A Református Énekek lényege: a repertoár egy részét nem csak kórusok, a közönség is énekli. Az Opera falai így teltek meg Szentlelket hívó, bűnbánó, hitvalló, áldást kérő énekekkel. A jelenvalóság erejét aláhúzta a négy kiváló orgonista improvizációja. A karnagy teljes testével közvetít a leírt hangok, az éneklő közösség és az orgonista közt: médium. Így vezényeltek mind a négyen.

– Se nem pszichológiai regény, se nem történelmi mű. Viszont történelemhű, és tudatosan megjelenik benne a pszichológiai szemszög is. Egyszerűen arról van szó, pszichológus vagyok, és használom a tudásomat – mondja Bódis Kriszta. Az író Istenhegy I. – Kisasszonyképző című, Zsindelyné Tüdős Klára kalandos életútjáról szóló regényfolyamáról beszélt lapunknak.

A Református Zenei Fesztivál abból az értékrendből, hitvallásból táplálkozik, amelyben mi, magyar reformátusok élünk – tudatja Bódiss Tamás egyházzenei vezető.

A hívő református Novák Katalin állami beiktatása előtti ökumenikus istentiszteleten Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hirdetett Igét.

Örökségünk: a prédikáló mennyezet II.

Háromrészes összeállításunkban a teljesség igénye nélkül mutatjuk meg, merre induljon az olvasó, ha kazettás templomokra szeretne bukkanni; utánajárunk, hogy a hazatalálás érzésén és a szép látványon túl mit kaphatunk a festett mennyezetkazettáktól; olyan művészt is bemutatunk, aki a mai napig foglalkozik kazettás mennyezetek készítésével.

A méltányosság gyakorlásának jó példájaként emelte ki Balog Zoltán, a Zsinat lelkészi elnöke az Ukrajnában dúló konfliktus nyomán kialakult menekültválság és a kárpátaljai gyülekezetek nehéz helyzetének kezelését. A Balatonszárszón tartott ülésen új egyházi alkotmánytörvényt fogadott el a Zsinat.

Bemutatjuk egyházunk szolgálatvezetőit (5.)

A modern társadalom tagjai a technikai díszletek között egyre magányosabbá válnak. Az új szétszóratás és elszigetelődés korát éljük, pedig társas lénynek teremtett bennünket az Úristen. Úgy látom, az emberek ki vannak éhezve a hiteles közösségekre – vélekedik Czibere Károly, a Magyarországi Református Egyház Református Szeretetszolgálatának vezetője.

A nehéz helyzetben lévőknek időt kell hagyni, hogy megnyílhassanak. Amikor Pál apostolt és Szilást megverték és bezárták a filippi börtönbe, kellett egy kis idő, amíg testük megnyugodott, és az Isten felé tudtak fordulni – idézi a példát Szabó Zoltán szernyei presbiter, az Evangéliumot Minden Otthonba nemzetközi szervezet kárpátaljai munkatársa.

Sokat imádkoztunk együtt a háborúban érintett emberekért – mondja Hajdú Erzsébet tanácsadó szakpszichológus. – Az imádság által nem csupán szülő és gyermek tud beszélgetni, hanem Istennel közös kommunikáció kezdődik, ami megnyugvást hoz gyermek és felnőtt számára.

Bemutatjuk egyházunk szolgálatvezetőit (1.)

A munka, amelyet végzünk, sokszor fárasztó, mégis az az értelme, hogy Isten munkatársaiként építhetjük Isten országát. Elhivatottság és elhivatott munkatársak nélkül ez nem működne. Elhivatottságon a szó hétköznapi jelentésén túl a belső hitet is értem: Isten hívására érkeztünk ebbe a munkaközösségbe. Úgy is mondhatnám, a szenvedélyünk a református egyház.

A házasságkötés fontos eleme: a gyülekezet anyakönyvébe bekerül a pár és tanúik neve. Az anyakönyvekbe jegyzik be a keresztelőket és temetéseket is. Mi a jelentősége ennek, és miért őrzik oly féltve az egyházközségek régi anyakönyveiket? Szatmári Juditról, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára vezetőjétől megtudtuk.

Szeptemberben nyitja kapuit a budapesti teológia új épülete. A 2019-es tűzeset után teljesen újjáépítették a Ráday utcai épületkomplexumot. A liftet még szerelik. A kollégisták leendő birodalma három emeleten át húzódik: minden szinten 16 szoba kap helyet, így a kollégium 96 személyt fogad majd be. A jövőben az épület a hittudományi kar képzésében részt vevőket várja elsősorban. A negyediken tanári lakások mellett vendégszobákat is kialakítottak.

A napkeleti bölcsek története ihlette a keresztyén egyházak közös évindítását. Az ökumenikus imahét a járvány ellenére is zsúfolásig telt budapesti Deák téri evangélikus templomban vette kezdetét. A rendezvényt hazánkban szervező Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa kezdeményezésére az imahét nyitónapja az üldözött keresztyének vasárnapja.

Az ünnepek alatt sem állt le a Csillagpont KEDDeste, a Magyarországi Református Egyház Ifjúsági Osztálya által ősz végén útjára indított kezdeményezés. – Fontos közös zenével, énekléssel indítani a programot, hiszen a zene összeköti az embereket és segít közel kerülni Istenhez, kinyitni a szívünket – magyarázza Kovács-Simon Dániel projektvezető.

A zsoltároknak helyük és funkciójuk van a mindennapi életben. Évezredeken át használták őket: zsidók is, keresztyének is, reformátusok is, katolikusok is. Más kérdés, azért van szükség a tanárra, hogy segítsen frissé tenni ezeket – magyarázza Kurgyis András, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának ének- és vallástanára.

A karácsony alázatra tanít bennünket: Isten cselekedett, elküldte Fiát, mi pedig alázattal, egyfajta szent passzivitással elfogadhatjuk ajándékát. Ha képesek vagyunk elengedni a minden feletti ellenőrzés kényszerét, akkor észrevesszük Isten tökéletes munkáját és szeretetét – mondja Balog Zoltán, a Zsinat lelkészi elnöke.

Szeretnénk megmutatni, hogy keresztyénként nem vagyunk furák. Lehet velünk beszélgetni. A kávézónk kultúrmisszió is, amely nem látványosan, de talán ledönti a tabukat, hiszen rengeteg előfeltevés él a társadalomban a keresztyénekről – vallja Berényi Richárd és Berényi-Jerebák Anikó az Ösvény kávézóról.

Ha valaki, aki foglalkozik nemes zenével, találkozik a református kultúrával, ismerősen érzi magát, az éneklés rögtön gyönyörű élménnyé válik számára. Ez minden zenetanítás kulcsa: zenei élményekre van szükség. Ha kényszerítenénk valakit, énekeljen zsoltárt, nem működne. De ha élménnyé válik az éneklés, akkor igen. Erre jó az énekeskönyvet bemutató istentisztelet is – magyarázza Sebestyén Márta előadóművész.

A budahegyvidéki gyülekezet több mint kétéves felújítás után újra birtokba veheti épületegyüttesét. – Mint minden nemzedékben, most is újra kell tanulni, mit jelent szülőként és gyerekként Krisztus-követőnek lenni – mondja a közösséget vezető Bogárdi Szabó István lelkipásztor.

A hagyományos lelkészi munkának is át kell formálódnia. Már nem úgy próbálunk dolgozni falun, ahogyan elődeinktől tanultuk – Krisztus ugyanaz, aki volt, de a mi élethelyzetünk megváltozott, ehhez pedig alkalmazkodni kell – vallja Bereczky Ildikó Dizseri Tamás Szeretetszolgálati Díjas nyugalmazott református lelkipásztor.

– A zsoltár egyenesen arra biztat: áldjad, én torkom, az Urat. A kimondott szó az áldásban, istendicséretben éri el csúcsteljesítményét – fogalmazott Fekete Károly tiszántúli püspök a budapesti Kálvin téri templomban tartott istentiszteleten, a Magyar Református Egyház új énekeskönyvének köszöntése alkalmán.

A református Novák Katalin családügyi minisztert pártja köztársasági elnöknek jelöli. Ez alkalomból újraközöljük a nemrég vele készült interjúnkat. Miniszterként sokat beszél otthonteremtésről, nekünk lelki otthonát is bemutatta. Ő egyben a Magyar Református Szeretetszolgálat jószolgálati nagykövete. Hitről, küldetésről és a református nevelésről vall.

Kedd esténként Budapesten találkozunk majd, hiszen itt él, tanul a legtöbb magyar fiatal. A kedd estékre már személyesen tudnak eljönni az online térben megragadott fiatalok. Bízunk benne, ezen az alkalmon ráébrednek, hogy naponta szeretnének lelki tartalommal foglalkozni – tudatja Kovács Balázs, a Magyarországi Református Egyház Ifjúsági Osztályának vezetője.

Azt is szokták mondani, hogy minden szenvedés közelebb visz Istenhez. Ez valóban így van, de én inkább úgy fogalmaznék: szenvedéseink értelmetlenek, ha nem Istenhez kapcsolnak bennünket, és ha nem segítenek meglátni, ahogyan Isten hozzánk lép a nyomorúságban – mutat rá Gacsályi Gábor lelkipásztor.

„Ha tudnám, hogy a világ holnap darabjaira hullik, akkor is elültetném ezt az almafát” – idézte Luther Mártont az evangélikus felekezetű Magyar Levente külügyminiszter-helyettes. A reformáció nemzeti hatásairól szólva kiemelte, nem csupán ma nézünk szembe egzisztenciális bizonytalanságokkal, a reformáció Magyarországon az emberek bizonytalanul tekintettek a jövőbe.

A missziói lelkület és gyakorlat megerősítése érdekében a lelkészi életpályamodell bevezetéséről, az egyházközségek jogi és működési rendszerének felülvizsgálatáról és a hitoktatás gyülekezetekbe csatornázó erejéről beszélt a XV. Zsinat kétnapos ülésén Balatonszárszón Balog Zoltán püspök, lelkészi elnök.

A hetvenhárom év után megjelent új kiadvány első fele a hagyományos törzsanyagot tartalmazza, a zsoltárokat kiegészítve egyéb zsoltárdicséretekkel, ezt követik a dicséretek, amelyek az ünnepek és az egyházi év énekei. Egy harmadik rész tartalmazza a bibliaköri énekeket, ahol a legtöbb új darab található.

– Vezérelve volt: ne nehéz darabokat írjon, hanem olyan műveket, amelyeket az egyszerű falusi kórusok is képesek megtanulni – mondja Osváth Viktor lelkipásztorról, a legendás kecskeméti kórusvezetőről a fia. Számára a kórus családi közösség volt. Szívének és házának ajtaja nyitva állt minden kórustag előtt.

Tiszavasvári református templomának története a 13. századba nyúlik vissza, amikor a mesterségesen emelt dombon kőtemplom épült. Ez az egyhajós francia-román stílusban épült templom, amelyet temető vett körül, a 16. században került a kálvini hitre tért egyházközség birtokába.

– Úgy gondolom, a kinti szolgálatunknak volt értelme, de a halálnak nincs. A halál teremtésidegen, Krisztus-idegen, pontosan az értelmetlensége miatt történt meg Krisztus váltsága – vélekedik Sajtos Szilárd őrnagy, a Honvédelmi Minisztérium Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat református tábori lelkésze.

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem is ünnepi istentisztelettel nyitotta meg az új tanévet. – Isten áldott, hiszen idő fölötti, szent, tiszta és igazságos, ő az egész teremtett világ ura. Áldása azt jelenti, hogy megajándékoz bennünket mindazzal, ami az övé – fogalmazott Steinbach József dunántúli püspök a budapesti intézmény évnyitóján.

A Reformátusok Szárszói Konferenciáján megszólalók közül néhány előadót arról kérdeztünk, miért tartották fontosnak, hogy eljöjjenek és együtt gondolkozzanak, beszélgessenek a keresztyénséget is érintő közéleti kérdésekről és a globalizmusról, amely a találkozó fő témája volt.

Veszélyes csapdának érzem, ha azért keresünk gyülekezetet, mert a saját igényeinket akarjuk kielégíteni, és azt várjuk, a nekünk tetsző válaszokat halljuk, nem pedig azért, hogy Istenre figyelve találjuk meg a lelki otthonunkat – jegyzi meg Arany Barbara lelkipásztor a Szólj be a papnak! kezdeményezés kérdéseiről beszélve.

Strandokra, piacokra, közterekre is kihelyeznek egy-egy hangszert augusztus 7., az orgonák éjszakája alkalmán. Mi a célja ennek a rendezvénysorozatnak? Mért nevezik az orgonát a hangszerek királynőjének? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Bundzik Tímea orgonaművész-tanárral.

Találkozás a szerető Istennel és kétezer-ötszáz nyitott emberrel, akik az ötödik nap végére egymás testvéreivé váltak – ez volt a tizedik Csillagpont Református Ifjúsági Találkozó, a szabadság fesztiválja, mely megmutatja: színes díszletek között is lehet józanul, keresztyén szeretetben együtt lenni. Két nagy színpad mellett több tucat sátorban, teremben folytak koncertek, előadások.

A fiatalok közösségi lemorzsolódásának egyik oka: nehéz elismertséget szerezniük a gyülekezetekben, mert egyre nagyobb a szakadék a generációk között, és nem látják, milyen lehetőségeik vannak a távolság szűkítésére. – Ónodi-Szabó Veronikát, az Ifjúságépítők Alapítvány vezetőhelyettesét a fiatalok világnapja alkalmán kérdeztük.

A gyerekeknek azt tanítom: akárhol vagytok, ne az számítson, mit mondanak mások, csak dolgozzatok és tiszteljetek mindenkit. Mert a munka és a tisztelet előbb-utóbb meghozza a gyümölcsét – tudatja Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója, az iskola énekkarának alapítója. A többségi és a kisebbségi nemzetek együttélésének kulcsáról, az éneklés szerepéről is kérdeztük.

A szabadság volt a Csillagpont Református Ifjúsági Találkozó fő témája. – Ember legyen a talpán, aki a szabadság és a szabadosság fogalmát könnyen szét tudja választani. Egész életünkre megnyomorít bennünket, ha a kettőt összekeverjük – mondja az egyik előadó, Blanár Gabriella felvidéki lelkipásztor.

A Csillagpont Református Ifjúsági Találkozót önkéntesek igyekeznek minél tartalmasabbá tenni. – Olyanok vagyunk, mint a láthatatlan katonák, akik hosszú ideig dolgoznak azon, hogy a találkozó minél gördülékenyebb legyen – mondja Dienes Petronella.

Talián Attila sárospataki teológus felteszi a kérdéseket. – Milyen az, amikor boldogok vagytok? Ki szeret titeket? Ti kit szerettek? Mi volt a legjobb élményetek mostanában? – A zánkai Erzsébet-táborban a kalandok mellett az isteni szeretettel is találkozhatnak a fiatalok. A gyermekeknek áhítatot és bibliai alapú foglalkozásokat is tartanak.

Nemcsak tanítja, hanem éli is a hajdani korok életét Hidán Csaba László régész-történész, harcművészet-oktató, az egyetem docense. Kutatásai szolgáltattak elméleti alapot Jánváry Zoltán Vitézek – Végvári hagyományőrzés Magyarországon című képeskönyvének. A kötet ürügyén beszélgettünk.

A közösséghez tartozás azt jelenti, hogy ha új életem van, hálából odaszánom magamat az Isten és a gyülekezet szolgálatára, lelki gyümölcsöt termek – vallja Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat Kuratóriumának elnöke. Diakóniai elhívásról, vasárnapi keresztyénségről és a szolgálat jövőjéről beszélgettünk vele.

– A beszélgető egyház olvasó egyház is lehet – mondta Fabiny Tamás evangélikus püspök a Luther Kiadó, a Kálvin Kiadó és a Magyar Bibliatársulat közös könyvbemutatójának és vitaestjének megnyitójában. Hangsúlyozta: az ilyen rendezvényeken a református és evangélikus könyvek és olvasóik párbeszédbe kerülhetnek.

Felszentelték a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház vezetőit: Géresi Róbert püspököt és Porubán Ferenc főgondnokot a rimaszombati református templomban. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke levélben mondott köszönetet a szlovákiai magyar reformátusoknak, hogy utódaikat keresztyén értékrendű embereknek nevelik.

Az abádszalóki hívek kézbe vették a Szociális Szolgáltató Központ vezetését, 2019-ben a Magyar Falu Program segítségével a tiszaabádi iskola felújításába kezdtek. A település népessége csökken, az iskola újraindítása nem került szóba. A felújított épületet református közösségek számára nyitották meg.

A hívő keresztyén lelkipásztornak nem csupán teológiai ismeretekre van szüksége: személyisége, egyénisége ugyanúgy munkaeszköze, mint ahogyan a többi segítő szakmában dolgozónak. Személyes istenkapcsolata, hittapasztalata, elképzelése a hivatásról, a látott minták, példaképek befolyásolják a pályáját – fogalmaz Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanára.

Az egyháznak soha nem volt, ezután sem lehet más a feladata, mint az evangéliumot hirdetve tanítvánnyá tenni másokat. Ez a küldetés hatalmas kiváltság és felelősség – vallja Pásztor Dániel, akit az ország egyik legrégebbi református templomában, a miskolc-avasiban szenteltek fel a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökévé.

Amikor túlvagyunk a sürgős beavatkozáson, tudatosul bennem, hogy ez a kisgyerek életveszélyben van, és óriási megpróbáltatást élhet át ő és a szülei. Hitet, erőt, türelmet kell önteni beléjük, de őszintének is kell lenni – vallja Mikos Borbála, a Bethesda Gyermekkórház orvosigazgatója, akinek munkáját Dizseri Tamás Szeretetszolgálati díjjal ismertek el.

A püspökszentelő istentiszteleten többen is köszöntötték Balog Zoltánt. Somogyi Péter, a dunamelléki egyházkerület lelkészi főjegyzője visszaemlékezett a január 25-i püspökbeiktatáson elhangzott Igére: – „Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! – mondja a Seregek Ura.”

Tizenharmadik alkalommal szervezte meg Szeretethíd nevű Kárpát-medencei önkéntes napjait a Magyar Református Szeretetszolgálat – Amikor adunk, az azt jelenti, hogy el tudunk engedni valamit azok közül a dolgok közül, amelyeket mi is úgy kaptunk Istentől. Ilyenkor valójában nem kevesebbek leszünk, hanem többé válunk – fogalmazott Juhász Márton ügyvezető igazgató.

Egyszer egy késői órán siettem haza, alig vártam, hogy mihamarabb lenyomjam a nagykapunk kilincsét. Azonban amikor a közelbe értem, láttam, valaki táncol a kerítés mellett, és hangosan dúdol egy felkapott slágert. Szőke hajú, barátságos arcú lány volt. Bátortalanul mondtam, hogy egyszer jöjjön el vasárnap, nézze meg, milyen a templom, kik és miért járnak ide.

A KÉK (Kapcsolatra Épülő, Következetes) nevelés mindenkinek szól, akire Isten gyermekek vezetését bízta szülőként, nevelőszülőként, pedagógusként, nagyszülőként vagy segítő szomszédként – tudatja Brouwer Pálhegyi Krisztina gyógypedagógus, nevelési tanácsadó, a KÉK nevelés szemléletmódjának megalkotója.

Molnár-Kovács Dorottya és férje, Molnár Sándor Debrecenben élnek. A fiatal egyetemi tanársegéd két és fél hónapja adott életet első gyermekének, Ezrának. Azt mondja, Sándorral már jó ideje szerettek volna szülőkké válni. – Mindig erre készültem: már a gimnáziumban, amikor még csak tervezgettünk a jövőnket, tudtam, elsősorban anyuka akarok lenni.

Legyen szó irodai teendőkről, egyeztetésekről, döntéshozatalról, Isten még a hétköznapi munkába is be tud avatkozni. A zsinati tanácsos szerint ezekben a helyzetekben választás elé kerülnek a felelősök, hogy a világi logika szerint haladnak vagy a Szentírásból merítenek erőt. – vélekedik Gér András zsinati tanácsos.

Fontos tudatosítani, hogy a hittanóra más, mint a többi foglalkozás. Nem csupán a tananyagot szeretnénk nekik átadni, hanem a biblikus szemléletet is, hogy teljes képük legyen a világról, amelyet Isten teremtett – hangsúlyozza Wollner István református lelkipásztor. Annak alkalmán kérdeztük, hogy április közepén dönthettek a családok: egyházi hitoktatásra vagy erkölcstanórákra íratják-e be közoktatásban tanuló gyermekeiket.

A bővülő református énekeskönyvet szerkesztő bizottság titkárát, Bódiss Tamást, arra kértük, válasszon három olyan éneket a készülő gyűjteményből, amely segíthet a húsvét lényegének megélésében. – A „Krisztus, virágunk, szép termő águnk...” kezdetű éneket gyermekek is könnyen és gyorsan megtanulják. Segít a refrén: „Feltámadt Krisztus, vigadjunk, / Bűnünkből már feltámadjunk!” Éneklésébe az egész gyülekezet bekapcsolódhat.

A felkészítés a legációra ez évben sem maradt el a Károlin. A megszokott gyakorlathoz képest csupán annyi változott, hogy online formában tartották meg az előadásokat. Az alsóbb évesek általában mintaprédikációk alapján készülnek a legációra, azonban arra is volt már példa, hogy egyes gyülekezetekben a helyi lelkipásztor segített az igehirdetés megfogalmazásában, kidolgozásában. A hallgatók harmadévtől készíthetik el saját beszédeiket.

A nomád nemzedékkel, a táncházmozgalommal megindított generáció hozta be újra a közéletbe a hagyományos értékekkel élés erejének felismerését. Vannak már olyan iskolák, ahol városi körülmények között nevelik néphagyományra a gyerekeket. Azt gondolom, a nemzeti alaptanterv szintjén kellene ezt átgondolni, és látok is erre fogékonyságot.

Ha valaki meghallgatja a lemezt, a dallamok megragadnak benne: anélkül is megjegyzi őket, hogy tanulni akarná azokat. A könyvet és a hangzóanyagot együtt használva működik a tanulás. Ez a népzeneoktatásra általában igaz. Népzenét nem lehet csak tankönyvből tanulni – magyarázza Balogh Sándor népzenetanár.

A Magyar Biblia társulat Alapítvány munkájának célja, hogy valóban elérhető, mindennapi kenyerünk lehessen a Szentírás. – Feladataink négy részre oszthatók: a Biblia fordítása és szöveggondozása, kiadás, terjesztés, népszerűsítés – sorolja Pecsuk Ottó, a szervezet főtitkára. A bibliavasárnap apropóján beszélgettünk vele.

Abban biztos vagyok, hogy keresztyénként nem lehetünk az artikulátlan indulat, a koordinálatlan harag megtestesítői, felmutatói. Mielőtt bárki félreértené, nem védeni szeretném a multinacionális közösségi háló intézkedéseit. Mégis valamilyen szintű hitetlenségnek látom a kétségbeesést.

Kis létszámú osztályokban, jól felkészült tanárokkal oktatunk. Fontos, hogy a művészeti pályára készülő fiatalok a kötelező órák mellett modern életükhöz nélkülözhetetlen ismeretekkel is gyarapodjanak, például projektszervezés, menedzsment – mondja Kovács Zalán László tubaművész, az Egressy Béni Református Művészeti Szakgimnázium igazgatója.

A Pálúr házaspár szerint a címben szereplő mondat a kulcsa a hosszú éveken át tartó, szilárd alapokra épülő házasságnak. Pálúr János orgonaművész, a Budapest-Fasori Református Egyházközség kántora. Felesége, Kornélia az egyházközség iskolájának igazgatóhelyettese. Megalapozott döntésekről, örömökről, nehézségekről és kitartásról vallottak.

Tokaj-Hegyalján nem halt ki a közös szőlőművelés hagyománya. A mádi gyülekezeti tagok idejüket és erejüket áldozzák arra, hogy az egyházközség közel másfél hektáron elterülő szőlőjét gondozzák. A munkát Nagy Zoltán gondnok tartja kézben néhány – borászattal egyébként is foglalkozó – presbitertársa segítségével.

Újságíróként azt gondolom, az életben az egyik legfontosabb kérdéseket feltenni. Jó kérdéseket. Akkor is, ha azok kínosak vagy gyenge ponton találnak. Református újságíróként pedig abban hiszek, hogy a kérdéseinket szeretettel kell feltenni. A nehezeket is. Szeretettel kérdezni olyasmit jelent, hogy bízunk abban, kérdésünk a megoldást segíti: épít.

Ezt mondják egyházzenészeink, karnagyaink. Arra kértük őket, mutassanak be szívükhöz közel álló karácsonyi énekeket. Célunk a történetekkel arra buzdítani olvasóinkat: készülődés közben és az ünnep perceiben dúdoljanak, sőt: fakadjanak dalra! Hiszen az éneklés közösségbe helyez, akkor is, ha fizikailag egyedül vagyunk.

Sosem éreztem nehézségnek, hogy nő vagyok a szakmámban. Valószínűleg nem tulajdonítottam nagy jelentőséget annak, hogy ez férfias szakma. Úgy tapasztalom, nem a karmester neme számít igazán, hanem a szakmai felkészültség és az emberi kontaktus – tudatja Szabó Mónika, a Budapesti Operettszínház karigazgatója.

– Akik szeretnének kikerülni a nyomorúságos helyzetből, megpróbáljuk megadni azt a segítséget, amelyet mi is megtapasztaltunk: egyedül Jézus Krisztus által lehet szabadulni – mondja Márkus Gábor lelkész. Feleségével 1992-ben hozták létre a Tiszta Forrás Alapítványt, amely a református hajléktalanmisszió fontos feladatait látja el Budapesten.

Szabadi Árpád lelkipásztor harminc éve szolgál Balmazújvárosban. Az ő idejében indult meg a hitoktatás. Azóta bővült a létszám, a hittanos csoportok négyszáz-négyszázötven fiatallal foglalkoztak az órákon. A kilencvenes évek derekán, tizenkét fős idősek otthonát indítottak el, majd 2011-ben indították el a hajdú-bihari város iskoláját.

Cikkünkben Szakács Sára Érték és mérték című dokumentumfilmjéről értekezünk. A film mely Pap László teológiai professzor, református lelkész életét mutatja be, keresztyén üzenetet tartalmaz: „Szeress!” Pap László ezt a parancsot tartotta a legfontosabbnak. Az alkotás minden emberhez kíván szólni.

Örvendetes, hogy a magyar nyelvterületen ma is ilyen sokan ragadnak pennát vagy inkább tabletet, és sokan jól csinálják – értékelt Nádasdy Ádám költő, nyelvész, műfordító, a zsűri elnöke a Református Művelődésért Kutatóműhely Bebábozódás után elnevezésű versírópályázatának eredményhirdetésén.