– A gyülekezetünknek azért éri meg óvodát fenntartania, mert még hatásosabban hirdethetjük sten Igéjét. Az Úr előtti alázatunk arra indít minket, hogy minőségi intézményt működtessünk – hangsúlyozza Csűrös András. Gyömrő vezető lelkipásztorával többek között arra a kérdésre kerestük a választ, hogy mitől is lesz valóban református egy óvoda.

A Tízparancsolat program a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas zeneművész támogatásával valósult meg. A fogvatartottak saját maguk írták meg színdarabjaikat a tízparancsolat tanításairól. A projekt egyik fontos célja, hogy bizonyítsa: a börtönök falai mögött élők méltók lehetnek arra, hogy a társadalom visszafogadja őket.

– Ugyanazon a lépcsőn mentem fel és jöttem le, mint annak idején Antall József, de a legdöbbenetesebb az volt, hogy a film forgatásakor még élt a felesége, Klára asszony, aki otthon volt a lakásukban. Tudtam, ha fölmennék az emeletre, még találkozhatnék vele – emlékezik Seres Zoltán színművész, aki a Blokád című filmben Antall Józsefet személyesíti meg.

– A feladatunk része az ápoló ápolása is. Ráckeresztúron minden egy irányba mutat: a legerősebb erőforrás a munkatársaink számára a hit, az istenkapcsolat, amelyet a munkahely is biztosít a napirendbe illesztett lelki alkalmakkal – magyarázza Erdős Eszter lelkipásztor, a Ráckeresztúri Drogterápiás Otthon vezetője.

A művészi alkotás lényege, hogy dekódoljuk a mögötte meghúzódó érzelmi és lelki folyamatokat is, próbáljuk megfejteni, hogy mit akart a zeneszerző kifejezni – magyarázza Szűcs Máté brácsaművész, akinek világ leghíresebb színpadain tapsolnak, de még menedzsere sincs, mert úgy véli, hogy a hitelesség adja meg a leginkább az ember imidzsét. Vallja: a célok eléréséhez elsősorban kitartásra van szükség.

A kultúránkban a karácsonyhoz tartozó kép a család, a szeretet, az összetartás, a nagy ajándékozás. Ilyenkor akár hosszabb ideig is együtt vagyunk, és felszínre bukkannak a rejtett feszültségek, a családokban lappangó titkok – mondja Thoma László református lelkipásztor.

– Kegyességet gyakorló családban nőttem fel, ahol minden második szó a hit körül forgott. Számunkra az volt a természetes, hogy Bibliát olvasunk és imádkozunk – tekint vissza mondja Bogárdi Szabó István teológiai professzor, a budahegyvidéki gyülekezet lelkésze. A közelmúltban Károli-díjjal ismerték el a munkásságát.

A XV. zsinati ciklus hatodik ülésszakán Balog Zoltán, a Zsinat lelkészi elnöke a segítségnyújtás területeit koncentrikus körökként vázolta fel, amelyben legbelül szerepel a családunk, majd a gyülekezetünk, az egyházunk, a nemzetünk és az országunk rászorulói, a szomszédaink és az ukrajnai háború által sújtott emberek. A felsőoktatási és a választási törvény módosítása mellett arról is döntöttek: 2023 a lelkipásztori hivatás éve lesz.

Isten mindig bennünk van. Minden emberbe belelehelte a lelkét, és mi hordozzuk őt. Amikor imádsággal járulunk elé, nemcsak a vakvilágba mondjuk az imánkat, hanem a lelkünkből az Isten lelkébe – vallja Csoma Judit Margit pasztorálpszichológus. Arról is kérdeztük, mit várunk adventkor.

Az advent valamikor böjti idő volt. Mára mi lett belőle? Gazdasági kasszasiker. Az életünkből teljesen kikoptak a nem is oly rég még gyakorolt tiszta magatartásformák. A böjt nem koplalás, hanem azt jelenti, lemondok valamiről azért, hogy a lényegesre koncentrálhassak – magyarázza Vladár Gábor professor emeritus, a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiumának elnöke.

– A szolgálatomban számos szerteágazó feladatot látok el, de ebben egyedül semmi vagyok. Talán bele is pusztulnék, azonban Isten ad mellém segítőket. Meg kell tanulnunk másokat bevonni a szolgálatba, a feladatokat delegálni, tárgyalni, kommunikálni, gazdasági ügyeket intézni – mondja Hella Ferenc, a Somogyi Egyházmegye esperese.

– Isten önmagát akarja közölni velünk. Naponta kell keresni a lehetőséget az igeolvasásra, az imádkozásra. Dicsőítő énekeket is hallgathatunk, mert ezáltal könnyebben lehet kapcsolódni az Úrhoz. Sokszor azért nem működik a kapcsolat Istennel, mert az ember nem tud ráhangolódni – vélekedik Meleg Attila, a Miskolc-Belvárosi Református Egyházközség vezető lelkésze.

– Egyszer az egyik kórház igazgatója megkérdezte tőlem, hogyan lettem kórházlelkész. Csalódott volt a válaszom miatt, mert valószínűleg valamilyen különös feleletet várt, én pedig csak annyit mondtam neki: hiszem, hogy Isten rendezte így össze a szálakat – tekint vissza Gál Judit lelkipásztor, a református kórházlelkészi szolgálat vezetője.

Ha van időszerű küldetés, hogy ne mondjunk le a kultúráról, pontosan most van – vélekedik Kuzmányi István, a Magyar Kurír és az Új Ember igazgató-főszerkesztője. A Mértékadó kulturális magazinról kérdeztük.

A Bibliával kel és fekszik, a Szentírás kitölti a napjai jelentős részét. Huszonötször tanította már végig a Bibliát a hallgatóinak, és a mai napig fedez fel benne új dolgokat. Hodossy-Takács Előd református lelkész, egyetemi tanár azt mondja, hogy önmagával mindig szigorúbb, mint a hallgatókkal, konokságát pedig egyáltalán nem bánja, sőt talán kicsit büszke is rá.

Nem biztos, hogy a gyerekek képesek önmagukban felfedezni a tehetséget. A programunk segít rátalálniuk a saját útjukra – tudatja Mészáros László. Az Egyesült Államok leggazdagabb emberei közé küzdötte fel magát a semmiből; nyugdíjba vonulása után itthon is szeretné átadni tapasztalatait. Középiskolásokat, egyetemistákat készít fel az etikus vállalkozásra.

A tinédzserek a vallásilag legaktívabb korosztályba tartoznak, a huszonévesek a legkevésbé. Itt tehát hatalmas a törés, és utána jön a fiatal felnőttkor krízise, amely szintén rengeteg nehézséggel jár. Az ifjúsági iroda e három krízispontra szeretne megoldásokat találni és kínálni a gyülekezeti munkához – magyarázza Ablonczy Áron református lelkipásztor, a zsinat ifjúsági irodájának új vezetője.

Az isteni kijelentés nem változik, de arra érdemes ránéznünk, milyen hangsúllyal hirdetjük az Igét, milyen környezetben kell helytállnunk – mondta a továbbképzést szervező Molnár Ambrus lelkipásztor.

Átadták a Ráday Házat. Azért építették újjá, mert 2019-ben leégett a százhatvanöt diáknak otthont adó kollégium. – Ami a Ráday-kollégiumban történt, mindig a nemzet javára vált – mondta Orbán Viktor miniszterelnök arra utalva, „református lelkészek nemzedékei indultak el a budapesti teológiáról, akik becsülettel szolgálták Magyarországot, vitték magukkal hitüket, tudásukat, önérzetüket és magyar mivoltukat, elfogadták a nehéz próbatételt, és Isten csodát tett általuk”.

Ragadjanak a kezükbe könyvet, és olvassanak mindennap! Tanulmányozzák a Szentírást, imádkozzanak és dolgozzanak: „Orando et laborando” – ahogy a Debreceni Református Kollégium falán olvastam diákként mindennap – hangsúlyozza Kovácsné Pázmándi Ágnes református lelkipásztor, Ráday Könyvtár munkatársa. Talán az utolsó olyan könyvtáros generáció tagja, akiknek még fontos a papíralapú könyv.

– Az Istennel való kapcsolat olyan, mint egy jó házasság: meghatározzuk egymást a társunkkal, mindent megbeszélünk. Ha Jézussal járunk, akkor ez még kiemeltebb feladatunk. Ha az egyeztetés nem történik meg, megfakulhat a hitélet, nincs benne öröm és valódi cél – vélekedik Végh Tamás nyugalmazott lelkipásztor.

A Doktorok Kollégiuma elméleti kimunkálója, programjának megalkotója és működésének mozgatója Makkai László történész, egyetemi tanár volt. Első egyházi szolgálata a 2. világháború után kezdődött. Ösztöndíjas évei után – édesapjával együtt – vezéregyéniségként vett részt az Országos Missziói Munkaközösség munkájában.

A felekezetre, a nemzetiségre vonatkozóan nem kötelező nyilatkoznunk a népszámláláson, de épp ezek azok a meghatározó kérdések, amelyekkel kifejezhetjük, hogyan áll össze a magyar társadalom, milyen hagyományai vannak, milyen értékeket szeretnénk követni. Duráczky Bálint szociológust kérdeztük.

A szervezeti kultúra fejlettségére utal, ha valaki megfogalmazza az értékeit, stratégiáját. A református egyház is szervezet, azonban abban különbözik mindenki mástól, hogy a mi stratégiánk alapjait a Biblia adja – mondja Thoma László, a gazdagréti református gyülekezet lelkipásztora.

A tanár egyik legnagyobb felelőssége a közösség megteremtése. Hogyan tud egy tanár közösséget teremteni? Hogyan tudnak a diákoknak spirituális, hitbeli értékeket átadni? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Hittudományi Egyetem rektora, európai parlamenti képviselő segítségével.

Kárpát-medencei magyar református nemzetstratégiát alkotnak a reformátusok. Augusztus közepén, a szárszói konferencián azért bocsátották vitára a tervezetet, hogy mindenki elmondhassa, mi az, amit a reformátusok tehetnek hozzá a magyar nemzet életéhez.

– Isten Igéjében élünk, ennek demonstrálása első számú feladatunk. Az Ige népe vagyunk, és az is akarunk lenni, ez tesz minket különlegessé – hangsúlyozta Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke Ön- és Isten-ismeret a XXI. században címmel tartott szárszói előadásán.

Már a püspöki programomban is meghirdettem: ki kell lépni a templom falain kívülre, és így megszólítani az embereket – hangsúlyozza Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke. – Nem az a fontos, amit én gondolok az egyházkerület életéről, hanem az, amit Isten szeretne rajtam keresztül elvégezni – tudatja.

Minden kliensünk három nyári táborba megy: kenu-, biciklitúrára és csendes hétre. Ez kiemelt lehetőség átgondolni, hogyan tudnák az életüket Istenhez kötni – sorolja Erdős Eszter lelkipásztor, a református egyház ráckeresztúri drogrehabilitációs otthonának alapítója.

– A Szentléleknek meghatározó munkája volt abban, hogy az újságírói pályán indultam el. Ma már biztos vagyok benne, hogy a hivatásomban a helyemen vagyok – nyilatkozta Kojsza Péter, aki újságírói munkája mellett fiatalok médiaértés-oktatásával foglalkozik. A Bibliából ez az ige érintette meg leginkább: „mindennek rendelt ideje van”.

Kisfilmek készültek a dunántúli református gyülekezetekről és templomaikról a dunántúli egyházkerület megbízásából. A több mint két éven át készült felvételek a pápai Ótemplomban, a Pannonia Reformata Múzeumban tekinthetők meg.

A keresztyénséget úgy fogom fel, hogy elköteleztem magam Isten ügye mellett. A szabadság nem azt jelenti, hogy mindent szabad, hanem hogy mindent megtehetek, amire Isten vezet, ez tesz igazán szabaddá és visz az élet teljessége felé – vallja Farkas Gábor lelkipásztor, a dunántúli egyházkerület elnökségi tanácsosa.

Egész életünkön át tanulunk, minden hívőnek és a muzsikusnak is feladata, hogy abban a különleges tudományban gyakorolja magát, amelyet az Újszövetség a lelkek megkülönböztetésének hív. Lelkek beszélnek belőlünk is, a zenéből is – vallja Karasszon Dezső orgonaművész, tanár.

Az ember a végső identitását a Jézus Krisztus feltámadásában kínált üdvösségben találja meg. Az emberi lét végső kicsúcsosodása az üdvösség. Ez azt jelenti, hogy visszatalálok az eredeti – a bűneset előtti – közösségemhez Istennel. A nagy kérdések rendkívül bonyolultak, ezért fontos leegyszerűsítve is közvetíteni a keresztyén tartalmainkat. A Biblia sem szórakoztató olvasmány, de szent könyv.

Idén szeptembertől kötelező lesz a Károli-egyetemen a testnevelés felmenő rendszerben, de nem hoznak létre testnevelés tanszéket. Előtérbe kerülhet azonban a sport tudományos oldala, a sportpszichológia és a sportjog. A jövőben megnövelik a sportösztöndíjak mértékét. Ősztől saját sportegyesület létrehozását tervezik.

– Az idei fesztivál sem szólhat másról, mint az örömről, amelyben megjelenik a bibliai üzenet. Szeretnénk azokat az embereket is megszólítani, akik egészen másként gondolkodnak a világról, mint mi, keresztyének – hangsúlyozta Steinbach József, a házigazda egyházkerület püspöke a Református Egyházi Napok – Dunántúl (REND) alkalmán.

Isten folyamatosan a szívemre helyezi, hogy az igazi bátorság az, ha az erős Istenre támaszkodunk, a mi erőnk pedig az erőtlenségünkben van. Ahogy Pál apostol is mondja: „ebben a törékeny korsóban van az Isten ereje” – idézi Somogyiné Ficsor Krisztina, a budapest-fasori református gyülekezet intézményi lelkésze.

Meg kell érteni, hogy a hajléktalan emberek szíve és lelke nincs rendben, ezért nem egészséges a gondolkodásuk sem. Azokon tudunk segíteni, akik akarnak tenni önmagukért – szögezi le az a református egyház hajléktalanmisszióját vezető Márkus Gábor lelkipásztor.

Az egyház akkor lehet hiteles, ha a saját életével példát mutat a világnak – vallja Balog Zoltán. A Zsinat lelkészi elnöke, akit egy éve szenteltek püspökké, arról is beszélt lapunknak, miként készül gyülekezete konfirmandusaival a pünkösdre.

A szórvány szórványában, Gyulafehérváron tartották a Magyar Református Egység Napját. Több magyar vonatkozású kiállítás is megnyitotta kapuit. Egyházi elöljárók osztották meg gondolataikat lapunkkal a református egységről, az ünnepről, az összetartozásról. A vár palotája közelében felavatták Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrát.

Az isteni küldetés betöltése az értékes élet, bárhol éljen az ember – vallotta Sipos Ete Álmos lelkipásztor. – Számomra egy idő után egyértelművé vált, hogy igehirdetőnek kell lennem. Nem az a kérdés, hogy hány öregotthont építettem, mit újítottam fel, hányan tértek meg körülöttem. Isten az Igét bízta rám. A lelkipásztori élet kulcskérdése, hogy elmondtam-e, amit Isten rám bízott.

Az erdélyi Hompoth-Zolnai Ildikót a sok nehézség nem törte meg. A fiatalon megözvegyült asszony Magyarországon új életet kezdett, újra férjhez ment, három fiúgyermeket nevel, a mátészalkai református általános iskolában tanít, bútorokat fest. Húsz éve közvetít érzéseket és gondolatokat a virágok nyelvén. – Annyi életkedvet kaptam Istentől, hogy súlyos betegen is teljes életet tudok élni, és szárnyal a lelkem – tudatja.

Az ember alkotta szabályok mulandóak, igazodni kell a változó környezethez, amelyben élünk, és ennek meg kell jelennie az egyházi jogi szabályozásokban is. Gyakran módosításokra van szükség, ezt az élet munkálja ki – nyilatkozta lapunknak Szólláth Bernadett ügyvéd, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának új jogtanácsosa.

Istenellenes dolog ölni. Katonaként is azt valljuk, hogy bűn szándékosan kioltani a másik ember életét – mondja Máté Sándor alezredes, a Protestáns Tábori Püspökség püspöki titkára, református tábori lelkész.

A keresztyénségnek igaza van, a modernitás világképe pedig hazugságra épül. A keresztyénség az egyetlen tökéletes világmagyarázat – állítja Köntös László református lelkipásztor, publicista. – Bármiről írok, ez a mozgatórugóm. Nyíltan vállalok emiatt konfliktusokat is – tudatja. Önmagát, munkáját tömören így jellemzi: magyar református keresztyén. – Nem mondok újat, csak a keresztyén üzenetet egyszerű nyelvezettel.

Bemutatjuk egyházunk szolgálatvezetőit (4.)

A szakképzés a fő területem, ott arányait tekintve kevesebb szerepet vállalt eddig az egyház, de vállalnunk kell ezt a területet is. Ezért is örülök, hogy a felzárkózó települések programban a legrászorultabbak között a kisiskolák oktatási ügyét támogathatjuk – tudatja Bruckner László, a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálatának főigazgatója.

Isten csodája, hogy megkapjuk a fizetésünket. Rohanok a benzinkútra, hogy üzemanyaghoz jussak. Örvendek, hogy csak hetvenen sorakoztak előttem, járhattam volna sokkal rosszabbul. Kapok még benzint. Az utcán kétségbeesett, szomorú emberek húzzák maguk után életük darabjait bőröndökbe zárva. Félelem sugárzik a szemekből. Sokan ismernek, összeszedem magam, és mindenkire hatalmas mosollyal köszönök.

A lelkigondozás a szolgálatom meghatározó része. Szem előtt tartom, amit Gyökössy Endre mondott: befogadok és meghallgatok mindenkit, de ez nem jelenti azt, hogy egyet is értek vele – tudatja Karsay Eszter református lelkipásztor, az első budapesti női lelkész, aki megszerezte a palástjogot.

Meg voltam ijedve, mert egy csapat szakállas, fekete ruhás, ortodox csapatból vált ki Lucian. Azonban a kedvessége és természetessége megnyugtatott. Korábban még soha nem találkoztam ennyire nyitott, kedves emberrel, mint ő – tekint vissza Karasszon Eszter. A gordonkaművésznő és Lucian Chorcis operaénekes szerelmének története olyan, akár egy tündérmese.

Annyi öröm van, csak észre kell venni; boldoggá tesz reggelente egy rövid teázás a feleségemmel vagy egy kiadós Balaton-parti kocogás. Hónapokon át ugyanazon az útvonalon futok, mégis mindennap felfedezek valami újat. Rengeteget utazom a szolgálatom miatt, folyamatosan dolgozom a kocsi hátsó ülésén, közben gyönyörű komolyzene szól. Steinbach József dunántúli püspök a szeretetteljes, pásztori vezetés híve.

Értékalapú tanításra van szükség. Hallgassunk a lelkiismeretünkre, ne féljünk kimondani azt, hogy mit jelent a hit, a nemzet, a család, az emberi méltóság, hogy csak az alapokat említsem. Tudnunk kell, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és hova tartunk – emelte ki Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora.

Isten megvilágosított, hogy nem az alkalmasokat hívja el a szolgálatra, hanem az elhívottakat teszi alkalmassá arra. A kettő között nagy a különbség – mondja Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, akivel hatalmasat fordult a világ, amikor ősszel közölték vele az orvosok, hogy súlyos szívbetegsége miatt bármelyik percben meghalhat.

Elvárom a lakóinktól, hogy tiszták, ápoltak, rendezettek legyenek. Amikor kilépnek a szálló ajtaján, ne lássák a járókelők rajtuk, hogy hajléktalanok. Ez nekik is tartást ad: megérezhetik,hogy a többséghez tartoznak, akik dolgoznak, tanulnak, családban élnek – tudatja Liebszter Mária, a református hajléktalanmisszió mellett működő keresztyén szellemiségű éjjeli menedékhely vezetője.

„…hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással.” Tizennyolc évesen ez az Ige hozta a fordulópontot az életemben. Egyszer s mindenkorra megmondta az Örökkévaló, hogy lelkésznek szán, és ebben soha nem inogtam meg – vallja P. Tóth Béla református lelkipásztor, pszichológus. A közelmúltban kötetbe foglalta válogatott igehirdetéseit.

Az októberi események után 1957-ben elhurcolt Regéczy-Nagy László feleségében, mint mondja, a pasaréti reformátusok tartották a lelket. Hat évig nem látta férjét, mégis kitartott mellette. A 93 éves Gál Márta emlékei: szerelemről, hazáról, hitről.

A lelkészeknek mindent tűrniük kell, megfelelni ezerfelé, sőt Isten előtt is feddhetetlennek kell lenniük – legalábbis így tekint a világ e hivatásra. De ne feledjük, a lelkész is ember, ebben a világban él, ugyanolyan problémákkal küszködik, mint más – véli Végh Tamás. A nyugalmazott református lelkipásztor lelkészi kisköröket indított lelkésztársaival, hogy segítsék és támogassák egymást hivatásukban.

Nekem a fotózás töltekezés is, noha fárasztó, megannyi élménnyel párosul – vallja Derencsényi István fotóriporter. – Az ember lényegét nem lehet messziről megmutatni. A fotósnak együtt kell élnie a történettel, eggyé kell válnia az őt övező atmoszférával, így a kép láttán azt érezheti a néző, részese az eseménynek.

A Magyar Református Egyház Generális Konventje a megtartatásért Isten iránti hálával és jó reménységgel köszönti a százesztendős Királyhágómelléki Református Egyházkerületet. A magyar református egységben, testvéri közösségben, imádságos szívvel együtt örülünk az örülőkkel, együtt sírunk a sírókkal és együtt küzdünk a küzdelemben lévőkkel. Krisztus a jövő, együtt követjük őt!

A katolikusok világméretű találkozásának másodszor ad otthont Budapest. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról szólva Bogárdi Szabó István teológiai professzor, a Zsinat korábbi lelkészi elnöke azt üzeni a reformátusoknak: bár vannak különbözőségeink, minden meggyőződésnél mélyebb, hogy egyek csak az Úr Jézus Krisztusban lehetünk.

Először 1935-ben rendezték meg a reformátusok szárszói konferenciáját, amely a keresztyén és az ateista értelmiség vitájának is helyet adott a balatonszárszói SDG-táborban. A kommunista diktatúra után az ezredfordulóig minden évben megtartották a tanácskozást, majd hosszabb kihagyás után 2017-ben indította újra a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány.

Az öröklétet inkább az egész életünk határozza meg. Szokták mondani, hogy az öregek arcán ott van az életük. A súlyos betegektől tanultam, hogy a bűnök nem akkor fájnak igazán, amikor elkövetjük őket, hanem az életünk végén. Ezért is lenne jó sokkal megfontoltabban élnünk – Gecse Attila kórházlelkész, gyászterapeuta, a miskolci Erzsébet Hospice Alapítvány alapítója.

Különösen igaz a cím Szabó-Nyulász Melinda bajkeverő meséinek szereplőire. – Mindig pasztellszínekkel dolgozom. Látom, hogy a mesekönyvekben előszeretettel használják az ütős színeket, de én kerülöm a harsányságot. Az alulszaturált színekben talán benne van a visszafogottságom is, mint ahogyan a reformátusságra is jellemző az egyszerűség és a letisztultság – vallja az illusztrátor.

A járványhelyzetben is ott állnak a betegek mellett a református kórházlelkészek. Gál Judit, a Kórházmisszió vezetője azt mondja: több kollégájával együtt reggeltől estig is a fertőzőosztályon vigasztalnák a betegeket, ha erre engedélyt kapnának: most minden eddiginél nagyobb szükség van a lelki segítségre.

Mi Jézus Krisztusnak tartozunk számadással: megtettük-e, amiért küldött minket? Püspökségem idejét nem önmagában nézve, hanem egy harminc-negyven éves korszakba illesztem bele, amely a rendszerváltozás előtt kezdődött. Ebben benne van a saját eszmélésem és töprengésem arról, hogy mi az egyház útja, és mi a dolgunk református keresztyénként Európában – mondja Bogárdi Szabó István, a Zsinat lelkészi elnöke.

Egy jó gyülekezet befogadó, ezért a személyes találkozásoknál nem tudok jobbat kitalálni. Az elmúlt időszakban nagyon sokat tettünk azért, hogy a különböző találkozókon elmondhassák az emberek, mivel küzdenek, mi foglalkoztatja őket – tudatja Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, kerülete egyetlen püspökjelöltje a következő hat évre.

A lelkiségemet azok ítélhetik meg, akikhez szólok. Rám az bízatott, hogy a legfontosabb üzenetet itthon továbbadjam. Persze átéltem, hogy mit jelent, amikor egy fiatalember Isten kegyelmében új életet kezdhet, mit ad a vigasztalás, a remény. Hiszem, hogy más is átélheti ezt a csodát.

Önfegyelemre van szükség, szigorúnak lenni önmagammal, és lemondani olyan dolgokról, amelyeket kényelemszeretetből vagy a nyugalom, talán dicsőség utáni vágyból egyébként megélhetnék. Ez egyfajta aszkéta életmód időbeosztásban, energiabeosztásban és szeretetbeosztásban is. Nyomás alatt kell élni, áldozatokat kell hozni.

A Zsinat Elnökségi Tanácsa is példát mutat, és online felületen tartja az üléseit minden hétfőn. – Tudjuk, hogy jobb személyesen megbeszélni az ügyeinket, mint egy számítógép monitorán keresztül, de felelősséggel tartozunk egymásért. – kezdi az egyházvezető.

– A Reposzt kísérlet volt a reformátusok társadalmi véleménynyilvánítására. Még nem tudjuk, lesz-e folytatása – mondja Köntös László. A dunántúli egyházkerület főjegyzője kilenc évig osztotta meg markáns gondolatait a közelmúltban megszűnt blogon. Mi az oka, hogy nehezen vállalják véleményüket a reformátusok közéleti kérdésekben? Erről is faggattuk a lelkipásztort.

Próbatétel ez a járvány mindannyiunknak, de Isten nem próbál meg fölöslegesen, erőnkön felül. Ünnepelt írók publikáltak tanulmányokat arról: a XIX–XX. század járványait legyőzte a modern emberiség, így bátran fordulhatunk más megoldandó problémák felé. Idegen számunkra, ami történik, hogy korlátozzák a mozgásunkat, kapcsolattartásunkat – mondja Bogárdi Szabó István református püspök.

Nálunk nincs háború, nincs napi terrorfenyegetettség, nem viszik a fiainkat háborúba, nem kell ismeretlen, ellenséges erőktől szoronganunk, nem fékez a nagy fekete autó éjszaka a ház előtt. Tudom, hogy nehéz a mindennapokban egyről a kettőre jutni, de béke van – hangsúlyozza Bogárdi Szabó István, a Zsinat lelkészi elnöke.

Az egyetemen a tanítás és a rajz révén kibontakozhattam. Azt érzem, hogy szinte minden feladat a kreativitásom fejlesztését és a személyiségem felépülését szolgálhatta. Amikor idejöttem, félénk és visszafogott voltam, ma már sokkal magabiztosabb, bátrabb vagyok.

Egyetemünk nemcsak teológusokat képez, hanem jogászokat, bölcsészeket, ápolókat, szociális munkásokat, tanárokat is, hiszen szükségünk van arra, hogy az itt végzettek ugyanazt a hitvallást és üzenetet fogalmazzák meg majd a saját helyükön, mint az egyházunk közössége –tudatja Zsengellér József, a Károli-egyetem rektora.