A járványhelyzet rosszabbra fordulása óta országszerte több mint húsz online csoportban találkoznak keresztyének és érdeklődők hétről hétre. A keretet ehhez három református lelkész videósorozata adja. A Intro program alternatívaként mutatja be a Biblia nagy történetét, szemben a nyugati kapitalizmus és fogyasztás narratívájával.

Március elejére országszerte 273 óvodát és 536 iskolát érintett a járvány, kétszer annyi intézményben kellett rendkívüli szünetet, illetve részleges vagy teljes digitális oktatást elrendelni, mint két héttel korábban. Ez a református iskolákban is érezhető volt.

A Zsinat tagjai a testület lelkészi elnökévé Balog Zoltán dunamelléki püspököt, világi elnökévé Molnár János tiszántúli főgondnokot választották. Az ülés a Zsinat lelkészi és világi alelnökének – előbbi Pásztor Dániel tiszáninneni püspök, utóbbi Nemes Pál dunántúli főgondnok lett –, majd a jegyzők és a Zsinati Tanács tagjainak megválasztásával folytatódott.

Igazságtalanság ért? Az én fájdalmam nagyobb! Kipanaszkodnád magad? Majd ha meghallgattál engem! Vétettem valamit ellened? Előbb te kérj bocsánatot tőlem! – Legyünk őszinték: annyi bántás ért már minket, szeretteinket vagy tágabb közösségünket, hogy biztosan mindannyiunkat hatalmába kerített már ez a keserűség.

A nyugati társadalmakban, beleértve Magyarországot is, azzal szembesülünk, hogy átalakul a vallásosság: az emberek túlnyomó többsége továbbra is hisz Istenben, viszont az egyházi kötődésük egyre inkább visszaszorul – mondja Ódor Balázs, a Zsinati Hivatal külügyi irodavezetője.

Amikor a Fireszben szolgáltam, a Református Újságban volt egy az ifjúsági munkát segítő mellékletünk, Egy lépés címmel. Azóta is így látom a hitélet dolgait. Mindig egy lépést kell megtenni, ahhoz kell elkérni az erőt. De azt meg is kell tenni, és bízni abban, hogy ő velünk van áldásával – hangsúlyozza Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház új püspöke.

Ennek a történetnek a kezdete és lehetséges kimenetele malomkövekként szorongatják a lelkemet. Elszomorít az esetleges veszélyekkel nem számoló gondatlanság és annak tragikus következménye. Ahogy az is, mindezért milyen súlyos árat fizethetnek ezek a felnőtt életüket épp csak elkezdő fiatalok.

Elemenként épül a református oktatásfejlesztési stratégia. Egy református iskolának nem ugyanaz a feladata, mint az államinak. Az előbbinek a Krisztushoz vezetés is markáns küldetése – vallja Ábrám Tibor, a miskolci Lévay-gimnázium igazgatója, a stratégia kidolgozását koordináló munkacsoport vezetője.

A Bethesda Gyermekkórházat is érinti az egészségügy átalakítása: annak érdekében, hogy a református intézmény dolgozói se maradjanak ki a kormány által ígért béremelésből, szolgálati jogviszonyukat 2021. március 1-től az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló, az Országgyűlés által nemrég elfogadott törvényhez igazította a Zsinati Tanács.

Manapság magyar–magyar hídfőállás Komárom. A Duna medrének közepén meghúzott határ 1920-ban és 1945-ben is kettévágta nemcsak a várost, hanem a református gyülekezetet is. Hogyan álltak mégis talpra a folyó két partján élők? Fazekas László püspök, Máté László esperes és Nemes Andrásné lelkipásztor mondja el.

A hitük miatt meggyilkolt és üldözött keresztények emlékére vörös díszkivilágítást kapott az 1987 óta világörökségi védettséget élvező Duna-parti látkép. 2019-ben kétezer-kilencszáznyolcvanhárom keresztényt öltek meg Krisztusba vetett hitéért vagy azzal összefüggésben – derül ki az Open Doors szervezet jelentéséből.

A koronavírus-járvány hatásairól, az egyházunkban zajló tisztújításról és az egyházfinanszírozás kérdéséről is beszélt Bogárdi Szabó István püspök, lelkészi elnök a XIV. Zsinat cikluszáró ülésén. Értékelte az állam és az egyház viszonyát, visszatekintett a reformációi emlékévre, méltatta a határokon átívelő református magyar egységet, valamint kitért a világkeresztyénség helyzetére.

Törvényhozás, énekeskönyv- és stratégiaalkotás, valamint szimbolikus ügyek jellemezték leginkább a Magyarországi Református Egyház XIV. Zsinatának munkáját. A november 18-i cikluszáró ülésre készülve összegyűjtöttük a 2015 és 2020 közötti ülésszakok fontosabb határozatait és történéseit.

Bemutatták Fekete Károly tiszántúli püspök áhítatoskönyvét a debreceni Kölcsey Központban. – Nem igemorzsák vagy töredékek ezek, hanem oldalanként egész szövegek, amelyeket áthatják a mindennapi élet és a hit alapkérdései, az Istenhez sóvárgó ember életérzése, a hozzá Krisztusban lehajoló Atya szeretete, az egyéni felelősség kérdése és a Szentlélek vezetése – méltatta a kötetet Fazakas Gergely irodalomtörténész.

Országosan is súlyos problémát okoz az elnéptelenedő falvak és a fogyatkozó kis gyülekezetek kérdése. Összetett ez: vannak fogyatkozó közösségek, amelyeken úrrá lesz a lemondás, máshol tizenöt-húsz ember erős magot képez, hitelességükkel, odaadásukkal másokat is bevonnak – mondja Csernaburczky Ferenc iskolaigazgató, borsod-gömöri egyházmegyei gondnok.

Csodálatos szerkezet az ember, mennyi-mennyi helyen és módon elromolhatna, mennyiféle baja lehetne, mégis működünk. Ugyanakkor ügyeltem pszichiátrián is, és láttam, hogy sok betegségnek a szeretetlenség az oka. Ha az ember maga alatt van, minden súlyosabban érinti – állítja Molnár Pál, a Miskolc-Tetemvári Református Egyházközség presbitere.

Templomot épített és intézményeket alapított az egykori szocialista iparvárosban. Szolgatársai megbecsülése mellett Krisztus szolgálatát tartja legfőbb feladatának Varga István tiszaújváros-tiszaszederkényi lelkipásztor, a tiszáninneni egyházkerület egyik püspökjelöltje. – Azt kívánom, legyünk nyitottak, bízzuk dolgainkat jobban az Úristenre! Semmit ne akarjunk nélküle megoldani.

A 139. zsoltár szavaira figyelve kezdődött a Zsinati Tanács október 14-i ülése, amelyet, tekintettel a járványhelyzetre, online formában tartottak. – Valósággá válik a zsoltár felirata: Isten mindenütt jelen van – mondta nyitóáhítatában Pásztor Dániel tiszáninneni lelkészi főjegyző. – Bár távol vagyunk egymástól, a szívünk mégis egy lehet, mert összeköt bennünket Lelke által – tette hozzá.

Minden napot, minden percet kegyelemnek élek meg, és azért imádkozom, hogy ha az Úr megőriz, adja meg a lendületet erre a hat évre. Rengeteg feladat van még, amelyet elkezdtünk, illetve szeretnék befejezni vagy úgy átadni, hogy előrébb lépünk – mondja a dunántúli egyházkerület egyetlen püspökjelöltje, Steinbach József balatonalmádi és balatonfűzfői református lelkész.

Lelkészgyerekből tanár, majd a Magyar Bankszövetség főtitkára és egyetemi oktató lett Kovács Levente. Dunamelléki főgondnokként két évtizedes felsővezetői tapasztalataira alapozna. Olyan egyházat szeretne, amely képes bevonni Jézus életébe a ma emberét. – Szeretném, ha anyaegyházközségeink erősödnének, és alakulnának olyan missziói közösségek, melyek önállósódhatnak.

Amikor a zsinati tagok is megválasztják az alkotmányban meghatározott tisztségviselőiket, akkor fejeződik be a tisztújítás hónapokon át tartó folyamata. A Zsinat lelkészi elnökét a négy egyházkerület püspökei közül választja meg titkos szavazással a száztagú Zsinat, várhatóan 2021 februárjában.

Csaknem fél évezrede vigasztalják, bátorítják, szervezik Északkelet-Magyarország népét a Sárospataki Református Teológiai Akadémián végzett lelkipásztorok, presbiterek, közösségszervezők. Enghy Sándor rektorral a Lélek vezetéséről, jövőbe mutató küldetésükről, a helyi társadalmi problémák vállalásáról és a tanár-diák kapcsolatról beszélgettünk.

A világjárvány ellenére is a remény áll a teremtés hete középpontjában. Az idei témáról és a Károli-egyetem fenntarthatósági törekvéseiről is kérdeztük Szűcs Boglárkát, a Teremtésvédelmi Műhely referensét. – A múlt fél év történései rámutattak a túlfogyasztásból eredő környezeti, gazdasági, társadalmi válságra – mondta.

Az Ökogyülekezeti Mozgalom igyekszik olyasmire mozgósítani az embereket, ami örömöt ad és teremtésvédelmi tartalom van mögötte. Alapítója, műhelyvezetője, Kodácsy Tamás református lelkipásztor a szélárnyékhoz hasonlította a kampány résztvevőit: – Ha többen biciklizünk együtt, nagyon jó, amikor a másik mögé tudunk bújni, szélárnyékában könnyebb tekerni.

Átadták a felújított Károlyi–Csekonics palotaegyüttest a Magyarországi Református Egyháznak. A kilencszáz főt befogadó épületet a Károli-egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara veszi birtokba szeptember 1-je után. – Egyszerre lesz ez a mindennapi oktatás, az egyetemi és egyházi ünnepi alkalmak színtere – tudatja Czine Ágnes rektori feladatokkal megbízott
rektorhelyettes.

„A románok követelték az esküt. Bennem ágaskodott a magyarságom, megtagadtam. Most azután nem volt más választás, mint vándorbotot venni a kezembe” – Czucza Emma bánffyhunyadi református tanító menekülése kilencven nappal később, ötszáz kilométerrel nyugatabbra ért véget: 1921. augusztus 25-én elfoglalta állását a pápai Református Nőnevelő Intézetben.

Rendkívüli körülmények között is garantálják az egyházi testületek működését, továbbfejlesztik a diakóniai és az oktatási intézmények működését – döntöttek az idei első zsinati ülésszakon. A határhelyzetekben alkalmazandó szabályok megalkotásában fontos szempont volt az időlegesség, a kontrollálhatóság és a visszahívhatóság.

Mindnyájunknak Isten nyitotta fel a szemünket és a szívünket az ő országára, ő vezetett minket közösségünkbe, ő készített fel bennünket, hogy ott együtt és egymásnak szolgáljunk. Más-más terve volt az életünkkel, azért némelyeket apostolokká, másokat prófétákká, ismét másokat evangélistákká, pásztorokká vagy tanítókká tett – ahogy azt Pál apostol írja.

Trianon következményei száz év után is hatással vannak az életünkre. Meglátjuk bennük Isten munkáját is? Június 4-ére készülve magyarországi és határon túli reformátusokat kérdeztünk arról, hogyan élik meg a nemzeti összetartozást.

A tényeket komolyan kellene venni, valamibe belenyugodni, valamit megbánni, valamiért bocsánatot kérni, és engedni, a másik is éljen, megélje saját nemzetéhez, kultúrájához, nyelvéhez tartozását – mutat rá Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke. Trianonról, a nemzeti összetartozásról, a magyar református egységről kérdeztük.

Ezernégyszáz református gyülekezet mindennapjai alakultak át az elmúlt két hónapban, és bár a vidéki közösségek vasárnaptól újra találkozhatnak templomaikban, a felajánlások továbbra is fontosak maradnak. Az eddigi tapasztalatok alapján működik az online befizetés rendszere, akik pedig mégis anyagi gonddal küzdenek, az illetékes egyházmegyéhez fordulhatnak.

P+R, vagyis Pray and Rejoice! (Imádkozz és örvendj!) címmel hirdette meg a Budai Református Egyházközség a szabadtéri alkalmat, de az istentisztelet mottója akár a Parkolj és remélj! is lehetett volna. A gyülekezeti tagok ugyan csak autóik biztonságos távolságából integettek egymásnak, sokan már ezt is rég nem tapasztalt szabadságnak élték meg.

Az imádságok „felvidékiek”, vagyis azokban elsősorban a felvidéki magyarság mindennapjai, gondjai, küzdelmei és örömei húzódnak meg, de a bűnvallás, Isten magasztalása, a családokért, a közösségekért, a betegekért, a gyászolókért, a vezetőkért, a teremtett világunkért elmondott fohászok mindanynyiunk imatémái.

– Amikorra várható volt a betegség nagyobb arányú megjelenése hazánkban, kialakult a kezeléséhez szükséges ellátórendszer, döntéshozatali mechanizmus, tájékoztatási protokoll – mondja Velkey György, a Bethesda gyermekkórház főigazgatója. Mit tanácsolnak az orvosok a szülőknek, nagyszülőknek? Erről is kérdeztük a főorvost.

Magyarországra is megérkezett a koronavírus-járvány. Mi ez a vírus, ami miatt lezárták az országhatárokat? Fokozatosan egyre szigorúbb óvintézkedéseket vezetnek be, már istentiszteleteket sem lehet tartani. A gyülekezetek már a száztagú limit bevezetése után tömegesen elkezdték online platformokon közvetíteni hétközi és vasárnapi alkalmaikat, tagjaikat az interneten elérni lelki tartalommal.

– Csendben, alázatban, tisztulásban, a húsvéti reménységet szem előtt tartva töltsük el a böjti időszakot – kívánja Bogárdi Szabó István. A Zsinat lelkészi elnökének vélekedése szerint épp a böjt mutatja meg a nyitó áhítatban összefoglalt „bőség teológiájának” másik oldalát, az „elég” teológiáját. – Vegyük figyelembe ezt a költségvetésben is.

Isten aktív missziói jelenlétre hívja egyházát. Ez nem csak a gyülekezetek falai között történik, mert ha Isten formálja a keresztyének életét, az kihat a családjukra, munkahelyükre, közösségeikre. Az a kérdés, hogyan tudjuk őket segíteni ebben – mondja Dani Eszter, aki ösztöndíjasként hallgatta a kanadai református missziológus óráit Grand Rapidsben.

Felavatták Tőkéczki László Széchenyi-díjas történész, dunamelléki református főgondnok síremlékét a Fiumei Úti Sírkertben. – Ez a mementó méltóképpen fejezi ki emberi és szellemi nagyságát, ugyanakkor szerénységét. Sohasem volt korszerű, épp ezért lehet mindig időszerű – hangsúlyozta a megemlékezésen Békés Márton történész.

Az Open Doors jelentése szerint a 2003-as amerikai bevonulás óta, azaz egy generáció alatt másfél millióról kétszázkétezerre csökkent a Krisztus-hívők száma Irakban. A lista tizenötödik országában a hazatérésnek és az újjáépítésnek pedig még mindig gátja az alacsony közbiztonság, az egészségügy és az oktatás alacsony színvonala, valamint a munkalehetőségek hiánya.

Az ökumenikus imahéten, január 19. és 26. között a különböző felekezetek képviselői együtt imádkoznak a Krisztus-hívők egységéért. Az első nap hangsúlyosan is gondolunk az üldözött keresztyénekre, a zárón pedig hagyományosan együtt könyörögnek a magyarországi keresztyén felekezetek és zsidó közösségek képviselői.