Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Gaál Sándor esperes-lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Kirándulás és a találkozás, a megerősödés ünnepe is az országos református gyermekvédelmi találkozó. – A legnagyobb nehézség országszerte ugyanaz: egyre kevesebben jelentkeznek nevelőszülőnek, miközben egyre több gyermek vár családra – jelezte Miklósi Erzsébet, a Nyugat-magyarországi Református Gyermekvédelmi Központ vezetője a nevelőszülőség mai feladatait, a közösség megtartó erejét és a gyerekek fő szükségleteit taglalva.
„Egyetlen dolog állandó, a változás”. Milyen igaz! S milyen jó, ha a folyton változó, megújuló, a régiből merítő, azt újragondoló vibrálást, az élet elevenségét, a feje tetejére állított gondolatokat, értékeket mégis az egyedül állandó szövetség ölelésében tudjuk látni és hinni! Hiszen „az Úr szeretete mindörökké az istenfélőkkel van, és igazsága még az unokáikkal is; azokkal, akik megtartják szövetségét, és törődnek rendelkezéseinek teljesítésével”.
Az Imádság Évének októberi kezdeményezése, az Egy hét imádsága arra hívja a református közösségeket, hogy együtt figyeljenek Istenre. – Sokszor azt hisszük, az imádság ennyi: én beszélek, Isten meghallgat. Pedig mindig párbeszéd – vallja Hajdú Zoltán Levente, egyházunk Missziói Szolgálatának vezetője. – A csend lelki tér, ahol az ember végre nemcsak beszél Istenhez, hanem figyelni is kezd rá.
Ha az egyházi keretek működnek, de a Szentlélek ereje hiányzik, akkor a közösség nem lesz vonzó, és a református identitás is gyengül. Ezért mindig oda kell figyelnünk: erősek maradjunk küldetésünkben, hitünkben és a gyülekezeti életben – hangsúlyozza Jakab István, az erdélyi egyházkerület missziói előadója, az identitásról, a küldetésről és az egyház jövőjéről beszélve.
A Magyar Nemzeti Múzeum főlépcsőházában körbefutó fríz egyik festménye, Than Mór műve a múzeum születésének pillanatát örökíti meg. A kép jobb szélen egy képeket cipelő, rejtélyes alak áll. Némelyek szerint a férfi a múzeum munkatársait szimbolizálja, de valószínűbb, hogy a szabadságharc festője szimpátiája jeléül Kiss Bálintot, a Magyar Képtár őrét és rendezőjét festette az alkotásra.
... bibliai könyv kicsit másként beszél Jézus Krisztusról. A zsidókhoz írt levél hangsúlyozza, hogy ő a mi üdvösségünk szerzője. Az egész Szentírás erről szól persze, de éppen az a gazdagsága, hogy ezt többféleképpen rajzolja meg. Különösen kedves az a kép, hogy Jézus, aki Isten dicsőségét hordozta, emberlétünket is egészen magára vette. Isten sokféleképpen szólt az emberhez. Nem néma, személytelen hatalom.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Ahhoz, hogy az építészetben rejlő kincseket, egy-egy tervező munkájának a velejét megértsük, nekünk, befogadóknak is tennünk kell. Fontos, hogy a megrendelő maga is formálhassa a teret, amely neki készül. Nem az épület visz közelebb Istenhez, hanem a hitünk látszik meg a környezetünkön – vallja Berzsák Zoltán építész, számos szakrális tér tervezője.
Hittem, azért szóltam címmel adta ki a dunántúli egyházkerület Köntös László összegyűjtött publicisztikáit, köztük azokat, amelyek a Reformátusok Lapja A beszélő Köntös rovatában láttak napvilágot. A három kötetben 2011 és 2023 között publikált írásokat olvashatunk, amelyek bár zömükben nem egyházi témákról szólnak, egyértelműen hitből születtek – utal erre már a korinthusiakhoz írt levél címadó részlete is.
A Szentírás több helyen is említi a zsörtölődést mint olyan rossz tulajdonságot, amelynek tulajdonosával kellemetlen, sőt nehéz egy fedél alatt élni. A példabeszédek könyvében öt alkalommal is olvashatunk erről. Egy fiatal tartalomkészítő visszatérő paródiatémája az örökké panaszkodó, mérgelődő családanya, akit igen jó érzékkel ábrázol. Nevetés közben azonban szinte belesajdul az ember szíve: tényleg ilyenek vagyunk, leszünk, ha nem vigyázunk?
A testi és lelki szomjúságot mindenki ismeri. A Biblia ezért gyakran használja a lelki sivárság, míg a vizet az élet jelképeként. Mózes által az Úr vizet fakaszt a pusztában kiszáradva tévelygő népnek. Jézus pedig azt mondja: aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék. Nem erővel önti ránk, hanem megvárja, amíg magunktól kérünk. Nem is lehet fontosabb szolgálatunk: készenlétben állni a friss, tiszta vízzel.
Az egyházi könyvtárak a páratlan kulturális örökség őrzése mellett a digitalizáció és a mesterséges intelligencia lehetőségeit is keresik, hogy kincseik az új nemzedékekhez is eljussanak. – E kiadványok választ adnak arra, honnan jövünk, mit hagytunk magunk mögött, és útmutatást nyújtanak, merre haladjunk. Úgy kell velük bánnunk, hogy továbbadhassuk őket az utókornak – hangsúlyozza Veres Anna Mária, a Ráday Könyvtár igazgatója.
A Mohács – Világok harca című dokumentumfilm nemcsak az 1526-os ütközetet idézi fel, hanem a kor európai politikai és dinasztikus összefüggéseit is közérthetően tárja fel, igyekszik a történelmi eseményeket a legtöbb oldalról megvilágítani. Egyik legérdekesebb vállalkozása II. Lajos alakjának újraértelmezése. Barátságos, művelt és határozott fiatalembernek láttatja. Nem akarja mindenáron rehabilitálni a királyt, de árnyalja a róla kialakult képet.
Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.
Péter elment a házhoz, ahol a gyülekezet imádkozott érte. Bekopogott. Rodé, a szolgálólány felismerte a hangját. Annyira megörült, hogy elfutott szólni a többieknek. Pétert meg ott hagyta a zárt kapu előtt. De a többiek nem hittek neki. – Biztos elment az eszed! – mondták. De Péter tovább kopogott. Végre kinyitották az ajtót. És tényleg ott állt előttük.
Itt a lecsókészítés szezonja! A mi családunkban a kedvenc ételek közé tartozik. Ízlés szerint lehet bele főzni kolbászt vagy virslit. Aki szereti az erős paprikát, keverhet közé bogyiszlóit, vagy tehet bele erőspaprikaport főzés közben, esetleg tálaláskor. Télre is teszek el minden évben. Erre a célra félkészre főzöm, nem teszek bele húsneműt, lehűtöm és a fagyasztóban tárolom.
– Hat éve indult a Cukrászálom című sorozatom a Békési Újságban. Mivel a férjem ekkor már két évtizede szerkesztette a békési gyülekezet újságját, elgondolkodtunk, miképp jelenhetnének meg náluk is ezek az ételleírások. A szívemben forgattam ezt a témát, és elkezdtem nyomozni, miként kapcsolódik össze a gasztronómia a teológiával... Rájöttem, a Biblia tele van olyan apró részletekkel, amelyek tökéletes alapjai lehetnek egy-egy receptnek.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Gaál Sándor esperes-lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Kirándulás és a találkozás, a megerősödés ünnepe is az országos református gyermekvédelmi találkozó. – A legnagyobb nehézség országszerte ugyanaz: egyre kevesebben jelentkeznek nevelőszülőnek, miközben egyre több gyermek vár családra – jelezte Miklósi Erzsébet, a Nyugat-magyarországi Református Gyermekvédelmi Központ vezetője a nevelőszülőség mai feladatait, a közösség megtartó erejét és a gyerekek fő szükségleteit taglalva.
„Egyetlen dolog állandó, a változás”. Milyen igaz! S milyen jó, ha a folyton változó, megújuló, a régiből merítő, azt újragondoló vibrálást, az élet elevenségét, a feje tetejére állított gondolatokat, értékeket mégis az egyedül állandó szövetség ölelésében tudjuk látni és hinni! Hiszen „az Úr szeretete mindörökké az istenfélőkkel van, és igazsága még az unokáikkal is; azokkal, akik megtartják szövetségét, és törődnek rendelkezéseinek teljesítésével”.
Az Imádság Évének októberi kezdeményezése, az Egy hét imádsága arra hívja a református közösségeket, hogy együtt figyeljenek Istenre. – Sokszor azt hisszük, az imádság ennyi: én beszélek, Isten meghallgat. Pedig mindig párbeszéd – vallja Hajdú Zoltán Levente, egyházunk Missziói Szolgálatának vezetője. – A csend lelki tér, ahol az ember végre nemcsak beszél Istenhez, hanem figyelni is kezd rá.