannak bevándorlók, akik kevéssé ismerik a szlenget, a szokásokat, és digitális bennszülöttek, akik a számítógép világában nőttek fel. A közösségi médiában számos rövidítést használnak a fiatalok, olykor azért, hogy azt bevándorló vagy bennszülött ne értse.

Az ökumenikus párbeszéd a jelenben és a jövőben is fontos és életes ahhoz, hogy egy magyar nyelvű szakfolyóiratban egybekötve jelenjenek meg katolikus, protestáns, ortodox és akár evangelikál hangjai – vallja Bóna Zoltán, a százéves Theologiai Szemle főszerkesztője.

Százötven éve az elzászi Kaysersbergben született Albert Schweitzer Nobel-békedíjas teológus, filozófus, orvos, Bach-kutató és orgonaművész. A polihisztor munkásságának legjelentősebb részét – megannyi tudományos és kulturális tevékenység mellett – Afrikában végezte: a mai Gabon területén kórházat alapított, hogy az elmaradott régióban élő bennszülötteknek reményt vigyen gyógyító munkájával.

Az oktatást is lényegesnek tartotta, úgy látta, ez kulcs ahhoz, hogy Isten Igéjét közvetlenül is megismerhessék az emberek. Ezért az írni-olvasni tudás ügyében több intézkedést is tett. Ezirányú tevékenysége hosszú távon hozzájárult ahhoz, hogy Skócia vált Európa egyik tudományos központjává, írástudás szempontjából pedig kiemelkedő nemzetévé.

Gondolatainak és munkásságának két középpontja volt. Egyrészt lényeges volt számára a keresztyének egysége. Felfogásának másik lényeges eleme az volt, hogy nem népeket, hanem egyéneket kell megtéríteni. Teológiájának központi eleme itt is megnyilvánult, a térítőmunka során a megfeszített Krisztust hirdette, és a hangsúlyt az evangéliumra helyezte.

Az új tanítások több hullámban érkeztek meg Magyarországra, nagy vonalakban leképezve a kontinensre is jellemző térhódításukat. Eleinte a lutheránus tanok jelentek meg, amiben nagy szerepet játszottak – a budai német polgárok és Habsburg Mária királyné erre fogékony udvara mellett – a wittenbergi egyetemen megforduló magyar diákok, akik többnyire Melanchthon nézeteit vették át.

Mi is a dopamin, és miért nevezi el erről valaki jelen korszakunkat? A Dopaminkorszak című könyv drámai a kép arról a digitális és médiaközegről, amelyben a jelen embere él, különösen is a fiatalok. Sajnos a negatív hatásokról (szorongás, depresszió, agresszió, álmatlanság stb.) a szülőknek és a pedagógustársadalomnak is kézzelfogható tapasztalatuk van...

Nemcsak remek előadónak bizonyult, hanem kiválóan írt. Kiemelkedő rendszerezőképességről tett tanúbizonyságot. Írásait több egyetemen forgatták a későbbi századokban is, 1521-ben pedig ő készítette el – Loci Communes címmel – a reformáció tanainak első összefoglalását, amely lényegét tekintve a lutheri nézetek rendszerezése.

Egyszerűen azt szokták mondani: az érzelmi intelligencia a szív intelligenciája. Fejlesztésének óriási jelentőségűnek kell lennie a nevelés folyamán. Minél több élményt, tapasztalatot és életet alakító tudást kell átadni a gyermeknek, és ő ezekkel felvértezve érvényesülhet később családjában, munkahelyén, hitéletében – hangsúlyozza Uzsalyné Pécsi Rita főiskolai tanár, neveléskutató.

„Oly lélegzetelállítóan szép, hogy lehetetlen nem meglátni Isten keze művét dús növényzetű dombságaiban, ködbe burkolózó hegyeiben, zölden viruló völgyeiben, csillogó vizű tavaiban.” Megmaradtam hírmondónak – Hogyan találtam meg Istent a ruandai népirtás viharában című könyvében így ír szülőföldjéről Immaculée Ilibagiza. Túlélte hazája borzalmait, később a világ elé tárta, hogyan érintette meg Isten a ruandai népirtás közepette.

Negyven éven át oktatott teológiaprofesszorként a Genfi Akadémián Théodore de Béze (Béza Tódor) kálvinista író. Művei közül kiemelkedik Teológiai értekezések című kötete – melyben felekezete hittudományának összefüggő magyarázatát fektette le – és Kálvin Jánosról írott könyve. Munkássága hatással volt az angol vallási száműzöttek Genfben kiadott Bibliájára is.

A keresztyénség egységét tartotta szem előtt, gyakran lépett fel felekezetek között közvetítőként, igyekezett a jót meglelni reformátortársaiban, nyitott és békeszerető személyisége ritka kivétellé tette a XVII. században Martin Bucer német hittudóst, protestáns reformátort.

A svájci reformátor volt az, aki Kálvin Jánossal egyeztetve elkészítette a hitünk alapjait összefoglaló Második Helvét Hitvallást. Heinrich Bullinger műve nemcsak a zürichi és a genfi egyházak között teremtett egységet, hanem az egész kontinensen a reformátusok elismert és elfogadott hitvallása lett.

A svájci reformátor, Ulrich Zwingli a puritán egyház feltétlen híveként a zürichi templomok átalakítását szorgalmazta. A kegytárgyakat, képeket, szobrokat eltávolíttatta, hogy letisztult belsőt kapjanak az épületek. Az egyszerűség nála a liturgiában és más külsőségben is fellelhető volt, hiszen az prédikációból és imádságokból állt, a lelkész pedig laikus öltözetet viselt.

A kálvinista örökség fél évezred múltán is meghatározza a református egyház működését és szemléletét. A prédikátor fő művével – A keresztyén vallás rendszere – új műfajt alkotott: a világot teremtő, az embert megváltó és annak életét megváltoztató Istenről, valamint a keresztyén életről szóló bibliai tanítását foglalta össze.

Tízéves múltra tekint vissza a cigánymissziós imanap és találkozó. Pena-Sztojka Szabina, az Országos Református Cigánymisszió vezetője hangsúlyozta: a roma kultúrát Istentől kaptuk ajándékba, az ő dicsőségét fedezhetjük fel benne, ahogy egymásban is Krisztus arcát kell megtalálnunk. Elhangzott a cél: minden résztvevőnek abban az identitásban kell megerősödnie, hogy mindnyájan Isten gyermekei vagyunk.

Düsseldorf mellett, Kempenben 1997-ben részt vettem egy kiállításon, amelyen a nagybányai művészetet mutatták be. Oda édesapám javaslatára én is adtam képeket, és megismerkedtem a többi résztvevővel. Nagy élmény volt látni, amilyen szenvedéllyel beszélnek a festményekről, a művészetről. Magával ragadott a közeg, eldöntöttem, én is gyűjteni kezdek.

– A lelkészi hivatásomat tudatosan folytatni akartam, így párhuzamosan szolgálok két hivatásomban. A rendőri munka tapasztalatait pedig fel tudom használni a prédikációimban is, hiszen ahogy a világi állásomban megpróbál és használ az Isten, abból sokat tudok meríteni egy-egy igehirdetésnél.

Míg Báthori inkább a mulatozásban lelte örömét, Bethlenre a mértéktartás volt jellemző. Szeretett olvasni, bárhová ment, vitte magával könyvgyűjteményét. Példaképe Hunyadi Mátyás volt, szerette volna a corvinákat hazahozni Konstantinápolyból. Más módon is a kultúra és a vallás mecénásává vált.

Becslések szerint évente harmincmilliárd dollárnál is több profit származik az emberkereskedelemből. A felfoghatatlan összegek mögött tragikus sorsok állnak, több tíz millió felnőtt és gyermek esett áldozatul ennek az üzletnek. E témába nyúlt bele a valós történet alapján készült, A szabadság hangja című film.

Izgalmas kérdés, miként formálódott egy egyszerű házi csoportból aktív és örömmel szolgáló közösség, amely magáénak érzi az alkalmakat. És ahol – talán éppen ezért – a betévedő emberek is megtapasztalhatják, milyen egy gyógyító közösség részévé válni.