Naponta több százan halnak meg, válnak földönfutókká, magányosokká, betegekké testileg és lelkileg is. Kinek mit szán az Úr? Miért nézi el a háborús borzalmakat? Miért hagyja szenvedni a betegeket? Mit kínál azoknak, akik belefáradnak az életbe, és az önpusztítást választják, vagy az eutanázia csendes „altatását” kérik? Az élet valóban csak arasznyi repülés földtől a földig, és kész?

A padokon összeverődött fiatalok kezében ott a teló. Nem beszélgetnek, nem ugratják egymást, sőt zenét sem hallgatnak, csak gyorsan pörgetik a képernyőt. Együtt vannak, mégis külön, más-más társaságban. Hirtelen úgy érzem magam, mint aki film forgatásba csöppent: a jelenet az lehet, hogy mindenkinek nyomkodnia kell a telefont, különben az lemerül, és életüket vesztik.

Sokan több energiát fektetnek az esküvőbe, mint a házasságba, pedig az igazi munkák az ültetés után kezdődnek. Amikor a növényeket említem párhuzamként, nem a házastársakra, hanem a házasságra gondolok. Mert sokszor halljuk: „te” meg „én”, holott a „mi”-ről kellene beszélgetnünk – vallja Tapolyai Emőke pszichológus.

– A jeremiási korszak nagy történelmi példa arra, hogy Isten néha megengedi, az ő népe szétszórattassék, de hatalma van azt újra összegyűjteni. A helyben maradottakat erősítjük, bátorítjuk, a távolban élőkkel is tartjuk a kapcsolatot.

Igazi nagybetűs Anya Kovács Erika, bár elvárások, megfelelések és nehézségek az ő életében is vannak. A hit és a zene ezek feloldásában is segíti, mint ahogy a magyar identitás őrzését is a muzsika művelése jelenti számára. De mindehhez társ is kellett, akivel közösen alapították meg a BorzsaVári népi zenekart és tehetséggondozó szervezetüket. A mezővári Kovács házaspárral idézzük fel a kezdeteket és a reményeket.

– Kárpátalján most sok településen van missziós lehetőség, különösen azokban a városokban, ahol eddig is többségben voltak az ukrán anyanyelvűek, mint például Csapon, Minajban, Ungváron vagy Munkácson. Úgy látom, elérkezett az ideje, hogy ezen a területen is egyre jobban gyakoroljuk ezt a szolgálatot.

A II. világháború végén emigráló magyarok jelentős része Argentínában telepedett le, a diaszpórába kivándorlókról mégis keveset tudunk. Benedek-Micsinay Máriával, az Argentínai Magyar Református Egyház főgondnokával idéztük fel, hogyan élték meg és ünneplik máig Argentínában az ’56-os forradalmat és szabadságharcot.

Több mint öt évtizede döntött úgy, hogy életét beteg gyermekek gyógyításának szenteli. Gyenes Vilmos csecsemő- és gyermekkardiológust példaértékű szakmai munkája elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki.

Az evangéliumot megpróbáljuk a mai kor emberéhez valamilyen formában eljuttatni, új köntösbe bújtatni, hogy az közérthető legyen, hogy az épülésünkre lehessen – vallja Kiss Miklós, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház hivatalos ifjúsági szervezetének, a Fiatal Reformátusok Szövetségének elnöke. Céljuk a keresztyén fiatalok országos közösségének erősítése.

A tehetségprogramban az ország intézményeiből azok a tanulók vesznek részt, akiket kiemelkedően érdekel a történelem, a biológia, a fizika vagy a kémia. Négy hétvégén olyan tudásra tehetnek szert a diákok, amelyre tanórai keretekben valószínűleg nem adódna lehetőségük – mondja Tóth Imre, a Kecskeméti Református Gimnázium Bonis Bona díjas igazgatóhelyettese.

A magyarországi cigányságot sújtó pharrajimos története csak megközelítően dokumentálható. A szörnyűségeket nem lehet elfelejteni, de a a történelmi tények azt is üzenik: a megbékélés minden másnál fontosabb, és Istennel mindig lehet újat kezdeni – nyilatkozta Balogh Róbert református lelkész.

Nagy szükség van arra, hogy a lelkészképző intézetek kinyissák a kapukat a pályakezdő fiatalok előtt, megmutassák, milyen a lelkészi életpályamodell. Ma a humán tudományok, azon belül a lelkészség nem éppen a reneszánszát éli, de ez mindenkit munkára kell hogy sarkalljon – nyilatkozta Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője.

Isten nem mulandó szépséget ad a benne hívőnek, hanem olyat, amit sem a bűn, sem a halál nem ronthat le. Péter apostol is erre emlékezteti az asszonyokat: ne a külső díszek legyenek az ékességük – emlékeztet Koncz Hunor. Urs von Balthasar teológus-esztéta írja: „A szépség az utolsó dolog, amelyet a gondolkodó értelem meg mer közelíteni.” A kosdi lelkipásztorral mégis megkíséreljük.

A vágfarkasdi Életke Református Óvoda azért is épült, hogy bölcsője, megtartó eszköze legyen a felvidéki magyarságnak. A gyülekezet lelkipásztorai, az Erdélyi házaspár mindent megtesznek, hogy az intézmény képviselje a magyar keresztyén értékrendet.

– Legutóbb a nemzeti összetartozás napján idéztem a beregújfalui Plesa Boglárka teológust, akinek a pünkösdhétfői igehirdetésében Kárpátalja helyzetére ismertem: „Mert nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét”.

Ha egy tag szenved, az összes többi tag is szenved vele. Ha egy tagot megdicsérnek, minden tag örül vele. Itt nincs irigység! Ha azt beengedjük, csak elpazarolja az időnket, lehetőségeinket, ellopja az örömünket – tudatja Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója.

– A diákoknak legyenek kérdéseik. Tanuljanak meg Istennel beszélgetni, és kapjanak válaszokat, amelyekért egyénileg meg kell dolgozniuk. Nemrég beszéltünk meg egy új valláspedagógiai tankönyvet, amelyet többen írunk, leendő lelkipásztoroknak, vallástanár szakos hallgatóknak.

A fesztiválakadémia egyik vezérgondolata az oktatás, a másik a muzsikálás és a zenehallgatás öröme. A tavalyi esemény után valaki úgy jellemezte az eseményt: „olyan volt, mint egy jó osztálykirándulás” – magyarázza és idézi a hasonlatot a világszerte ismert hegedűművész házaspár. Kokas Katalin és Kelemen Barnabás ötletéből indult útnak a Fesztivál Akadémia Budapest.

Olyan erő és érzelem van ezekben a mun­kákban, hogy a mozdulatlan tárgyak a néző képzeletében táncra perdülnek. A művészek szívesen fordulnak ihletért a természethez. Szabóné Demény Monika kedvencei a madarak. Műhelyében igazi csodák készülnek: templomkazetta, festett énekmutató szekrény, menyasszonyi láda, fali áldás, könyvjelző, mécses, karácsonyi díszek.

Meggyőződésem, nem elég nézni, látni a gyülekezeteket, a híveket, a lelkipásztorokat, hanem közelebb kell menni. Sokat kell beszélgetnünk, együtt imádkozni – vallja Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület új püspöke.

Ma több mint másfél milliárd ember nem jut tiszta vízhez a Földön. A víz a szó szoros értelmében minden életnek a feltétele, ahogy a Szentírásban is elsősorban az életet szimbolizálja. A témában Molnár Sándort, a Külső-Kelenföldi Református Egyházközség lelkipásztorát kérdeztük.

– Kárpátalján jelentős református cigánymisszió működik 1991 óta. Szernyén indult az első gyülekezet, amelynek 2015 szeptemberétől tagja vagyok. Súlyos műtéten estem át, amely után nem volt szabad nehéz munkát végeznem, így az Úr csodásan előkészítette számomra ezt a helyet, itt jól érzem magam. Hét éve dolgozom a „táborban” lévő cigány óvodában.

A mai korszellem és a média társadalmi hatásainak következtében nem véletlen, hogy szinte minden korosztályban felmerül a kérdés: hogyan tudom önmagamat értékesnek látni úgy, ahogy vagyok? Az énkép, a testkép és az étkezés biblikus értelmezéséről szóló doktori disszertációja alkalmán Lucski Márta, a Pápai Református Teológiai Akadémia adjunktusa a pasztoráció lehetőségeiről is kifejtette gondolatait.

Kerüld a durva, nyers beszédet, szólít fel a Biblia. Ám a köznapi életben gyakori a közönséges beszéd. A verbális agresszió széles skálájába éppúgy beletartoznak a szidalmazások, az enyhébb fenyegetések, mint egy lekicsinylő ajakbiggyesztés. Kis Klára, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem adjunktusa azt is kifejti: a verbális agresszió zárlatot okoz Isten és az ember között.

– Véleményem szerint két tényező határozza meg a fiatalok közti szolgálat eredményét: a hitelesség és az odaszánt idő. Rengeteget imádkozunk értük és velük. Nem színészek vagyunk, hanem olyan felnőttek, akik nem felejtették még el a fiatalságukat.

Elképzelhető-e a lepra nélküli világ 2035-re? Hogyan válhat a gondból áldás, a váratlan dolgokból ajándék? Riskóné Fazekas Márta lelkészi elhívásán belül speciális küldetését még diákkorában kapta. A Nemzetközi Lepramisszió lelkiségi, tanulmányi életének aktív munkatársa tudatta: évről évre lefordítják a Nemzetközi Lepramisszióban csak angol nyelven használt imakalauzt, hogy világszerte ugyanazokért a témákért imádkozzanak a támogatóik.

– Az ellentét már 2014-ben kiéleződött, tavaly február 24-én teljes háborúba torkollott. Aznap bibliaolvasás közben arra kértem Istent, adjon valami biztatást. Az apostolok cselekedetein keresztül így szólt hozzám: „Erősítették a tanítványok lelkét, és bátorították őket, hogy maradjanak meg a hitben, mivel sok nyomorúságon át kell bemennünk az Isten országába.

– Az ökumené a tiszáninneni gyülekezeteknek az összefogásra törekvést jelenti. Azért tudunk egymáshoz is közelebb kerülni, mert Istenhez tartozunk, Jézust követjük – vallja Domokosné Fazekas Hajnalka, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Ökumenikus Női Bizottságának alelnöke.

Idén kiemelt figyelmet kapott a Kárpátalján maradó testvérek támogatása, decemberig meghaladta a félezer tonnát a tárgyi adomány. Dobis-Lucski Zsófia, a Magyar Református Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője foglalta össze az év eredményeit.

„Nem perel mindvégig, nem tart haragja örökké” – idéz a Bibliából –, egyszer véget ér ez a háború is, és visszatérhetünk a békés életünkhöz. Kovácsné Marton Erzsébet kárpátaljai református újságíróval az orosz–ukrán háborúról, hitről, reményről és a béke iránti vágyról beszélgettünk.

Konyár XVIII. századi templomát többször átépítették. A kis létszámú közösség nyáron új lelkészt kapott. Szilágyi János arra is törekszik, hogy akár megduplázza a gyülekezet létszámát.

Célunk a fejlődésbeli elmaradás felismerése korai életszakaszban, majd a gyermek készségeinek, fejlődésének, beilleszkedésének segítése – tudatja Topolánszkyné Zsindely Katalin, a Bethesda Kora Gyermekkori Intervenciós és Diagnosztikai Szakszolgálat vezetője.

– Missziónk a REFORMula játékos formája által szeretne részt venni a jövő református értelmiségét formáló szolgálatban – mondja Németh Balázs református egyetemi lelkész, a Mérnökmisszió megálmodója. Ezúttal a fiatalokat hívja mérnöki és bibliai gondolatok összefűzésére.

– A lehetetlen mindig azt jelenti, hogy itt kezdődik Isten pályája, Isten útja. Öntudatlanul is eljuthat egy nép ehhez a határvonalhoz: megkísérli a lehetetlent, leteszi Isten kezébe a sorsát. Ezt tartom ötvenhatban rendkívülinek és döntőnek – vélekedik Dienes Dénes egyháztörténész.

– Élelmiszerrel, más természetbeni segítséggel, pénzügyi támogatással segítjük azokat a családokat, amelyek a gazdasági válság és a rezsiköltségek növekedése miatt kerültek nehéz helyzetbe – tudatja Nagy Gábor, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető-helyettese

Azt kell közvetítenünk a gyermekeknek, hogy úgy szeretjük és úgy fogadjuk el őket, amilyenek – vallja Miklósi Erzsébet. A Kelet-Magyarországi Református Gyermekvédelmi Központ vezetője évtizedek óta a gyermekek védelméért, védelmében dolgozik. Vele beszélgettünk.

Hangsúlyosan megjelenő szükség hívta életre a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthonát és Iskoláját, 1991-ben. A halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők a meglehetősen hiányos ellátórendszerben gondozást kerestek gyermeküknek. Májusban tizennégy fiatal tett bizonyságot hitéről az intézményben.

– Különösen a krízishelyzetbe került családoknak jelenthet sokat, hogy mi ott vagyunk mögöttük, és nemcsak az egyik jó óvoda vagyunk a sok közül, hanem olyan lelki közeg is, ahová jöhetnek támaszért – mondja Zila Péterné, a Bárányfelhő Svábhegyi Református Óvoda vetetője.

Ha már biblikus történetekről van szó, természetes, hogy az adott történelmi kort érzékeltessem, még ha csak jelzésszerűen is. Egy-egy építészeti forma részlete vagy a lakásbelső, a divat, a viselet egy-egy megoldása is igazolja azt a korszakot – mondja Damó István képzőművész-grafikus, lapunk gyermekrovatának illusztrátora.

A családok összetartó ereje ma is a családi lojalitás – vallja Fodorné Ablonczy Margit lelkész, Az Isten előbb szeretett minket című könyv szerzője. Vele beszélgettünk.

A nevezetes, idős fák legtöbbje Budapesten egy-egy kivételes túlélő. Mint például a Kodály körönd matuzsáleme, a platánfénykor utolsó mohikánja. Az Andrássy út a dualista Budapest igazi világvárosi promenádja volt, amelyet a kordivat szerint platánfasor kísért. A főváros fénykorának, így az Andrássy úti platánok egy részének is az első világháború vetett véget – tudatja Viczián Zsófia író.

A cél az volt, hogy egyszerűsítsük és érthetőbbé tegyük az egyház alkotmányát – mondta el lapunknak Nemes Pál. A jogászt a Zsinat áprilisi ülésén elfogadott új egyházi alaptörvény elmagyarázására kértük.

Az emberek itt barátságosak, a rendes, tisztességes külföldieket megbecsülték. Az argentin barátaink tudták, hogy magyarok vagyunk. Nagyon hamar megtanultunk spanyolul – tekint vissza Benedek-Micsinay Mária, az Argentínai Magyar Református Egyház főgondnoka, aki mind a nyolc unokáját megtanította az anyanyelvére.

Mindenkit arra kérünk, hogy imádkozzon értünk, ennek az intézménynek működnie kell. Jelenleg harminckét települést látunk el: a szigetszentmiklósi és a ráckevei járást. Próbáljuk tartani a kapcsolatot az önkormányzatokkal, hívjuk őket, nézzék meg, mit alkotott Isten – hangsúlyozza Kontha Benőné Molnár Piroska, a Majosházai Hospice Ház alapítója.

A stílustalanságnak, az ízléstelenségnek ma már nincs határa. Régóta emlegetem, hogy szeretnék néhány „új” szót elterjeszteni: Jó reggelt kívánok! Jó napot kívánok! Köszönöm szépen! Bocsánatot kérek! Ma már csak „viszlát” van és „viszhall”, „jó reggelt” és „köszi” – mondja Kerekes Barnabás, a Baár–Madas Református Gimnázium tanára, a Kazinczy-díj Alapítvány elnökhelyettese, az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke.

Az úgynevezett „keresztyén gyermekirodalom” igen sok műfajra oszlik. A gyereknek mindig a legjobbat kell adnunk, akár ismeretterjesztő művekről, akár bibliai adaptációkról vagy tanmesékről beszélünk. A biblikus művek esetén is magas irodalmi nívón kell írni a gyerekeknek, hogy a mű megszólítsa őket – vallja Miklya Luzsányi Mónika író.

– Dicsérem Istent a huszonnégy órás józan projektemért, a levegőért, az élelemért, a munkámért, a gyermekek szeretetéért. Dicsérem azért, mert Krisztusban felszabadított, és gyönyörűvé tette az életem – vallja Gombola András, a Vívódások, a Nem hagyhatom kint Istent és a Mennyország a Földön című könyvek szerzője, vívó.

A református hittanóták kiemelt témái az egymás elfogadása, a szeretet, az egymásra figyelés, a család. A Biblia – műveltség – élmény hármasságában foglalkozunk a gyerekekkel – tudatja Szontagh Pál, a Református Pedagógiai Intézet igazgatója.

Sokan, köztük számos kárpátaljai is elhagyták az országot a harcok kezdetekor. Kacsó Géza, a bátyúi református gyülekezet lelkipásztora maradt a híveivel. Felesége, Kacsó Dóra hitoktató, négygyermekes édesanya most a menekültek vigasztalója, őt kérdeztük a helyzetről. – Reménykedünk abban, hogy nem érnek ide a fegyverek – mondja.

A református keresztyén hit és a magyar önazonosság erősen összefonódik a határon túli magyar közösségekben – vallja Gilicze Andrásné, a Szentes-Felsőpárti Református Egyházközség lelkipásztora. Munkáját az elmúlt évben Zsindelyné Tüdős Klára-díjjal hálálták meg.

Kérem, figyeljék álláshirdetéseinket. Örömmel várjuk azokat a gyülekezeti tagokat vagy fiatal önkénteseket, aki hosszabb távon is velünk maradhatnak. Különösen fontos, hogy egyházi kötődésűek is jöjjenek, mert a lelki támaszra is óriási az igény – hív fel Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítványának ügyvezető igazgatója.

Bemutatjuk egyházunk szolgálatvezetőit (3.)

A legjobban talán azt szeretem a munkámban, hogy rengeteg területtel találkozunk, mindig más színét ismerjük meg egyházunknak, és olyan programokat indítunk, amelyek valóban értéket és közösséget teremtenek – hangsúlyozza Kósa Mónika, a Magyarországi Református Egyház Pályázati és Beruházási Szolgálatának vezetője.

Fontos saját szavakkal imádkozni, de jó visszatérni a miatyánkhoz, amely origója az imáinknak, nem véletlenül van benne minden istentiszteleti rendtartásban – emlékeztet Gulyás Dóra, a református egyház Ifjúsági Osztályának vezetőhelyettese. Arról is beszélgettünk vele, miért lényeges a közös imádság.

Bemutatjuk egyházunk szolgálatvezetőit (2.)

Minden lelkésznek és minden gyülekezetnek a maga életközegére vonatkoztatottan kell kidolgoznia a maga kibontakozási tervét. Mert hiszem, Istennek minden gyülekezetre van jó terve, amely akkor fog működésbe lépni, ha abban mi is, akikre ezt bízta, cselekvő részesek leszünk – vallja Hajdú Zoltán Levente, a Magyarországi Református Egyház Missziói Szolgálatának szakmai vezetője.

Séfként nem tudom kiiktatni a húsos ételeket, hiszen tálalás előtt meg kell kóstolnom a főztömet. A böjt megszentelődésünk egyik útja, számomra felkészülési időszak, nem önsanyargatás. Nem az evésben, hanem a médiafogyasztásban szoktam visszafogni magam, cselekedetekkel böjtölök – tudatja Csomós András, az Ízzel-lélekkel rovatunk séfje.

Ha nekünk nem fontos, hogy van lapunk, ha nem olvassuk, akkor egy idő után valóban bezárhatjuk a boltot. Hétről hétre valódi kérdésekről írunk: hogyan változott meg emberek élete, miután hitre jutottak, mit rejt a történelmünk, miként gondolkodunk a világról, az igazságosságról, a háborúkról, a szexualitásról, a családról, az ünnepekről, hogyan élnek a közösségeink – sorolja Fekete Zsuzsa, a Reformátusok Lapja főszerkesztője.

Nagy példaképem, Fülep Lajos lelkész, esztéta mondta: a formától elválaszthatatlan a jelentés, miközben a formán dolgozunk, a jelentés formálódik. Gyönyörű, és hálával tölthet el bennünket, hogy a jelentést Isten Lelke formálja, és mi ebben közreműködhetünk, ha Isten alkalmasnak talál bennünket erre – vallja Écsi Gyöngyi népdalénekes, lelkész.

Hisszük, hogy a keresztyén üzenetet a kor nyelvén is meg kell fogalmazni, Isten országát virtuális csatornák útján is építeni tudjuk – hangsúlyozza Kiss Bertalan, a Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet főtitkára.

Minden évben kicsit kitolódik az első házasságkötés életkori ideje: ez férfiaknál 32, a nőknél 30 év. Egyre több fiatalnak nem adatott meg jó példát látni. Ők különösen érzékenyek, jó döntést akarnak hozni, halogatnak. Herjeczki Kornélt, a házasság hete mozgalom koordinátorát kérdeztük.

Érdekes módon született a kórus. A magyar iskolában dolgoztam a '90-es évek elején. Hirtelen beköszöntött a korszakváltó hangulat. A kórussal különféle rendezvényekre hívtak meg bennünket. Ezt nem nézte jó szemmel az oktatási rezsim, gyorsan mennem kellett. Viszont a gyerekek felkerestek: nem akarják abbahagyni a zenélést – tekint vissza Ivaskovics József zeneszerző, az ungvári gyülekezeti kórus és a Ráti Szent Mihály Gyermekotthon zenedéjének vezetője.

Évezredeken át ismeretlen volt a leprabetegség természete. Kínai, indiai, ószövetségi példák mutatják: elkülönítéssel kezelték. Döbbenetes, hogy még ma is jelen van a kirekesztés, holott semmi szükség rá – hangsúlyozza Riskóné Fazekas Márta, a Lepramisszió – Magyarország igazgatója.

A séf a szakácsranglétra csúcsa, ő irányítja az egész konyhát. A kisegítő személyzet, a tanulók oktatása, az emberek beosztása, az étlap megírása, kommunikáció a vendégekkel – összetett feladat az övé. Édesapám püspök volt tizenhat évig, előtte esperes, a vezetést, a kommunikációt akarva-akaratlanul is láttam. Élvezem az irányítást, persze főzni szeretek a legjobban – mondja Csomós András, a Református Konyha rovatunk főszakácsa.

A „Jó Pásztor” bizottság célja a zsidó származású, protestáns hitet valló keresztyének megsegítése volt. A német megszállás és a nyilas hatalomátvétel után a bizottság az embermentés központi szervévé vált. A háttérben Ravasz László kapcsolatrendszere és védőernyője állt – sorolja Lányi Gábor egyháztörténész.

Kölcsey verse csak a legújabb időkben lett a nemzeti himnuszunk, lassanként mégis nemzeti jelképpé vált – hívja fel a figyelmet Győri L. János irodalomtörténész. A magyar kultúra napja alkalmán beszélgettünk vele.

A Budapest-Zuglói Református Egyházközség híveit váratlanul érte november végén Szőke Noémi távozása: a lelkipásztor 45 éves korában hazatért Teremtő Urához. A mindig mosolygós lelkipásztor, feleség, anya, tanár, barát pályatársai, munkatársai, barátai szerint egészen különleges, együtt érző, toleráns ember volt.

Magyarországon folyamatosan fejlődött és meghatározó eseménnyé lett az ökumenikus imahét. Sokszor az az áldásuk ezeknek az alkalmaknak, hogy újabb közös programok, kapcsolódási lehetőségek bontakoznak ki a felekezetek között, kiderül, miben tudnak együtt szolgálni – hangsúlyozza Steinbach József püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke.

A hittanoktatásnak nemcsak a bibliaismeret átadása a célja, hanem az Istennel való kapcsolat kialakítása, erősítése is. Isten az, aki a hitet és annak növekedését adja, mert Isten Igéje az embert a maga valóságában szólítja meg – vallja Bruckner László, a Református Oktatási Szolgálat új főigazgatója.

Az Erzsébet-táborok egy-egy turnusában TESO-stáb (a Tábori Együttélést Segítő Operatív munkatárscsapat) segíti a munkát. Feladatuk az egész napos programok lebonyolításában való segítség. Schanda Anikót, a református egyház cigány szakkollégiumai képviselőjét, a tábori lelkiség kialakításáért felelős teológushallgatót kérdeztük.

Az önkéntes tűzoltóság gondolata az árvizek kapcsán fogalmazódott meg bennem, hiszen akkor kétkezi munkával is segítettük a bajbajutottakat – tekint vissza Zsukovszky Miklós derceni lelkész-esperes. Az igaz hitből fakadó irgalmasság szép példáját gyakorolják azok a bátor helyi férfiak, akik az ő vezetésével megalapították a Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltóságot.

A szimbólumterápia az elakadások megértésében segíthet: meditatív úton történő, képi megjelenítésekkel dolgozó terápiás gyakorlat – magyarázza Pap Erika szimbólumterapeuta. A lelki építkezésről is kérdeztük.

A spiritualitás nem azonos a vallásossággal. A posztmodernben a spiritualitás egyfajta Isten nélküli vallásossággá lett – mondja Németh Dávid, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Valláspedagógiai és Pasztorálpszichológiai Tanszékének tanára.

Kívül-belül átalakított és korszerűsített templomáért tartott hálaadó istentiszteletet a Budapest-Budahegyvidéki Református Egyházközség advent harmadik vasárnapján. A két évig tartó munkálatok során az épület kibővült, új tornyot kapott. Újragondolt templomtér, gyülekezeti terem és lelkészi hivatal, korszerű hittantermek állnak a gyülekezet rendelkezésére.

Mivel a népdalok a hétköznapi ember életéről, érzéseiről, a mindennapjairól, az ünnepeiről szólnak, mindenkiről és mindenkit megszólítanak. Ezért gondolom, hogy nem ódivatú a magyar népdal, hanem minden időben örök érvényű üzeneteket tud átadni, tehát aktualizálható – vallja Tímár Sára A Junior Prima Díjas énekesnő.

Nem tudom, öreg templomunkban énekelt-e már gyülekezet olyan lelkesedéssel, mint mi akkor. Éneklés után Tőkés László a szószékről körültekintett a jelenlevőkön. És amikor elmondta az előfohászt, már nem Temesvár hőse, hanem Istennek alázatos szolgája volt, aki Igét hirdet népének az első szabad karácsony alkalmával – emlékezik Molnár Kálmán nyugalmazott szilágycsehi református lelkész.

„A világosság a sötétségben fénylik” kiállításcím az adventi időszakra reagál, és a mélyen hívő Udvardi Erzsébet művészetére. Alkotásainak állandó témája a Balaton mellett a Biblia és a szentek élete.

Mészáros Jázon, a Bocskai István Református Oktatási Központ Egressy Béni Művészeti Szakgimnáziumának diákja is bekerült a Virtuózok nemzetközi elődöntőjébe. – A zene kifejezésforma: az érzések átadása, az emberek boldogabbá tétele, vagy legalább az, hogy megértsék azt, ami bennem van – vallja a 17 éves fiú.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény 2013. szeptember 1-jétől az általános iskolák első és ötödik évfolyamán, a hat évfolyamos gimnáziumokban a hetedik évfolyamon kötelezően választható tantárgyként bevezette a hit- és erkölcstant. Mi a feladata a hitéleti nevelésnek? Tanítsunk-e hittant az óvodákban? Ki tanítson hittant? – kérdeztük vallástanoktól.

Sütő András szövegvilága lenyűgöző, én sem gondoltam volna, hogy ennyire fogják érteni és szeretni napjainkban is az Advent a Hargitán című drámáját – vallja az előadásban Árvai Réka szerepét alakító Tarpai Viktória színművész, aki 2021-ben kiemelkedő színészi tevékenysége elismeréseként megkapta a Jászai Mari-díjat.

A véradás az önkéntesség egyik legszebb formája, hiszen önszántunkból és önmagunkból adunk, életmentés céljából. A vérnek óriási jelentősége van a betegellátásban, mert élő anyagként mással nem pótolható – tudatja Csali Annamária, a Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője, maga is önkéntes véradó.

A Biztos Kezdet program alapgondolata az esélyek megteremtése, illetve a képességek kibontakoztatásának szavatolása. Prevenciós jellegű: segítségével reális lehetőség nyílik az eltérő élethelyzetből induló gyermekek problémáiknak lehető legkorábbi felismerése. A gyermekház átadásán jártunk.

Előfordult, az anya órákon át kínlódott a szülőszobában, kisbabája a gyógyszerek hatására meg sem mozdult, ám az imádság hatásának nem tudott ellenállni: háromnegyed órán belül megszületett – idézi fel Tolnay Lajos, a Budai Irgalmasrendi Kórház vezető főorvosa.

A Generális Konvent Ifjúsági Bizottsága a református fiatalok bizalmi hálója. A találkozóra most is érkeztek résztvevők az anyaországból és a határaikon túlról is, olyanok, akik naponta szembesülnek a fiatalok problémáival – tudatja Gulyás Dóra, a Zsinat Ifjúsági Osztályának vezetőhelyettese.

A zsoltárok átszövik az új énekeskönyvet, és reméljük, ez éneklésünk és imádságos életünk gazdagítását szolgálja a jövőben – fejezi ki reményét Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. Ő hirdeti majd az Igét a fővárosi Kálvin téri templomban, a hálaadó istentiszteleten, melyen bemutatják a több mint tízéves munkával készült könyvet.

Senki sem születik bűnözőnek, de azzá válhat a környezetében tapasztalt szeretethiány, deviáns minta és erőszak miatt. Ezt a társadalmi problémát láttatja a Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthonban forgatott dokumentumfilm, A Javító. Neg akartam ismerni azokat, akik épp „javulnak”. Kerekes Szabolcs lelkész kíséretében több csoportot meglátogattunk.

Az Önkéntes Diakóniai Év várja azokat a fiatalokat, akik szeretetszolgálati és oktatási intézményekben, gyülekezetekben, missziós programokban vállalnának tíz-tizenkét hónapig önkéntességet valamely európai országban. Závodi Emese programvezetőt kérdeztük.

Bátorítani kell a gyászolókat, hogy nincsenek egyedül. Legyünk elérhetők a számukra, amikor szeretnének a gyászukról, az érzéseikről beszélni. A szívünkkel hallgassuk meg őket – mondja Biró Éva, a debreceni Kenézy Gyula Kórház campusának kórházlelkésze.

A Kisvárdai Református Egyházközség Tátra utcai templomára gyűjt idén az október 31-i perselyadományainkkal egyházunk. Az építkezés 2020 áprilisában kezdődött, az első ütemet a gyülekezet önerőből és pályázati forrásokból fedezte. A további munkálatok fedezésére mintegy kilencvenmillió forintra van még szükségük.

Jézus kéri, „hogy mindnyájan egyek legyenek”. Az ökumené központi Igéje is, hogy Krisztus legyen a mi életünk középpontjában, és ha ő valóban ott van, akkor mi megújulva éljük meg és közvetítjük Isten Igéjét – vallja Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa főtitkára.

Meg vagyok győződve arról, hogy Pógyor István a jó oldalon állt. Ezért is mondtam azt, hogy ő győzött. Hiszen beszélünk róla, fennmaradt az emléke. Szerintem ha valaki győzött, akkor az ő. Éppen az által vált hőssé, hogy nem akart mártír lenni. Azt tette, amit a hite diktált – mondja Trill Zsolt.

Horváth Gyula belsőépítésszel a munkái által mutatjuk be a vallási motívumok és templombelsők szerepét. Előbb a budafoki Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola és Gimnáziumról beszélgetünk. – Az installációm célt ért, a gyerekek azt jelezték vissza, van szemük a látásra, fülük a hallásra. – A tervező bemutatja más munkáit is, melyekre szívesen gondol.

Minden évszakban az aktuális igényeknek megfelelően támogatjuk a rászorulókat – tudatja Simon Annamária, a Szeretetszolgálat adománykoordinációs ágazatvezetője. A szegénység elleni küzdelem világnapja alkalmából kérdeztük.

A Zsinat arra kérte a Doktorok Kollégiumát, dolgozzon ki háttéranyagot a teremtési rend és a nemi identitás kérdésében. A testület elnöke Vladár Gábor egyetemi tanár lett. – A kollégium mindig feladatának tekintette, hogy egyházunk tudományos munkáját összefogó szervezetként szakmai véleményt mondjon teológiai és társadalmi kérdésekben, melyek a magyar, az európai reformátusságot, illetve az ökumenét érintik – tudatja.

A pasztorális lelki munka az a spirituális segítségnyújtás, amelyben mi, pszichológusok, a lelkipásztorok és a pasztorális lelkigondozást végző pszichológusok szövetségre találhatunk – állítja Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus.

Fontos az otthonosság, a befogadó környezet, hogy amikor belépek egy templomba, akkor ne üres teret lássak, hanem azt érezzem: megérkeztem, otthon vagyok. Ha valaki benyit, aki korábban még nem járt ilyen helyen, ne feszengjen, hanem könnyen megtalálja a helyét a közösségben; ehhez persze az is hozzátartozik, valaki szólítsa meg őt, beszélgessen vele – mondja Horváth Gyula belsőépítész, számos református templombelső tervezője.

A jelentkezésen töprengőknek üzenem: ne adják fel a céljaikat csak azért, mert akadályokba ütköznek. Ne féljenek segítséget kérni, hiszen az ösztöndíjprogramban olyan lehetőségek is megnyílnak, melyekre nem is gondolnak – mondja Opauszki Péter, a Nyilas Misi Ösztöndíjprogram egyik nyertese.

Az anyaszentegyházban, amely a Krisztus teste, mindenkinek megadatik az a terület, ahol a kapott talentumaival Isten dicsőségére végezheti a munkáját – mondja Vladár Gábor, a Pápai Református Teológiai Akadémia professzora. Egyebek között arról kérdeztük: milyen a bibliai nő? Milyen legyen egy női lelkész ma? Ki az a nő a Bibliában, akit ma örömmel látna a szószéken?

A tragédiát leginkább úgy előzhetjük meg, ha gyakoroljuk az empátiát: értem és megértem a másikat. A gyerekeknek ma meg kell tanítani, a legcsodálatosabb kommunikáció az emberi beszéd: mondhatom és hallgathatom – vallja Gecse Attila gyászterapeuta.

Sok jó pedagógus van, a minőségi munkájukról viszont kevesen tudnak, szinte csak a közvetlen környezetüktől kapnak elismerést. A pályázattal azt szerettem volna bemutatni, hogy a tanítás és a tanulás tud izgalmas és élménydús lenni – tudatja Sarkadi Ferenc, a debreceni Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola pedagógusa. Ő kapta az Év Szupertanára címet.

Eucharisztia = hálaadás. A hála köszönetnyilvánítást jelent, isteni ajándék. Biblikusabban így fogalmazhatunk: a hála az Istenben és ajándékaiban való tudatos/ított és kifejezésre is juttatott öröm. „Mid van ugyanis, amit ne kaptál volna?” (1Kor 4,7) „Ha pedig úgy kaptad”, miért nem vagy hálás? Az Eucharisztikus Világkongresszus kapcsán jártunk utána a hála emberileg kutatható vonatkozásainak.

„Miért jó a tevékenység- és felfedezőalapú, összművészeti irodalomtanítás?” címmel tartott beszélgetést és könyvbemutatót a Kálvin Kiadó és a Református Tananyagfejlesztő Csoport a könyvhéten. A kortárs és klasszikus magyar szerzők verseit és meséit tartalmazó, négykötetes irodalmi szöveggyűjtemény-sorozat könyvbemutatóján jártunk.

Nagyon hálás vagyok az Úrnak, hogy fogta a kezem minden versenyen – vallja Osváth Richárd kerekesszékes vívó, a tokiói paralimpia ezüstérmese. Egy időben református lelkésznek készült. Hogy miért a sport mellett döntött, erről is kérdeztük.

Református lelkész, a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Drogterápiás Otthonának alapítója és vezetője, Erdős Eszter harminc éve tart egyéni és csoportos foglalkozásokat, küzd a nehéz sorba kerülő emberek testi-lelki gyógyulásáért a ráckeresztúri rehabilitációs központban. – A szerhasználat elleni küzdelem legfontosabb bástyája a jól működő család, ezt követi az iskolai szeretetteljes légkör – vélekedik.

A reprodukciós gyógyászat az utóbbi évtizedekben jelentős előrehaladást ért el, a gyermektelen pároknak új reményt adhat. Joguk van-e a szülőknek a biológiai terméketlenséggel mesterséges úton dacolni? Lakatos Enikőt, a Semmelweis Egyetem kórházlelkészét kérdeztük.

A hallgatók visszajelzése szerint a templomba nem járók is meghallgatják, mit mondott a műsorvezető hat-nyolc percben az élet igazi értelméről. Sikerül keresztyén értéket eljuttatni olyan emberekhez is, akik egy színtiszta református rádiót nem kapcsolnának be – tudatja Birta Zoltán, a Pulzus Rádió főszerkesztője.

István király Intelmei minden korra átültethetők. Gondolatisága a keresztyén hiten, a Biblián alapszik, és nem amiatt alkalmazható a XXI. században, mert a magyar államalapító írta és mert ezeréves tekintéllyel rendelkezik, hanem mert olyasmit mond, ami akkoriban saját korát is jóval meghaladta – vallja Békési Sándor református teológus.

A Partiumban volt egy közös álmunk a magyar állammal. Sikerült kiviteleznünk. Ez a kitüntetés e közös álomnak szól. Sok minden megvalósult: óvodákat, bölcsődéket adtunk át, felújítottuk legszebb templomainkat. Látszani fog: az elmúlt két században az egyházat szerető emberek éltek a Partiumban – vallja Csűry István királyhágómelléki püspök, a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetettje.

Azt reméljük, hogy az új tanévben visszatérhet az óvodák és az iskolák élete a régi kerékvágásba. Bízunk benne, hogy a digitális munkarend során kialakított hétköznapi gyakorlatok beépülnek módszertani kultúránkba, és magasabb szintre léphet az egész magyar köznevelési rendszer – nyilatkozta Papp Kornél, a Zsinati Oktatási Iroda vezetője.

A vallási turizmus története egyidős a „nagybetűs” turizmussal. Dobis-Lucski Zsófia, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség kommunikációs és turisztikai referense épp tárlatvezetésről jön. – Fontos ezt úgy tartanunk, hogy a Nagytemplom története és működése mellett a gyülekezetről is beszéljünk. Ezt is missziónknak tekintjük – emeli ki.

Ma már nem meglepő, ha a szószékről lelkésznő hirdeti az Igét. Miként tekint e szolgálatra egy pályája kezdetén járó lelkipásztor? – A teológián az első évtől mindenki azt várja, elvégezve tanulmányait gyülekezetben szolgálhasson – mondja Kovács Mária, Nagyhegyes-Hortobágy lelkésze.

Az egészségügyi intézmények túlterheltek, sokan magukra maradnak pszichés gondjaikkal. Különösen fontos ez időszakban a segítségnyújtás, a prevenció. E célt is segíti a Pestújhelyi Filadelfia Missziós Központ: ingyenes pihenési lehetőséget adnak református lelkészeknek és családjuknak.

Óriási felelősség, ha az ember annak a közösségnek a szolgálatára készül, amely kinevelte őt! –vallja Pölcz Ádám nyelvész, az ELTE Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék vezetője. Kazinczy-érmes rádióbemondó és televíziós műsorvezető, református kántor. Kérdeztük a fiatalok egyházzenei oktatásáról, a szókincsfejlesztés lehetőségeiről, a jó pedagógus ismérveiről.

A fiatalok közösségi lemorzsolódásának egyik oka: nehéz elismertséget szerezniük a gyülekezetekben, mert egyre nagyobb a szakadék a generációk között, és nem látják, milyen lehetőségeik vannak a távolság szűkítésére. – Ónodi-Szabó Veronikát, az Ifjúságépítők Alapítvány vezetőhelyettesét a fiatalok világnapja alkalmán kérdeztük.

A Zeneakadémia negyedévétől lett nyilvánvaló számomra, hogy az egyházzene lesz életem pályája. Attól fogva eköré szerveződött az érdeklődésem és az életem – tekint vissza Papp Anette egyházzenész. Kérdeztük az oktatásban eltöltött időszakáról, arról, miből nyeri az energiáját, az "év oktatója" cím elnyeréséről, az egyházzene és a hit kapcsolatáról.

A legtöbb sportoló meggyőződése, a hitnek is szerepe van teljesítményükben. Ezért ők mindig visznek magukkal a versenyekre egy imát, bibliai idézetet vagy zsoltárt. Az élsportolókat Isten arra hívta el, hogy ne csak egyéni, hanem közösségi szinten is győzelemre vigyék Isten evangéliumát a hit által.

Szerteágazó színházi tevékenységéhez Istentől és a családi hátteréből merít energiát Kis Domonkos Márk, a Déryné Művészeti Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, ő a megálmodója és főszervezője a VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozónak. Felépítette, elindította a Déryné Programot. Mottójuk: Színház mindenkinek! Ez azt jelenti, a legkisebb településekre is sikerül eljutniuk.