Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bereczky Ildikó nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
A felmenőik egy bőrönddel érkeztek Dél-Amerikába, kevés vagyonnal, esetleg egy Bibliát vagy énekeskönyvet tudtak magukkal vinni, a hitük azonban mindenen átsegítette őket. Olyan emberekké váltak, akik még a jég hátán is megélnek – mondja a hetvenéves Argentínai Magyar Református Egyház tagjairól Mészáros László. A tábori püspök az évforduló kapcsán tett látogatást a gyülekezetnél, és erős hatások érték.
Az aradi vértanúk példája is mutatja, a magyar honvédsereg katonái nemzetiségre, nyelvre, vallásra való tekintet nélkül, egyesült erővel, bátran harcoltak, s ha kellett, életüket áldozták a magyar hazáért és szabadságért. De nemcsak ők érdemlik meg, hogy ápoljuk és tiszteljük az emléküket, hanem azok a nők is, akik férjük kivégzése következtében özveggyé váltak, és a császári megtorlással, önkénnyel, vagyonelkobzással, a hatósági megfigyeléssel is kénytelenek voltak szembenézni.
Mélyen megérintett az a tisztelet, amellyel egymáshoz, a presbiterekhez, a lelkészekhez, az egyházi vezetőkhöz viszonyulnak. Dél-Koreában ez a tisztelet kötelezi is őket: meg kell felelniük a szolgálatuk méltóságának, és ha vétenek ellene, az következményekkel jár – mondta el lapunknak Steinbach József dunántúli református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, Szöulból hazatérve. Többezres gyülekezetben prédikált, és közelről látta, hogyan élnek, szolgálnak ott a reformátusok.
Az SDG Kupa a foci segítségével kínál közösséget, versenyélményt és új lehetőségeket a Felzárkózó Települések program gyerekeinek. A torna a Szatmár Határok Nélkül rendezvény kísérőprogramja, tizenkét csapat érkezett a térségből – az elsőre, egy évvel korábban, még csak hat. A mezőnyt a Felzárkózó települések programban a Magyar Református Szeretetszolgálat által működtetett Jelenlét pontok dolgozói kísérték el a megméretésre.
Elrontottuk, gondoljuk át, ne gyilkoljuk tovább az életet a Földön! Tanuljuk, mit jelent gazdálkodni, sáfárkodni az életünkkel, az élő világgal! Szeressük a világot, Isten ajándékát! Vagy mégsem kellene? Hiszen a fenti Ige ellentmond ennek. S vannak, akik úgy vélik, nem is kell e világgal foglalkozni, hiszen Isten azt ígérte, „új eget és új Földet” alkot a megromlott helyett. Azt azonban sehol nem mondta, hogy a jelenlegit tegyük tönkre...
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Csaknem húsz évig volt a kábítószer rabja, ma pedig ő segít a függőknek a gyógyulásban. Centgraf Károly, a ráckeresztúri Drogterápiás Otthon munkatársa korábbi életére visszatekintve már látja: Isten számos alkalommal próbálta a jó útra terelni másokon keresztül, azonban az hozott igazi változást, amikor személyesen, a legelesettebb helyzetében találkozott az Úrral.
Ismerek valakit, akinek nem volt asztala, amely mellé leülhetett volna megbeszélni a fontos dolgokat. Nem volt fotelje, ahol hellyel kínálta volna a lelki támaszért érkezőket. Nem volt saját kávésbögréje és polca sem, ahová kitehetők a családi fotók. Nem volt irodája sem elegáns palotában, sem otthon, a konyhában. Mégis mindig talált megfelelő helyet a gyógyításra, a vigasztalásra, meghallgatni a panaszokat.
Az ötvenes évek árulásait a mai napig nem tisztáztuk, így azok súlyát és hatását az 1989-es és 2010-es politikai változások után most is cipeljük, és úgy tűnik, ez határozza meg azt is, ahogyan az idén áprilisban felálló új hatalmi keretrendszerhez viszonyulunk. Egyetlen példát hozok, a Szentírás politikai fel- és kihasználásának jelenségeit. Édesapám szokta volt mondani, hogy „a Bibliával mindenki igazolhatja magát, de a Biblia nem igazol mindenkit”.
Akkor elégedhetek meg igazán a teljesítményemmel, ha legalább ötödjére is hibátlanul elvégeztem az adott gyakorlatot – vallja Kopor Krisztina művészeti teremkerékpározó. A nagyberegi lányt kiskorában lebeszélték a sportágról, ám később megvalósította álmát. Tehetségét számos versenyen mutatta meg, 2023-ban pedig páros számban ezüstérmet szerzett a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség világkupáján.
A református Vakmisszió szolgálata napjainkban sem más, mint korábban volt: hirdetni Jézus Jézus Krisztus szeretetét, az evangéliumot. A Biblia pontírásos kiadása fontos része ennek: nemcsak lelki alkalmakon, hanem az otthon csendjében is lehetőséget ad arra, hogy a látássérült emberek saját maguk olvassák Isten Igéjét.
Elkészült a házi feladat, de vajon tanult is a diák? A mesterséges intelligenciáról és az oktatás kapcsolatáról terjedő vita indokolja ezt a kérdést. Hasonló dilemma foglalkoztatja a The AI Apocalypse című keresztyén kötet szerzőit is: miközben a gép egyre több feladatunkat képes elvégezni, mi történik velünk? Mit nyerünk a segítségével, és mit veszíthetünk el szinte észrevétlenül?
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Pál útjai során sok helyen megfordult, sok emberrel találkozott, sok barátságot kötött. Olyanokkal, akik befogadták a házukba, meghallgatták, melléálltak. Eleven gyülekezetek alakultak ki körülötte. Emberek, akik hittek Jézusban. Akik együtt imádkoztak, együtt törték meg a kenyeret, együtt örültek és szenvedtek. Pál számára ezek az emberek nem csak ismerősök voltak. Hanem testvérek. Igazi testvérek.
Mostanában gyakran hívok vendégeket, néha meg egyszerűen beugranak a barátok. Mivel az otthonom állandóan nyitva áll előttük, a hűtőben mindig tartok leveles tésztát, mert pillanatok alatt lehet belőle a vendégek elé varázsolni valami finomat. Ez az édesség az előmelegített sütőben 15-20 perc alatt kész. Porcukorral hinteni szinte kötelező!
– Nekem nagy élményt nyújtott, hogy a gyülekezetünk tagjai, a presbitertársak örömmel osztották meg a családi és az egyházközségi híreket az általam végtelenül tisztelt nagyapával, a kurátorral, ahogy akkor hívták a gondnokot. Őket hallgatva beleláttam kicsit a gyülekezet elöljáróinak hétköznapi feladataiba. Három generáció, a nagyszüleim, a szüleim és mi az öcsémmel alkottunk egy családot. A felnőttek nem csupán a szavaikkal, a tetteikkel is példát mutattak.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bereczky Ildikó nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
A felmenőik egy bőrönddel érkeztek Dél-Amerikába, kevés vagyonnal, esetleg egy Bibliát vagy énekeskönyvet tudtak magukkal vinni, a hitük azonban mindenen átsegítette őket. Olyan emberekké váltak, akik még a jég hátán is megélnek – mondja a hetvenéves Argentínai Magyar Református Egyház tagjairól Mészáros László. A tábori püspök az évforduló kapcsán tett látogatást a gyülekezetnél, és erős hatások érték.
Az aradi vértanúk példája is mutatja, a magyar honvédsereg katonái nemzetiségre, nyelvre, vallásra való tekintet nélkül, egyesült erővel, bátran harcoltak, s ha kellett, életüket áldozták a magyar hazáért és szabadságért. De nemcsak ők érdemlik meg, hogy ápoljuk és tiszteljük az emléküket, hanem azok a nők is, akik férjük kivégzése következtében özveggyé váltak, és a császári megtorlással, önkénnyel, vagyonelkobzással, a hatósági megfigyeléssel is kénytelenek voltak szembenézni.
Mélyen megérintett az a tisztelet, amellyel egymáshoz, a presbiterekhez, a lelkészekhez, az egyházi vezetőkhöz viszonyulnak. Dél-Koreában ez a tisztelet kötelezi is őket: meg kell felelniük a szolgálatuk méltóságának, és ha vétenek ellene, az következményekkel jár – mondta el lapunknak Steinbach József dunántúli református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, Szöulból hazatérve. Többezres gyülekezetben prédikált, és közelről látta, hogyan élnek, szolgálnak ott a reformátusok.