A járványhelyzet rosszabbra fordulása óta országszerte több mint húsz online csoportban találkoznak keresztyének és érdeklődők hétről hétre. A keretet ehhez három református lelkész videósorozata adja. A Intro program alternatívaként mutatja be a Biblia nagy történetét, szemben a nyugati kapitalizmus és fogyasztás narratívájával.

Március elejére országszerte 273 óvodát és 536 iskolát érintett a járvány, kétszer annyi intézményben kellett rendkívüli szünetet, illetve részleges vagy teljes digitális oktatást elrendelni, mint két héttel korábban. Ez a református iskolákban is érezhető volt.

A Zsinat tagjai a testület lelkészi elnökévé Balog Zoltán dunamelléki püspököt, világi elnökévé Molnár János tiszántúli főgondnokot választották. Az ülés a Zsinat lelkészi és világi alelnökének – előbbi Pásztor Dániel tiszáninneni püspök, utóbbi Nemes Pál dunántúli főgondnok lett –, majd a jegyzők és a Zsinati Tanács tagjainak megválasztásával folytatódott.

Igazságtalanság ért? Az én fájdalmam nagyobb! Kipanaszkodnád magad? Majd ha meghallgattál engem! Vétettem valamit ellened? Előbb te kérj bocsánatot tőlem! – Legyünk őszinték: annyi bántás ért már minket, szeretteinket vagy tágabb közösségünket, hogy biztosan mindannyiunkat hatalmába kerített már ez a keserűség.

A nyugati társadalmakban, beleértve Magyarországot is, azzal szembesülünk, hogy átalakul a vallásosság: az emberek túlnyomó többsége továbbra is hisz Istenben, viszont az egyházi kötődésük egyre inkább visszaszorul – mondja Ódor Balázs, a Zsinati Hivatal külügyi irodavezetője.

Amikor a Fireszben szolgáltam, a Református Újságban volt egy az ifjúsági munkát segítő mellékletünk, Egy lépés címmel. Azóta is így látom a hitélet dolgait. Mindig egy lépést kell megtenni, ahhoz kell elkérni az erőt. De azt meg is kell tenni, és bízni abban, hogy ő velünk van áldásával – hangsúlyozza Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház új püspöke.

Ennek a történetnek a kezdete és lehetséges kimenetele malomkövekként szorongatják a lelkemet. Elszomorít az esetleges veszélyekkel nem számoló gondatlanság és annak tragikus következménye. Ahogy az is, mindezért milyen súlyos árat fizethetnek ezek a felnőtt életüket épp csak elkezdő fiatalok.

Elemenként épül a református oktatásfejlesztési stratégia. Egy református iskolának nem ugyanaz a feladata, mint az államinak. Az előbbinek a Krisztushoz vezetés is markáns küldetése – vallja Ábrám Tibor, a miskolci Lévay-gimnázium igazgatója, a stratégia kidolgozását koordináló munkacsoport vezetője.

A Bethesda Gyermekkórházat is érinti az egészségügy átalakítása: annak érdekében, hogy a református intézmény dolgozói se maradjanak ki a kormány által ígért béremelésből, szolgálati jogviszonyukat 2021. március 1-től az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló, az Országgyűlés által nemrég elfogadott törvényhez igazította a Zsinati Tanács.

Manapság magyar–magyar hídfőállás Komárom. A Duna medrének közepén meghúzott határ 1920-ban és 1945-ben is kettévágta nemcsak a várost, hanem a református gyülekezetet is. Hogyan álltak mégis talpra a folyó két partján élők? Fazekas László püspök, Máté László esperes és Nemes Andrásné lelkipásztor mondja el.

A hitük miatt meggyilkolt és üldözött keresztények emlékére vörös díszkivilágítást kapott az 1987 óta világörökségi védettséget élvező Duna-parti látkép. 2019-ben kétezer-kilencszáznyolcvanhárom keresztényt öltek meg Krisztusba vetett hitéért vagy azzal összefüggésben – derül ki az Open Doors szervezet jelentéséből.

A koronavírus-járvány hatásairól, az egyházunkban zajló tisztújításról és az egyházfinanszírozás kérdéséről is beszélt Bogárdi Szabó István püspök, lelkészi elnök a XIV. Zsinat cikluszáró ülésén. Értékelte az állam és az egyház viszonyát, visszatekintett a reformációi emlékévre, méltatta a határokon átívelő református magyar egységet, valamint kitért a világkeresztyénség helyzetére.

Törvényhozás, énekeskönyv- és stratégiaalkotás, valamint szimbolikus ügyek jellemezték leginkább a Magyarországi Református Egyház XIV. Zsinatának munkáját. A november 18-i cikluszáró ülésre készülve összegyűjtöttük a 2015 és 2020 közötti ülésszakok fontosabb határozatait és történéseit.

Bemutatták Fekete Károly tiszántúli püspök áhítatoskönyvét a debreceni Kölcsey Központban. – Nem igemorzsák vagy töredékek ezek, hanem oldalanként egész szövegek, amelyeket áthatják a mindennapi élet és a hit alapkérdései, az Istenhez sóvárgó ember életérzése, a hozzá Krisztusban lehajoló Atya szeretete, az egyéni felelősség kérdése és a Szentlélek vezetése – méltatta a kötetet Fazakas Gergely irodalomtörténész.

Országosan is komoly problémát okoz az elnéptelenedő falvak és a fogyatkozó kis gyülekezetek kérdése. Összetett dolog ez, hisz vannak fogyatkozó húsz-harminc fős közösségek, amelyeken úrrá lesz az elkeseredés és a lemondás, míg máshol tizenöt-húsz ember erős magot képez, hitelességükkel, odaadásukkal, lelkületükkel másokat is bevonnak.

Bizakodó vagyok, még nem tartunk ott, hogy bezárjuk a kaput, tenni kell a dolgunkat. Lelkészeink mondják, hogy sokszor a temetés az utolsó alkalom a misszióra, amikor még elérik a családokat, és elhangozhat: szükségünk van lelkünk épülésére is. Fontosnak tartanám felkeresni a körülöttünk élőket, és valamilyen vonzó formában, nem erőszakosan meghívni őket gyülekezeteinkbe.

Most azt tapasztalom, hogy indokolatlanul félnek a lelkészek a jövőtől, a nehézségektől, talán egymástól is. Azt kívánom, hogy legyünk nyitottak, bízzuk dolgainkat jobban az Úristenre! Semmit ne akarjunk nélküle megoldani. Ha minden ügyet odaviszünk elé imádságban, megszűnik a félelem, Jézus átveszi terheinket, és így haladunk Isten országa felé.

A 139. zsoltár szavaira figyelve kezdődött a Zsinati Tanács október 14-i ülése, amelyet, tekintettel a járványhelyzetre, online formában tartottak. – Valósággá válik a zsoltár felirata: Isten mindenütt jelen van – mondta nyitóáhítatában Pásztor Dániel tiszáninneni lelkészi főjegyző. – Bár távol vagyunk egymástól, a szívünk mégis egy lehet, mert összeköt bennünket Lelke által – tette hozzá.

Imádkozom azért, hogy rendezett, továbbra is egységes, fejlődő, a problémákkal konstruktívan, szentlelkesen foglalkozó, anyagilag is stabil egyházkerületet adhassak át. Hiszem, hogy olyan utód adatik, aki megbecsüli törekvéseinket, próbál építeni azokra.

Fájó látni, hogy ahol elfogy egy falu, megszűnik a település és a gyülekezet is. Bízom benne, hogy az új helyeken elvetett magok kihajtanak. Lehet, hogy az anyaegyházközségeink száma csökken, de szeretném, ha ezek megerősödnének, és mellettük egyre-másra alakulnának az olyan missziói közösségek, amelyekben megvan a potenciál, hogy önállósodjanak és erős anyaegyházközségekké váljanak.

Amikor a zsinati tagok is megválasztják az alkotmányban meghatározott tisztségviselőiket, akkor fejeződik be a tisztújítás hónapokon át tartó folyamata. A Zsinat lelkészi elnökét a négy egyházkerület püspökei közül választja meg titkos szavazással a száztagú Zsinat, várhatóan 2021 februárjában.

A Sárospataki Református Teológiai Akadémia erőssége gyülekezettudatosságában rejlik. Nem mondunk le a tudományos igényességről, de nem látjuk értelmét annak a tudománynak, amelyik nem éri el a gyülekezetek szintjét, hiszen a teológia a gyülekezetekért van.

Az Ökogyülekezeti Mozgalom 2018 végén kapott kutatóműhelyt a Károli Gáspár Református Egyetemen. A műhely programjainak megtervezésekor igyekeztünk végiggondolni, hogyan tudjuk beleszőni a teremtésvédelmi gondolatot az egyetem mindennapjaiba.

Az Ökogyülekezeti Mozgalom alapítója, műhelyvezetője a szélárnyékhoz hasonlította a kampány résztvevőit: – Ha többen biciklizünk együtt, nagyon jó, amikor a másik mögé tudunk bújni, annak szélárnyékában könnyebb tekerni. Köszönjük, hogy vállaltátok a kerékpározást, ezzel mintaként szolgáltok, akiket lehet követni.

Annak ellenére, hogy évek óta csökken a felsőoktatásban tanulók száma, a Károli-egyetem, ezen belül is a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar azon kevesek egyike, ahol nőtt a hallgatói létszám. Jelenleg is 4324 diákja van, közülük 3321 állami ösztöndíjas képzésben tanul. Horváth Géza ennek okát az őszinteségre és bizalomra épülő családias légkörben látja.

„A románok követelték az esküt. Bennem ágaskodott a magyarságom, megtagadtam. Most azután nem volt más választás, mint vándorbotot venni a kezembe” – Czucza Emma bánffyhunyadi református tanító menekülése kilencven nappal később, ötszáz kilométerrel nyugatabbra ért véget: 1921. augusztus 25-én elfoglalta állását a pápai Református Nőnevelő Intézetben.

Rendkívüli körülmények között is garantálják az egyházi testületek működését, továbbfejlesztik a diakóniai és az oktatási intézmények működését – döntöttek az idei első zsinati ülésszakon. A határhelyzetekben alkalmazandó szabályok megalkotásában fontos szempont volt az időlegesség, a kontrollálhatóság és a visszahívhatóság.

Mindnyájunknak Isten nyitotta fel a szemünket és a szívünket az ő országára, ő vezetett minket közösségünkbe, ő készített fel bennünket, hogy ott együtt és egymásnak szolgáljunk. Más-más terve volt az életünkkel, azért némelyeket apostolokká, másokat prófétákká, ismét másokat evangélistákká, pásztorokká vagy tanítókká tett – ahogy azt Pál apostol írja.

Trianon következményei száz év után is hatással vannak az életünkre. Meglátjuk bennük Isten munkáját is? Június 4-ére készülve magyarországi és határon túli reformátusokat kérdeztünk arról, hogyan élik meg a nemzeti összetartozást.

A tényeket komolyan kellene venni, valamibe belenyugodni, valamit megbánni, valamiért bocsánatot kérni, és engedni, a másik is éljen, megélje saját nemzetéhez, kultúrájához, nyelvéhez tartozását – mutat rá Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke. Trianonról, a nemzeti összetartozásról, a magyar református egységről kérdeztük.

Ezernégyszáz református gyülekezet mindennapjai alakultak át az elmúlt két hónapban, és bár a vidéki közösségek vasárnaptól újra találkozhatnak templomaikban, a felajánlások továbbra is fontosak maradnak. Az eddigi tapasztalatok alapján működik az online befizetés rendszere, akik pedig mégis anyagi gonddal küzdenek, az illetékes egyházmegyéhez fordulhatnak.

P+R, vagyis Pray and Rejoice! (Imádkozz és örvendj!) címmel hirdette meg a Budai Református Egyházközség a szabadtéri alkalmat, de az istentisztelet mottója akár a Parkolj és remélj! is lehetett volna. A gyülekezeti tagok ugyan csak autóik biztonságos távolságából integettek egymásnak, sokan már ezt is rég nem tapasztalt szabadságnak élték meg.

Az imádságok „felvidékiek”, vagyis azokban elsősorban a felvidéki magyarság mindennapjai, gondjai, küzdelmei és örömei húzódnak meg, de a bűnvallás, Isten magasztalása, a családokért, a közösségekért, a betegekért, a gyászolókért, a vezetőkért, a teremtett világunkért elmondott fohászok mindanynyiunk imatémái.

– Amikorra várható volt a betegség nagyobb arányú megjelenése hazánkban, kialakult a kezeléséhez szükséges ellátórendszer, döntéshozatali mechanizmus, tájékoztatási protokoll – mondja Velkey György, a Bethesda gyermekkórház főigazgatója. Mit tanácsolnak az orvosok a szülőknek, nagyszülőknek? Erről is kérdeztük a főorvost.

Magyarországra is megérkezett a koronavírus-járvány. Mi ez a vírus, ami miatt lezárták az országhatárokat? Fokozatosan egyre szigorúbb óvintézkedéseket vezetnek be, már istentiszteleteket sem lehet tartani. A gyülekezetek már a száztagú limit bevezetése után tömegesen elkezdték online platformokon közvetíteni hétközi és vasárnapi alkalmaikat, tagjaikat az interneten elérni lelki tartalommal.

– Csendben, alázatban, tisztulásban, a húsvéti reménységet szem előtt tartva töltsük el a böjti időszakot – kívánja Bogárdi Szabó István. A Zsinat lelkészi elnökének vélekedése szerint épp a böjt mutatja meg a nyitó áhítatban összefoglalt „bőség teológiájának” másik oldalát, az „elég” teológiáját. – Vegyük figyelembe ezt a költségvetésben is.

Isten aktív missziói jelenlétre hívja egyházát. Ez nem csak a gyülekezetek falai között történik, mert ha Isten formálja a keresztyének életét, az kihat a családjukra, munkahelyükre, közösségeikre. Az a kérdés, hogyan tudjuk őket segíteni ebben – mondja Dani Eszter, aki ösztöndíjasként hallgatta a kanadai református missziológus óráit Grand Rapidsben.

Felavatták Tőkéczki László Széchenyi-díjas történész, dunamelléki református főgondnok síremlékét a Fiumei Úti Sírkertben. – Ez a mementó méltóképpen fejezi ki emberi és szellemi nagyságát, ugyanakkor szerénységét. Sohasem volt korszerű, épp ezért lehet mindig időszerű – hangsúlyozta a megemlékezésen Békés Márton történész.

Az Open Doors jelentése szerint a 2003-as amerikai bevonulás óta, azaz egy generáció alatt másfél millióról kétszázkétezerre csökkent a Krisztus-hívők száma Irakban. A lista tizenötödik országában a hazatérésnek és az újjáépítésnek pedig még mindig gátja az alacsony közbiztonság, az egészségügy és az oktatás alacsony színvonala, valamint a munkalehetőségek hiánya.

Az ökumenikus imahéten, január 19. és 26. között a különböző felekezetek képviselői együtt imádkoznak a Krisztus-hívők egységéért. Az első nap hangsúlyosan is gondolunk az üldözött keresztyénekre, a zárón pedig hagyományosan együtt könyörögnek a magyarországi keresztyén felekezetek és zsidó közösségek képviselői.