Az egész országból érkeztek gyermekek, fiatalok az Aranyhíd rap-, vers- és prózamondó verseny döntőjére, megmutatni a cigány kultúra gyöngyszemeit. E napon a költészet és az irodalom élővé, áldottá válik. – Isten ismeri a gondolatainkat, mielőtt még kimondtuk volna őket – hangsúlyozta áhítatában Pena-Sztojka Szabina lelkipásztor, az Országos Református Cigánymisszió vezetője.

– Mindenkinek szárnyakat próbáltunk adni. De ahhoz, hogy a szárnyak kinőhessenek, az alapokat le kellett tenni, így tudnak megtanulni repülni – vallja a Viki és Attila házaspár, összegezve az alapelveket. Több mint harminc éve nevelőszülők; három saját gyermekükön kívül több mint tíz csemetét neveltek fel és indítottak útjára hitben, szeretetben.

Mindig fontos volt Golub Ivánnak – negyvenöt esztendeje dolgozik a Schweitzer Albert Református Szeretetotthonban orvosként –, hogy a személyi betegvizsgálat és tájékoztatás mellett nem csak elrendeli a vizsgálatokat, végig is kíséri a pácienseket e folyamatokon hetente, testi-lelki értelemben. Ez olyan kapcsolatteremtő funkció, amely túlmutat a szigorú értelemben vett orvosláson.

A Magyar Református Szeretetszolgálat közfoglalkoztatási programja országszerte ezerháromszáz embernek teremt lehetőséget a munkavégzésre, 460 foglalkoztatási ponton dolgoznak. A leggyakoribb tevékenység a parkkarbantartás, épületgondnokság, takarítás. Idén is több mint ezer embernek nyújtanak lehetőséget, hogy saját keresetükből tartsák el magukat.

Meghatározónak tartom, hogy a szociális felelősségvállalásnak ez a szegmense is megjelenik az egyházunkban – nyilatkozta lapunknak Kocsis Attila lelkipásztor, aki hat évig szolgált Kelet-magyarországi Református Gyermekvédelmi Központban. Ezalatt a hálózathoz tartozó csaknem nyolcszáz családból mintegy hatszáznál megfordult.

– Gyógypedagógus szüleim szinte minden iskolai szünetben hazahozták az „ottfelejtett” gyerekeket. Így két testvéremmel együtt hamar megtanultuk természetesnek venni a fogyatékos emberek jelenlétét, közelségét, hogy ugyanúgy lehet együtt játszani, strandolni, osztozkodni vagy épp hajba kapni a finom falatokon, veszekedni a házimunkákon.

– Szolgálatom évei alatt megrepedt életek vettek körül. Mindennap látom, hogy az Úristen kegyelmes a fogyatékkal élőkkel, és kegyelmes a betelt évekkel a hátuk mögött élőkkel is. Mégis ad erőt és türelmet mindannak az elhordozásához, amit ránk mér.

– Ötvenegy évesen még mindig érdekel, ki vagyok, ahogyan már gyermekként is megvolt bennem a vágy, hogy jobban megismerjem magamat. Ebben ma már a feleségem és három gyönyörű gyermekünk is segít. Kíváncsian figyelem a környezetemet, magamat, reakcióimat, közben rengeteget tanulok.

– A Molnár Mária nevét viselő fogyatékosotthon vezetésére a harmadik ciklusomra kaptam megbízást az Úristen kegyelméből. Az első értekezleten a Krisztus-test példáját hoztam, hiszen mindannyian egy test tagjai vagyunk. A szolgálatban mutassuk meg egymásnak a hitünket a mindennapokban! Ezzel az intézmény krisztusi arcát is ábrázolni tudjuk.

A Magyar Református Szeretetszolgálat szakmai napot szervezett a bölcsődei ellátást végző vezetőknek és munkatársaknak. Az ötven fenntartó összesen 888 helyre nyújt bölcsődei ellátást, 53 intézmény és 82 szolgáltatási hely által. A helyek közül 406 bölcsődei, 329 családi bölcsődei, 153 minibölcsődei; 23 fenntartó tervezi új bölcsődei helyek kialakítását.

– Arra kérem Istent, hogy mindazzal, aki és amilyen vagyok, gondolataimmal, beszédemmel, cselekedeteimmel őt hirdessem, őt vigyem közelebb az emberekhez, akarjunk együtt az ő gyermekei, áldott eszközei lenni, és őt dicsőíteni.

– Amikor eldöntöttem, hogy teológiára megyek, két tényező volt nagyon eleven bennem. Az egyik, hogy még jobban szeretném megismerni Istent a Szentírás által. A másik: minél többet szeretnék emberekkel foglalkozni. A lelkipásztori hivatásban folyamatosan lehet Istennel foglalkozni. Az ember felismeri, minden téren csak belőle lehet meríteni, és ez izgalmas: az Ige, az imádság tekintetében is.

– Az egyetemi gyülekezetben végzett missziót országos, sőt Kárpát-medencei tekintetben fontosnak tartom, hiszen sok fiatallal foglalkozunk, akik az otthonról való elköltözés vagy más miatt eltávolodtak a saját gyülekezetüktől, vagy akiknek egyáltalán nem volt korábban egyházi kötődésük. Szekuláris társadalmunkban ez nem meglepő.

Hagyományteremtő szándékkal, első alkalommal szervezte meg a Debreceni Református Egyházmegye a Debreceni Református Napokat. A mennybemenetel napjától a konfirmáció vasárnapjáig színes programkínálattal várták az érdeklődőket. Fekete Károly tiszántúli püspök a közösségek egységére és összetartó erejére hívja fel a hallgatóság figyelmét.

Mélyen meg vagyok győződve a közös ima erejéről. Ezért is olyan fontos számomra az ökumenikus világimanap és a Kárpát-medencei imanap is, hiszen ahogyan összeadódik az ima ereje, az óriási dolog. Az imádságnak olyannak kell lennie, mint a lélegzetvételnek. Minden percünkben át kell hatnia a létünket.

– Egyházunk kiterjedt szolgálatát oly módon ismerhettem meg az elmúlt években. Ez keveseknek adatik meg. Hálás vagyok ezért, mert sokat tanultam, de leginkább annak örülök, hogy most olyan gyülekezetépítési szolgálatra hívott el Isten, amelyben az egész családunknak öröme van, és nemcsak végezhetjük a magvetés szolgálatát, hanem látjuk a növekedést is.

– A gyülekezet erősödése és növekedése az elsődleges célom. Emellett minden olyan kezdeményezésre, együtt gondolkodásra és akcióra nyitott vagyok, amely az egyház megújulását szolgálhatja. Néhány hete indítottam el a johirketelkedoknek.blog.hu oldalt, hogy segítsek válaszokat találni keresőknek és tanítványoknak.

– Nagydobronyban szolgáltam segédlelkészként. Felkértek, tartsak evangelizációs alkalmakat a lányoknak, és végül ott maradtam. A gyermekotthonban szolgálni kiváltság! Ha becsukom a szemem, látom a lányok arcát, a munkatársak közvetlenségét, és öröm, hála járja át a szívemet. Különleges közösség, tele van fájdalommal, megterhelt évekkel, azonban ott ragyog Krisztus szeretete.

– A példaadás és buzdítás a szeretetszolgálat fő feladata. Sok család ma Magyarországon nemcsak anyagi gondokkal küzd, hanem súlyos lelki terheket is cipel. Ezért a diakóniai szolgálatnak ma is kiemelkedő aktualitása van. Jézus azt mondja: „Példát adtam nektek, hogy amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek.”

– A hittanoktatás találkozás, amiből sok minden lehet. Fontos a „mit”, de még inkább a „hogyan”, a tartalom, a szemlélet átadásának módja. S ha néhány tanévig tudunk együtt haladni, abból az útravalóból is magukkal vihetnek valamit a ránk bízott diákok, amiből mi is merítünk.

– Gyülekezetünk folyamatosan fejlődő, sokszínű, szerteágazó szolgálatot végez, és az a közös cél, hogy az evangéliumot minél több emberhez eljuttassuk. Különleges lehetőség számunkra, hogy 11 fiatal lelkipásztor szolgálhat együtt a negyventagú presbitériummal. A csapatmunka, a közös imádság és együtt gondolkozás része a mindennapoknak.

Van, ahol állandó kérdés, hogy hova, mivel menjen el beszerezni az aznapi betevőt, s miből… Ebben segítenek a szeretetszolgálat, a tanyagondnokság munkatársai. Amiben tudnak, ahogy erejükből telik. Mert „akinek két ruhája van, adjon annak, akinek nincs, és akinek van ennivalója, hasonlóan cselekedjék!”

– Misszióm: vetni és világítani. Vetni a magot, az isteni szót az emberi szívekbe. Világítani, de nem a saját fényemet, hanem az isteni fényt tükrözni. Az Istentől kapott élettel őt kell hirdetnem: beszélni és élni az evangéliumot, vállalni a szeretet kockázatát. Lelkészként és emberként is. Ahogyan mindenkinek, aki Krisztust követi.

– Az embereknek óriási szükségük van Isten kegyelmére, és amikor közönnyel vagy elutasítással találkozunk, érdemes alázatosan belátnunk, az ilyen viselkedéseknek nagyon is meglehet az okuk. Mernünk kell Krisztus igazságát és szeretetét annyira komolyan venni, hogy aztán őszintén a bűneinket, hibáinkat és összetörtségünket is vállaljuk.

Az Immánuel Otthon és Iskola a Debreceni Református Nagytemplomi Egyházközség fenntartásában működik immáron harminc éve. Korábban egy helyszínen, a Pacsirta utcai épületben várták a tanulókat. Ám a fejlesztési lehetőségek gyarapodásával és az intézményt megkereső családok számának növekedésével egyre sürgetőbb lett a bővülés, amely most valósulhatott meg.

– Végigkísér a szolgálatomban ez az Ige: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat.” Nem azért, mert Jézus ezt emelte ki, hanem amiért szerintem kiemelte: tükröződik benne az a hármasság, amely állandó kölcsönhatásban működik bennünk, és amely egész lelki egyensúlyunk alapja – Isten, egymás és önmagunk szeretete.

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem is ünnepi istentisztelettel nyitotta meg az új tanévet. – Isten áldott, hiszen idő fölötti, szent, tiszta és igazságos, ő az egész teremtett világ ura. Áldása azt jelenti, hogy megajándékoz bennünket mindazzal, ami az övé – fogalmazott Steinbach József dunántúli püspök a budapesti intézmény évnyitóján.

– Hivatalosan négy közösség tartozik hozzánk, amelyek közül Martfű a fő gyülekezetünk, ott élünk a parókián. A többi egyházközségbe hitoktatás, családlátogatás vagy szolgálatok miatt utazunk át. Szoktuk mondani, hogy gyülekezeteiben él az egyház. De bátran mondhatjuk azt is, hogy abban kellene éljen minden lelkipásztor.

Sárosi Dániel orgonaművész, kántorral beszélgettünk. Családjában már szülei is zenész-tanárok voltak, míg a nagyszülőktől a mérnöki tehetséget örökölhette. Szó esik a hitéről, megtéréséről, szolgálatáról, munkájáról, hogy hogyan zajlik egy-egy fellépése, előadása, gyülekezeti napja, és mivel foglalkozik szabadidejében.

Az Egyháztáji vásárt Debrecenben minden hónap harmadik szombatján tartják a Nagytemplom gyülekezeti központjának belső udvara. A helyi termelők és kézművesek termékei közül válogathatnak az érdeklődők. A vásár legfontosabb küldetése, hogy az egyházhoz kötődő vidéki kistermelőket összefogja és összekapcsolja a városi fogyasztókkal.

– Igehirdetések és evangélizációk által épülünk, a sok rétegalkalom pedig közösséggé kovácsol minket. Már a második ciklus alatt vagyok presbiter, én szervezem a gyülekezet eseményein az orvosi ügyeleteket, a Missziói Bizottság vezetőjeként a külmissziós alkalmakat, valamint a hit és tudomány témakörébe tartozó előadásokat.

Mi, elhívott világiak is segíthetjük a missziót: képességeinknek, tapasztalatainknak megfelelő megbízatással, hivatalunkban való hűségünkkel, evangéliumismeretünkkel, derűs életvitelünkkel. Így mentesíthetjük terheik egy részétől lelkészeinket − vallja Fazakas Gergely Tamás egyetemi docens, a debrecen-nagyerdei gyülekezet presbitere.

Tóth Judit Györgyit, a Szeged-Kálvin téri gyülekezet presbiterét kérdeztük óvodai szolgálatáról, gyülekezeti életéről, feltöltődéséről. Judit lelkészcsaládban nőtt fel. Dédnagyapja, nagyapja és édesapja is lelkész volt. 2001 óta dolgozik a Clarisseum Református Óvodában. Reggeli áhitatokat tart, bibliai történeteket olvas az óvodában a gyermekeknek.

– Amióta tudatom van, azóta hitem is van. Szerintem ez nálunk genetikus. Az első emlékem, amikor ráeszméltem, hogy nem mindenki eredendően vallásos, az óvodából való: kinevettek az óvónők, amiért imádkoztam evés előtt. De senkivel nem cserélném el a Jármiban töltött gyerekkoromat.

Ki kell beszélni magunkból az Istennel megélt saját történetünket, ő hogyan szabadított meg, hogyan vezet, vigasztal, erősít, és e személyes megtapasztalással bátorítanunk kell egymást – vallja Fekete Károly tiszántúli püspök. 2015-ben indította el a Hirdesd az Igét! programot, melynek célja, hogy az egyház visszatérjen a tiszta evangéliumi szó hirdetéséhez.

– Már elsőéves teológiai hallgatóként megismerkedtem a debreceni kórházmisszióval, amelyben önkéntes szolgálatot végeztem éveken keresztül Tóth Ferenc nyugdíjas lelkész, majd Gál Judit mellett, aki jelenleg is szolgálatvezetőnk. Ekkor vált egyértelművé számomra kórházlelkészi elhivatásom.

Egyrészt pszichiáterként részt veszek pszichiátriai betegek ellátásában. Ezzel együtt szívesen foglalkozom olyan kliensekkel is, akik vallásos, spirituális kérdések mentén szenvednek pszichés tünetektől. Úgy érzem, egyre nagyobb szükség van arra, amikor a beteg őszintén beszélhet a hitéről és a pszichés tüneteiről egyszerre: a hite miatt nem ítéli el egy világi szakember...

Beosztott lelkészként hittanórákon, gyermek-istentiszteleteken sok gyermekkel találkozom: nagyon szeretem őket. Mindig hálával tölti el a szívemet, amikor valaki, legyen gyermek, fiatal vagy felnőtt, elindul Jézus felé, és látjuk, ahogy megérkezik hozzá, elfogadja őt élete Megváltójának. Ennél nincs is nagyobb öröm.

– Az erő, erőm Krisztusban van, az ő szeretetéből fakad. Amit ő bízott rám, ahhoz lesz erőm is. A belefáradás rendszerint ott kezdődik, amikor mást csinálok, mint ami a feladatom. A motiváció pedig abból ered, hogy megkaptam egy mindenkit érintő halálos, azaz kárhozatra vivő betegség, vagyis a bűn ellenszerét Jézus Krisztus keresztje által, és szeretném, ha minél többekhez eljutna, és megmenekülnének.

A legfontosabb, hogy az ökumené ne csupán ráadás legyen egyházi életünkben, hanem tudatosítsuk, különböző felekezetű Krisztus-hívők alkotják a társadalmunkat – mondta Bóna Zoltán református lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa volt főtitkára, a Theologiai Szemle főszerkesztője a Pro Unitate in Christo díj átvétele alkalmán.

Szeretnék szépirodalmat olvasni – az igehirdetési készülések miatt főképp szakirodalom került a kezembe. Érdekel a rendszeres teológia. Foglakoztat a dogmatika – hogy meglegyen a teológiai gondolkodásunk helyes irányvonala. És az etika – hogy a helyes ismeretből helyes cselekvés születhessen. Derencsényi István tiszántúli egyházkerületi főjegyző nyugdíjas éveire készül. Ez alkalomból kérdeztük.

Meggyőződésem, az embereknek arra van szükségük, hogy érezzék: szeretjük őket. Az nem elegendő, hogy beszélünk róla, mert azt mondják: ezek mindig a szeretetről papolnak, de ez nem segít rajtunk – vallja Vad Zsigmond, a Debreceni Református Egyházmegye esperese.

Közel huszonöt éve vagyok itt presbiter. Hűséggel és felelősséggel tartozom az egyházközségemnek. Igyekszem igaz szívvel szolgálni, mindenből kivenni a részem, a sövényültetéstől a szeretetvendégségen át a gyülekezetépítésig. A hit mellett a vallás gyakorlása azt is jelenti, hogy van egy közösség, ahova tartozol, akiket szolgálnod kell.

Tóth-Mihala Veronika Tiszafüreden nőtt fel, Debrecenben tanult tovább bölcsész szakon, majd az ottani teológián szerzett vallástanári és lelkészi végzettséget. Tizenhatodik éve a debreceni Verestemplom beosztott lelkipásztora. Férjével, Tóth Tamással három gyereket nevelnek, a huszonhárom éves Danit, a tizenkilenc éves Orsit és a tizenkét éves Simont