Dunántúli református családból származik a soproni illetőségű László Lóránd, aki két éve az ország másik végében él karnagyi és tanári hivatásának: a Debreceni Kollégiumi Kántus karnagya, egyben a helyi református gimnázium tanára. Igaz, az ország másik végéről érkezett, de már családként beszél a neves együttesről, határozott lendülettel áll a fiatalok elé, és formálja a legismertebb református énekkar életét.

A Művészetek Völgye egyik színhelye, a LéleKzet Református Udvar gazdájával, Szabóné László Lilla teológiai tanárral az idei téma: nemzedékről nemzedékre – az isteni genetika nyomában ürügyén beszélgettünk. Választ kerestünk arra is, nevezhetjük-e a transzgenerációs sebeket eredendő bűnnek, van-e kiút a rossz mintázatok követéséből, és mit jelent az isteni genetika.

A Református Énekek lényege: a repertoár egy részét nem csak kórusok, a közönség is énekli. Az Opera falai így teltek meg Szentlelket hívó, bűnbánó, hitvalló, áldást kérő énekekkel. A jelenvalóság erejét aláhúzta a négy kiváló orgonista improvizációja. A karnagy teljes testével közvetít a leírt hangok, az éneklő közösség és az orgonista közt: médium. Így vezényeltek mind a négyen.

– Se nem pszichológiai regény, se nem történelmi mű. Viszont történelemhű, és tudatosan megjelenik benne a pszichológiai szemszög is. Egyszerűen arról van szó, pszichológus vagyok, és használom a tudásomat – mondja Bódis Kriszta. Az író Istenhegy I. – Kisasszonyképző című, Zsindelyné Tüdős Klára kalandos életútjáról szóló regényfolyamáról beszélt lapunknak.

A hívő református Novák Katalin állami beiktatása előtti ökumenikus istentiszteleten Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hirdetett Igét.

A Református Zenei Fesztivál abból az értékrendből, hitvallásból táplálkozik, amelyben mi, magyar reformátusok élünk – tudatja Bódiss Tamás egyházzenei vezető.

Örökségünk: a prédikáló mennyezet II.

Háromrészes összeállításunkban a teljesség igénye nélkül mutatjuk meg, merre induljon az olvasó, ha kazettás templomokra szeretne bukkanni; utánajárunk, hogy a hazatalálás érzésén és a szép látványon túl mit kaphatunk a festett mennyezetkazettáktól; olyan művészt is bemutatunk, aki a mai napig foglalkozik kazettás mennyezetek készítésével.

A méltányosság gyakorlásának jó példájaként emelte ki Balog Zoltán, a Zsinat lelkészi elnöke az Ukrajnában dúló konfliktus nyomán kialakult menekültválság és a kárpátaljai gyülekezetek nehéz helyzetének kezelését. A Balatonszárszón tartott ülésen új egyházi alkotmánytörvényt fogadott el a Zsinat.

Bemutatjuk egyházunk szolgálatvezetőit (5.)

A modern társadalom tagjai a technikai díszletek között egyre magányosabbá válnak. Az új szétszóratás és elszigetelődés korát éljük, pedig társas lénynek teremtett bennünket az Úristen. Úgy látom, az emberek ki vannak éhezve a hiteles közösségekre – vélekedik Czibere Károly, a Magyarországi Református Egyház Református Szeretetszolgálatának vezetője.

A nehéz helyzetben lévőknek időt kell hagyni, hogy megnyílhassanak. Amikor Pál apostolt és Szilást megverték és bezárták a filippi börtönbe, kellett egy kis idő, amíg testük megnyugodott, és az Isten felé tudtak fordulni – idézi a példát Szabó Zoltán szernyei presbiter, az Evangéliumot Minden Otthonba nemzetközi szervezet kárpátaljai munkatársa.

Sokat imádkoztunk együtt a háborúban érintett emberekért – mondja Hajdú Erzsébet tanácsadó szakpszichológus. – Az imádság által nem csupán szülő és gyermek tud beszélgetni, hanem Istennel közös kommunikáció kezdődik, ami megnyugvást hoz gyermek és felnőtt számára.

Bemutatjuk egyházunk szolgálatvezetőit (1.)

A munka, amelyet végzünk, sokszor fárasztó, mégis az az értelme, hogy Isten munkatársaiként építhetjük Isten országát. Elhivatottság és elhivatott munkatársak nélkül ez nem működne. Elhivatottságon a szó hétköznapi jelentésén túl a belső hitet is értem: Isten hívására érkeztünk ebbe a munkaközösségbe. Úgy is mondhatnám, a szenvedélyünk a református egyház.

A házasságkötés fontos eleme: a gyülekezet anyakönyvébe bekerül a pár és tanúik neve. Az anyakönyvekbe jegyzik be a keresztelőket és temetéseket is. Mi a jelentősége ennek, és miért őrzik oly féltve az egyházközségek régi anyakönyveiket? Szatmári Juditról, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára vezetőjétől megtudtuk.

Szeptemberben nyitja kapuit a budapesti teológia új épülete. A 2019-es tűzeset után teljesen újjáépítették a Ráday utcai épületkomplexumot. A liftet még szerelik. A kollégisták leendő birodalma három emeleten át húzódik: minden szinten 16 szoba kap helyet, így a kollégium 96 személyt fogad majd be. A jövőben az épület a hittudományi kar képzésében részt vevőket várja elsősorban. A negyediken tanári lakások mellett vendégszobákat is kialakítottak.

A napkeleti bölcsek története ihlette a keresztyén egyházak közös évindítását. Az ökumenikus imahét a járvány ellenére is zsúfolásig telt budapesti Deák téri evangélikus templomban vette kezdetét. A rendezvényt hazánkban szervező Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa kezdeményezésére az imahét nyitónapja az üldözött keresztyének vasárnapja.

Az ünnepek alatt sem állt le a Csillagpont KEDDeste, a Magyarországi Református Egyház Ifjúsági Osztálya által ősz végén útjára indított kezdeményezés. – Fontos közös zenével, énekléssel indítani a programot, hiszen a zene összeköti az embereket és segít közel kerülni Istenhez, kinyitni a szívünket – magyarázza Kovács-Simon Dániel projektvezető.

A zsoltároknak helyük és funkciójuk van a mindennapi életben. Évezredeken át használták őket: zsidók is, keresztyének is, reformátusok is, katolikusok is. Más kérdés, azért van szükség a tanárra, hogy segítsen frissé tenni ezeket – magyarázza Kurgyis András, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának ének- és vallástanára.

Szeretnénk megmutatni, hogy keresztyénként nem vagyunk furák. Lehet velünk beszélgetni. A kávézónk kultúrmisszió is, amely nem látványosan, de talán ledönti a tabukat, hiszen rengeteg előfeltevés él a társadalomban a keresztyénekről – vallja Berényi Richárd és Berényi-Jerebák Anikó az Ösvény kávézóról.

Ha valaki, aki foglalkozik nemes zenével, találkozik a református kultúrával, ismerősen érzi magát, az éneklés rögtön gyönyörű élménnyé válik számára. Ez minden zenetanítás kulcsa: zenei élményekre van szükség. Ha kényszerítenénk valakit, énekeljen zsoltárt, nem működne. De ha élménnyé válik az éneklés, akkor igen. Erre jó az énekeskönyvet bemutató istentisztelet is – magyarázza Sebestyén Márta előadóművész.

A budahegyvidéki gyülekezet több mint kétéves felújítás után újra birtokba veheti épületegyüttesét. – Mint minden nemzedékben, most is újra kell tanulni, mit jelent szülőként és gyerekként Krisztus-követőnek lenni – mondja a közösséget vezető Bogárdi Szabó István lelkipásztor.

A karácsony alázatra tanít bennünket: Isten cselekedett, elküldte Fiát, mi pedig alázattal, egyfajta szent passzivitással elfogadhatjuk ajándékát. Ha képesek vagyunk elengedni a minden feletti ellenőrzés kényszerét, akkor észrevesszük Isten tökéletes munkáját és szeretetét – mondja Balog Zoltán, a Zsinat lelkészi elnöke.

A hagyományos lelkészi munkának is át kell formálódnia. Már nem úgy próbálunk dolgozni falun, ahogyan elődeinktől tanultuk – Krisztus ugyanaz, aki volt, de a mi élethelyzetünk megváltozott, ehhez pedig alkalmazkodni kell – vallja Bereczky Ildikó Dizseri Tamás Szeretetszolgálati Díjas nyugalmazott református lelkipásztor.

– A zsoltár egyenesen arra biztat: áldjad, én torkom, az Urat. A kimondott szó az áldásban, istendicséretben éri el csúcsteljesítményét – fogalmazott Fekete Károly tiszántúli püspök a budapesti Kálvin téri templomban tartott istentiszteleten, a Magyar Református Egyház új énekeskönyvének köszöntése alkalmán.

Kedd esténként Budapesten találkozunk majd, hiszen itt él, tanul a legtöbb magyar fiatal. A kedd estékre már személyesen tudnak eljönni az online térben megragadott fiatalok. Bízunk benne, ezen az alkalmon ráébrednek, hogy naponta szeretnének lelki tartalommal foglalkozni – tudatja Kovács Balázs, a Magyarországi Református Egyház Ifjúsági Osztályának vezetője.

A református Novák Katalin családügyi minisztert pártja köztársasági elnöknek jelöli. Ez alkalomból újraközöljük a nemrég vele készült interjúnkat. Miniszterként sokat beszél otthonteremtésről, nekünk lelki otthonát is bemutatta. Ő egyben a Magyar Református Szeretetszolgálat jószolgálati nagykövete. Hitről, küldetésről és a református nevelésről vall.

Azt is szokták mondani, hogy minden szenvedés közelebb visz Istenhez. Ez valóban így van, de én inkább úgy fogalmaznék: szenvedéseink értelmetlenek, ha nem Istenhez kapcsolnak bennünket, és ha nem segítenek meglátni, ahogyan Isten hozzánk lép a nyomorúságban – mutat rá Gacsályi Gábor lelkipásztor.

„Ha tudnám, hogy a világ holnap darabjaira hullik, akkor is elültetném ezt az almafát” – idézte Luther Mártont az evangélikus felekezetű Magyar Levente külügyminiszter-helyettes. A reformáció nemzeti hatásairól szólva kiemelte, nem csupán ma nézünk szembe egzisztenciális bizonytalanságokkal, a reformáció Magyarországon az emberek bizonytalanul tekintettek a jövőbe.

A missziói lelkület és gyakorlat megerősítése érdekében a lelkészi életpályamodell bevezetéséről, az egyházközségek jogi és működési rendszerének felülvizsgálatáról és a hitoktatás gyülekezetekbe csatornázó erejéről beszélt a XV. Zsinat kétnapos ülésén Balatonszárszón Balog Zoltán püspök, lelkészi elnök.

A hetvenhárom év után megjelent új kiadvány első fele a hagyományos törzsanyagot tartalmazza, a zsoltárokat kiegészítve egyéb zsoltárdicséretekkel, ezt követik a dicséretek, amelyek az ünnepek és az egyházi év énekei. Egy harmadik rész tartalmazza a bibliaköri énekeket, ahol a legtöbb új darab található.

– Vezérelve volt: ne nehéz darabokat írjon, hanem olyan műveket, amelyeket az egyszerű falusi kórusok is képesek megtanulni – mondja Osváth Viktor lelkipásztorról, a legendás kecskeméti kórusvezetőről a fia. Számára a kórus családi közösség volt. Szívének és házának ajtaja nyitva állt minden kórustag előtt.

Tiszavasvári református templomának története a 13. századba nyúlik vissza, amikor a mesterségesen emelt dombon kőtemplom épült. Ez az egyhajós francia-román stílusban épült templom, amelyet temető vett körül, a 16. században került a kálvini hitre tért egyházközség birtokába.

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem is ünnepi istentisztelettel nyitotta meg az új tanévet. – Isten áldott, hiszen idő fölötti, szent, tiszta és igazságos, ő az egész teremtett világ ura. Áldása azt jelenti, hogy megajándékoz bennünket mindazzal, ami az övé – fogalmazott Steinbach József dunántúli püspök a budapesti intézmény évnyitóján.

– Úgy gondolom, a kinti szolgálatunknak volt értelme, de a halálnak nincs. A halál teremtésidegen, Krisztus-idegen, pontosan az értelmetlensége miatt történt meg Krisztus váltsága – vélekedik Sajtos Szilárd őrnagy, a Honvédelmi Minisztérium Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat református tábori lelkésze.

A Reformátusok Szárszói Konferenciáján megszólalók közül néhány előadót arról kérdeztünk, miért tartották fontosnak, hogy eljöjjenek és együtt gondolkozzanak, beszélgessenek a keresztyénséget is érintő közéleti kérdésekről és a globalizmusról, amely a találkozó fő témája volt.

Veszélyes csapdának érzem, ha azért keresünk gyülekezetet, mert a saját igényeinket akarjuk kielégíteni, és azt várjuk, a nekünk tetsző válaszokat halljuk, nem pedig azért, hogy Istenre figyelve találjuk meg a lelki otthonunkat – jegyzi meg Arany Barbara lelkipásztor a Szólj be a papnak! kezdeményezés kérdéseiről beszélve.

Strandokra, piacokra, közterekre is kihelyeznek egy-egy hangszert augusztus 7., az orgonák éjszakája alkalmán. Mi a célja ennek a rendezvénysorozatnak? Mért nevezik az orgonát a hangszerek királynőjének? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Bundzik Tímea orgonaművész-tanárral.

Találkozás a szerető Istennel és kétezer-ötszáz nyitott emberrel, akik az ötödik nap végére egymás testvéreivé váltak – ez volt a tizedik Csillagpont Református Ifjúsági Találkozó, a szabadság fesztiválja, mely megmutatja: színes díszletek között is lehet józanul, keresztyén szeretetben együtt lenni. Két nagy színpad mellett több tucat sátorban, teremben folytak koncertek, előadások.

A fiatalok közösségi lemorzsolódásának egyik oka: nehéz elismertséget szerezniük a gyülekezetekben, mert egyre nagyobb a szakadék a generációk között, és nem látják, milyen lehetőségeik vannak a távolság szűkítésére. – Ónodi-Szabó Veronikát, az Ifjúságépítők Alapítvány vezetőhelyettesét a fiatalok világnapja alkalmán kérdeztük.

A gyerekeknek azt tanítom: akárhol vagytok, ne az számítson, mit mondanak mások, csak dolgozzatok és tiszteljetek mindenkit. Mert a munka és a tisztelet előbb-utóbb meghozza a gyümölcsét – tudatja Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója, az iskola énekkarának alapítója. A többségi és a kisebbségi nemzetek együttélésének kulcsáról, az éneklés szerepéről is kérdeztük.

A szabadság volt a Csillagpont Református Ifjúsági Találkozó fő témája. – Ember legyen a talpán, aki a szabadság és a szabadosság fogalmát könnyen szét tudja választani. Egész életünkre megnyomorít bennünket, ha a kettőt összekeverjük – mondja az egyik előadó, Blanár Gabriella felvidéki lelkipásztor.

A Csillagpont Református Ifjúsági Találkozót önkéntesek igyekeznek minél tartalmasabbá tenni. – Olyanok vagyunk, mint a láthatatlan katonák, akik hosszú ideig dolgoznak azon, hogy a találkozó minél gördülékenyebb legyen – mondja Dienes Petronella.

Talián Attila sárospataki teológus felteszi a kérdéseket. – Milyen az, amikor boldogok vagytok? Ki szeret titeket? Ti kit szerettek? Mi volt a legjobb élményetek mostanában? – A zánkai Erzsébet-táborban a kalandok mellett az isteni szeretettel is találkozhatnak a fiatalok. A gyermekeknek áhítatot és bibliai alapú foglalkozásokat is tartanak.

– A beszélgető egyház olvasó egyház is lehet – mondta Fabiny Tamás evangélikus püspök a Luther Kiadó, a Kálvin Kiadó és a Magyar Bibliatársulat közös könyvbemutatójának és vitaestjének megnyitójában. Hangsúlyozta: az ilyen rendezvényeken a református és evangélikus könyvek és olvasóik párbeszédbe kerülhetnek.

Nemcsak tanítja, hanem éli is a hajdani korok életét Hidán Csaba László régész-történész, harcművészet-oktató, az egyetem docense. Kutatásai szolgáltattak elméleti alapot Jánváry Zoltán Vitézek – Végvári hagyományőrzés Magyarországon című képeskönyvének. A kötet ürügyén beszélgettünk.

A közösséghez tartozás azt jelenti, hogy ha új életem van, hálából odaszánom magamat az Isten és a gyülekezet szolgálatára, lelki gyümölcsöt termek – vallja Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat Kuratóriumának elnöke. Diakóniai elhívásról, vasárnapi keresztyénségről és a szolgálat jövőjéről beszélgettünk vele.

Felszentelték a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház vezetőit: Géresi Róbert püspököt és Porubán Ferenc főgondnokot a rimaszombati református templomban. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke levélben mondott köszönetet a szlovákiai magyar reformátusoknak, hogy utódaikat keresztyén értékrendű embereknek nevelik.

Az abádszalóki hívek kézbe vették a Szociális Szolgáltató Központ vezetését, 2019-ben a Magyar Falu Program segítségével a tiszaabádi iskola felújításába kezdtek. A település népessége csökken, az iskola újraindítása nem került szóba. A felújított épületet református közösségek számára nyitották meg.

A hívő keresztyén lelkipásztornak nem csupán teológiai ismeretekre van szüksége: személyisége, egyénisége ugyanúgy munkaeszköze, mint ahogyan a többi segítő szakmában dolgozónak. Személyes istenkapcsolata, hittapasztalata, elképzelése a hivatásról, a látott minták, példaképek befolyásolják a pályáját – fogalmaz Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanára.

Az egyháznak soha nem volt, ezután sem lehet más a feladata, mint az evangéliumot hirdetve tanítvánnyá tenni másokat. Ez a küldetés hatalmas kiváltság és felelősség – vallja Pásztor Dániel, akit az ország egyik legrégebbi református templomában, a miskolc-avasiban szenteltek fel a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökévé.

A püspökszentelő istentiszteleten többen is köszöntötték Balog Zoltánt. Somogyi Péter, a dunamelléki egyházkerület lelkészi főjegyzője visszaemlékezett a január 25-i püspökbeiktatáson elhangzott Igére: – „Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! – mondja a Seregek Ura.”

Amikor túlvagyunk a sürgős beavatkozáson, tudatosul bennem, hogy ez a kisgyerek életveszélyben van, és óriási megpróbáltatást élhet át ő és a szülei. Hitet, erőt, türelmet kell önteni beléjük, de őszintének is kell lenni – vallja Mikos Borbála, a Bethesda Gyermekkórház orvosigazgatója, akinek munkáját Dizseri Tamás Szeretetszolgálati díjjal ismertek el.

Tizenharmadik alkalommal szervezte meg Szeretethíd nevű Kárpát-medencei önkéntes napjait a Magyar Református Szeretetszolgálat – Amikor adunk, az azt jelenti, hogy el tudunk engedni valamit azok közül a dolgok közül, amelyeket mi is úgy kaptunk Istentől. Ilyenkor valójában nem kevesebbek leszünk, hanem többé válunk – fogalmazott Juhász Márton ügyvezető igazgató.

Egyszer egy késői órán siettem haza, alig vártam, hogy mihamarabb lenyomjam a nagykapunk kilincsét. Azonban amikor a közelbe értem, láttam, valaki táncol a kerítés mellett, és hangosan dúdol egy felkapott slágert. Szőke hajú, barátságos arcú lány volt. Bátortalanul mondtam, hogy egyszer jöjjön el vasárnap, nézze meg, milyen a templom, kik és miért járnak ide.

A KÉK (Kapcsolatra Épülő, Következetes) nevelés mindenkinek szól, akire Isten gyermekek vezetését bízta szülőként, nevelőszülőként, pedagógusként, nagyszülőként vagy segítő szomszédként – tudatja Brouwer Pálhegyi Krisztina gyógypedagógus, nevelési tanácsadó, a KÉK nevelés szemléletmódjának megalkotója.

Legyen szó irodai teendőkről, egyeztetésekről, döntéshozatalról, Isten még a hétköznapi munkába is be tud avatkozni. A zsinati tanácsos szerint ezekben a helyzetekben választás elé kerülnek a felelősök, hogy a világi logika szerint haladnak vagy a Szentírásból merítenek erőt. – vélekedik Gér András zsinati tanácsos.

Molnár-Kovács Dorottya és férje, Molnár Sándor Debrecenben élnek. A fiatal egyetemi tanársegéd két és fél hónapja adott életet első gyermekének, Ezrának. Azt mondja, Sándorral már jó ideje szerettek volna szülőkké válni. – Mindig erre készültem: már a gimnáziumban, amikor még csak tervezgettünk a jövőnket, tudtam, elsősorban anyuka akarok lenni.

Fontos tudatosítani, hogy a hittanóra más, mint a többi foglalkozás. Nem csupán a tananyagot szeretnénk nekik átadni, hanem a biblikus szemléletet is, hogy teljes képük legyen a világról, amelyet Isten teremtett – hangsúlyozza Wollner István református lelkipásztor. Annak alkalmán kérdeztük, hogy április közepén dönthettek a családok: egyházi hitoktatásra vagy erkölcstanórákra íratják-e be közoktatásban tanuló gyermekeiket.

A felkészítés a legációra ez évben sem maradt el a Károlin. A megszokott gyakorlathoz képest csupán annyi változott, hogy online formában tartották meg az előadásokat. Az alsóbb évesek általában mintaprédikációk alapján készülnek a legációra, azonban arra is volt már példa, hogy egyes gyülekezetekben a helyi lelkipásztor segített az igehirdetés megfogalmazásában, kidolgozásában. A hallgatók harmadévtől készíthetik el saját beszédeiket.

A bővülő református énekeskönyvet szerkesztő bizottság titkárát, Bódiss Tamást, arra kértük, válasszon három olyan éneket a készülő gyűjteményből, amely segíthet a húsvét lényegének megélésében. – A „Krisztus, virágunk, szép termő águnk...” kezdetű éneket gyermekek is könnyen és gyorsan megtanulják. Segít a refrén: „Feltámadt Krisztus, vigadjunk, / Bűnünkből már feltámadjunk!” Éneklésébe az egész gyülekezet bekapcsolódhat.

A nomád nemzedékkel, a táncházmozgalommal megindított generáció hozta be újra a közéletbe a hagyományos értékekkel élés erejének felismerését. Vannak már olyan iskolák, ahol városi körülmények között nevelik néphagyományra a gyerekeket. Azt gondolom, a nemzeti alaptanterv szintjén kellene ezt átgondolni, és látok is erre fogékonyságot.

Ha valaki meghallgatja a lemezt, a dallamok megragadnak benne: anélkül is megjegyzi őket, hogy tanulni akarná azokat. A könyvet és a hangzóanyagot együtt használva működik a tanulás. Ez a népzeneoktatásra általában igaz. Népzenét nem lehet csak tankönyvből tanulni – magyarázza Balogh Sándor népzenetanár.

A Magyar Biblia társulat Alapítvány munkájának célja, hogy valóban elérhető, mindennapi kenyerünk lehessen a Szentírás. – Feladataink négy részre oszthatók: a Biblia fordítása és szöveggondozása, kiadás, terjesztés, népszerűsítés – sorolja Pecsuk Ottó, a szervezet főtitkára. A bibliavasárnap apropóján beszélgettünk vele.

Abban biztos vagyok, hogy keresztyénként nem lehetünk az artikulátlan indulat, a koordinálatlan harag megtestesítői, felmutatói. Mielőtt bárki félreértené, nem védeni szeretném a multinacionális közösségi háló intézkedéseit. Mégis valamilyen szintű hitetlenségnek látom a kétségbeesést.

Kis létszámú osztályokban, jól felkészült tanárokkal oktatunk. Fontos, hogy a művészeti pályára készülő fiatalok a kötelező órák mellett modern életükhöz nélkülözhetetlen ismeretekkel is gyarapodjanak, például projektszervezés, menedzsment – mondja Kovács Zalán László tubaművész, az Egressy Béni Református Művészeti Szakgimnázium igazgatója.

Tokaj-Hegyalján nem halt ki a közös szőlőművelés hagyománya. A mádi gyülekezeti tagok idejüket és erejüket áldozzák arra, hogy az egyházközség közel másfél hektáron elterülő szőlőjét gondozzák. A munkát Nagy Zoltán gondnok tartja kézben néhány – borászattal egyébként is foglalkozó – presbitertársa segítségével.

A Pálúr házaspár szerint a címben szereplő mondat a kulcsa a hosszú éveken át tartó, szilárd alapokra épülő házasságnak. Pálúr János orgonaművész, a Budapest-Fasori Református Egyházközség kántora. Felesége, Kornélia az egyházközség iskolájának igazgatóhelyettese. Megalapozott döntésekről, örömökről, nehézségekről és kitartásról vallottak.

Újságíróként azt gondolom, az életben az egyik legfontosabb kérdéseket feltenni. Jó kérdéseket. Akkor is, ha azok kínosak vagy gyenge ponton találnak. Református újságíróként pedig abban hiszek, hogy a kérdéseinket szeretettel kell feltenni. A nehezeket is. Szeretettel kérdezni olyasmit jelent, hogy bízunk abban, kérdésünk a megoldást segíti: épít.

Sosem éreztem nehézségnek, hogy nő vagyok a szakmámban. Valószínűleg nem tulajdonítottam nagy jelentőséget annak, hogy ez férfias szakma. Úgy tapasztalom, nem a karmester neme számít igazán, hanem a szakmai felkészültség és az emberi kontaktus – tudatja Szabó Mónika, a Budapesti Operettszínház karigazgatója.

Ezt mondják egyházzenészeink, karnagyaink. Arra kértük őket, mutassanak be szívükhöz közel álló karácsonyi énekeket. Célunk a történetekkel arra buzdítani olvasóinkat: készülődés közben és az ünnep perceiben dúdoljanak, sőt: fakadjanak dalra! Hiszen az éneklés közösségbe helyez, akkor is, ha fizikailag egyedül vagyunk.

– Akik szeretnének kikerülni a nyomorúságos helyzetből, megpróbáljuk megadni azt a segítséget, amelyet mi is megtapasztaltunk: egyedül Jézus Krisztus által lehet szabadulni – mondja Márkus Gábor lelkész. Feleségével 1992-ben hozták létre a Tiszta Forrás Alapítványt, amely a református hajléktalanmisszió fontos feladatait látja el Budapesten.

Cikkünkben Szakács Sára Érték és mérték című dokumentumfilmjéről értekezünk. A film mely Pap László teológiai professzor, református lelkész életét mutatja be, keresztyén üzenetet tartalmaz: „Szeress!” Pap László ezt a parancsot tartotta a legfontosabbnak. Az alkotás minden emberhez kíván szólni.

Szabadi Árpád lelkipásztor harminc éve szolgál Balmazújvárosban. Az ő idejében indult meg a hitoktatás. Azóta bővült a létszám, a hittanos csoportok négyszáz-négyszázötven fiatallal foglalkoztak az órákon. A kilencvenes évek derekán, tizenkét fős idősek otthonát indítottak el, majd 2011-ben indították el a hajdú-bihari város iskoláját.

Örvendetes, hogy a magyar nyelvterületen ma is ilyen sokan ragadnak pennát vagy inkább tabletet, és sokan jól csinálják – értékelt Nádasdy Ádám költő, nyelvész, műfordító, a zsűri elnöke a Református Művelődésért Kutatóműhely Bebábozódás után elnevezésű versírópályázatának eredményhirdetésén.