Tikkasztó hőségben a fűnyírót tologatva imádkoztam és megértettem, Istennek mégis terve van Poroszlóval, bár én emberileg kevés vagyok hozzá, még ha csodálatos házastársat adott is mellém – vallja Pál László lelkész. – A Szentlélek ott, akkor a szívemhez szólt: „Fölépítik fiaid az ősi romokat, falat emelsz a régiek által lerakott alapokra; a rések befalazójának neveznek, aki romokat tesz újra lakhatóvá.”

A helyemen vagyok, nem hagynám el az egyházamat. Népegyház, de megtartó bibliai alapokon áll – vallja Sípos Ete Álmosné Takács Sarolta, osztályidegenként eltelt gyerekkoráról, újjászületéséről kérdeztünk, és arról, hogyan sikerült lelkészfeleségnek és tizenegy gyermekük édesanyjának lennie a tíz éve elhunyt, nagy hatású lelkipásztor oldalán.

Azt ismertük fel, hogy nekünk éppen a feltámadás és az új teremtés felől kell megszólaltatnunk az evangéliumot. Ha a bűn oldaláról kezdenénk azt megfogalmazni, először süket fülekre találna. Ha a mulandóság, a hiábavalóság oldaláról közelítve mutatjuk fel az Úr Jézus Krisztust, és ez megragadja a mai embert, el fog jutni a Megváltó bűneinkért való helyettes szenvedésének szívbeli megragadáshoz is.

A Szó-Tér létrehozása azon szándék megtestesülése, hogy hangsúlyosan kifejezze a befogadást a még nem hívő fiataloknak éppúgy, mint a még csak érdeklődőknek. Az egyetemi missziók és a Károli Egyetemi Lelkészség céljaira létesült közösségi helyről Hajdú Bálint Kadosa lelkipásztort, a Dunamelléki Missziói Támogató Szolgálat vezetőjét kérdeztük.

„Uram, jó nekünk itt lenni!” Ez akkor is igaz, ha tudom, egyszer le kell menni a hegyről… De addig is biztos lehetek abban: azt teszem, amire az Úr elhívott engem és megerősített – vallja Szabó Zoltán Levente, aki ötvenhét évesen felvételizett a teológiára, hogy aztán hatvankét évesen Csabdi református missziói gyülekezetének lelkipásztora legyen.

– Hitre jutásom óta vágytam arra, hogy keresztyén iskolában dolgozzam, újonnan alapítottban. Mégis, nagyon nehezen tudott a helyemről előcsalogatni az Úr. Többszöri felkérés, szívemet eltaláló Igék, prédikációrészletek, lelkészi beszélgetés, szelíd, de határozott terelgetésként felfogható történések, egyre intenzívebb imádságok kellettek ahhoz, hogy mozduljak.

Egy 2019-es kutatási eredmény szerint az állami iskoláknál az egyháziak kicsit jobb teljesítményt nyújtanak, és közülük a reformátusok a legjobbak. Bruckner Lászlót, az Oktatási Szolgálat főigazgatóját az új református oktatási stratégiáról kérdeztük.

Méltán nevezhető Szentlélek által vezérelt közösségnek a Rákospalota-Óvárosi Református Egyházközség. – Számomra nem az a legfontosabb, hogy nagy, hanem hogy élő ez a gyülekezet, Igére vágyó, befogadó, szolgálva szerető – tudatja Hekli Katalin vezető lelkipásztor. Mert itt tényleg sokan és szívesen szolgálnak azon felül, hogy résztvevői az alkalmaknak.

Példás népességmegtartó hatása van a szendrői református gyülekezetnek és a semmiből kinőtt általános iskolájának, intézményrendszerének a Bódva-völgyi kisvárosban és környékén. Riportunk a Cserehát mélyéről. Benke András lelkipásztor megmutatja, hol lesz a negyedik harang, amelyet jövőre, a szendrői gyülekezet négy és fél száz éves fennállásának ünnepén helyeznek a többi mellé.

A jövőkép nem elsősorban gazdasági kérdés, hanem hitbeli ajándék. Ezért azt szeretném, hogy sokkal többen eljussunk ahhoz a felismeréshez: Isten gondolatában benne vagyunk egyenként és nemzetként is. Az üdvösségünkkel együtt kapjuk, hogy gondja van ránk, jól tudván, mire van szükségünk.

Fő célunk a különböző helyeken élő reformátusok egy közösséggé szervezése, lehetőséget adva a lelki, a szellemi és az érzelmi töltekezésre, az egymás általi épülésre – tudatja Sárosi Dániel, a tiszántúli egyházkerület zenei igazgatója az idei református egységnapról.

Két évszázada „katolikus tengerben”, többnyire pénzszűkében, mégis önnfenntartón áll fenn Baján a református gyülekezet. Bán Béla bács-kiskunsági esperes harmincöt éve lelkipásztora az egyházközségnek. Mint mondja, ide valóban azért járnak az emberek, hogy meghallják és magukkal vigyék Jézus Krisztus üzenetét.

A vigasztal szó eredetileg megvidámít értelmű. Ezt élhettem át számtalanszor, a felhalmozódott bűnterhet és az egyéb életterhektől való szorongást, megfáradást az Úr asztalánál hagyva. Különben valaha, huszonkét évesen egy úrvacsora alatt történt meg velem, amit a Biblia újjászületésnek hív. Nem is a bensőm remegett, amikor előrementem, hanem a külvilág remegett körülöttem...

– Még jóval a házasságkötésünk és a hitünk megszületése előtt, de már Istenre szomjasan hallottunk egy házaspári beszámolót a rendszeres családi áhítatuk sikeréről a saját életükben. Ez annyira megragadott bennünket, hogy azt mondtuk: ha összeházasodunk és családunk lesz, így teszünk mi is. Öt gyermekünk született, huszonnégy éve tartunk mi is családi áhítatot.

Nem azt tartjuk célravezetőnek, hogy folyamatosan, válogatás nélkül adományokkal, segélyekkel támogassuk a rászorulókat, hanem képességeikhez mérten munkához juttassuk az arra alkalmasakat – hangsúlyozza Juhász Márton, a szeretetszolgálat szolgálatfejlesztési igazgatója, a Jobbadni ügyvezetője.

Vannak párok, akik sokat kommunikálnak, de inkább csak praktikus dolgokról. Mi arra hívjuk a párokat, önmagukra és a kapcsolatukra reflektálva beszélgessenek – tudatja Mucsi Zsófia lelkipásztor, a Gyökössy Intézet szakmai vezetője.

A lelkipásztorokra jellemző, hogy a házastársi kapcsolatunk értékét főleg az együttes szolgálatban látják. Ez nemes vonás, de kibúvó is lehet ahhoz, hogy ne nyíljanak meg a társuk előtt – mondja Szőke Attila Szilárd lelkipásztor, aki feleségével együtt régóta gondoz házasságokat.

– Sokszor megrendülve mentem ki a templomból: honnan tudhatja a lelkipásztor, velem ez meg ez történt? Szégyelltem magam, amiért azt gondoltam az életemről, tökéletes. Ez pozitív szégyenérzet volt, mert az igemagyarázatok során a valóban jóval és tökéletessel találkoztam, aki atyaian szeret, óv, és az életemet kész úgy irányítani, hogy jó gyümölcsöket teremjek.

– Elsődleges feladatomnak azt tekintem, hogy az Isten szeretetéből származó békességet, testvéri közösséget munkáljam a gyülekezetben. Dunántúli léptékben nagynak számító városi gyülekezetként a hittanoktatáson keresztül sok családot elérünk, akiket igyekszünk beölelni a gyülekezet közösségébe.

A következő feladat a nemrég vásárolt szomszédos iskolaépületet sokfunkciós közösségi épületté fejleszteni – tudatja Székelyné Kiss Emese, a kaposfői gyülekezet lelkipásztora. Nem hagyományos missziós módszerekkel is kísérletezik. Férjével, aki tábori lelkész is, jó két évtizede szolgálnak e somogyi közösségben, amely ez idő alatt megfiatalodott, kiszínesedett.

Szabó Imre néhai budapesti református esperes vészkorszakbeli hősies ellenálló tevékenységéről, a deportálások elleni bátor fellépéséről nem lehet anélkül szólni, hogy az egyház egyes korabeli világi vezetőinek történelmi bűneiről is szót ne ejtsünk. Erdős Kristóf történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának főmunkatársával beszélgettünk.

– Hitfelfogásom egyik sarokpontja, hogy abban az élethelyzetben leszünk igazán boldogok, amelyet Isten készített el nekünk, ezért az ő akaratát kell tudakolni. Kolozsváron közgazdasági középiskolába jártam, amikor az ifjúsági bibliakörömben megértettem, hogy nekem Isten és az emberek szolgálatába kell állnom.

Új rovatunk – Az Ige fényében – célja, hogy a különböző világszemléletekre, vallásokra, tanokra, tanrendszerekre, szellemi áramlatokra és irányzatokra a Biblia szűrőjén át tekintsen; a sokféle eltérő nézetet a Szentírás fényében ismertesse, ezáltal is rávilágítva az igei látásmódra. – Elsőként a fogyasztói szemlélet talaján kinőtt „jóléti evangéliumot” vizsgáljuk.

Az apostolok cselekedeteiben Pál emlékeztet Jézus szavaira: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni.” Ez a gondolat régóta iránytűként szolgál számunkra a karácsonyi készülődés folyamán. Mindig azt tartjuk szem előtt, kinek mit tudnánk adni az ünnep alkalmával – tudatja Monty Taylor amerikai misszionárius.

Eszmélkedésem óta identitásképzőm, hogy református vagyok és Debrecenben születtem. Később még mélyebben meg kellett értenem, mennyire a szívemhez nőtt ez a város. Miután ugyanis emigráltam, minden éjjel Debrecennel álmodtam – vallja Vásáry Tamás világhírű zongoraművész, karmester.

Két puha fedelű, immár agyonfirkált könyvecskét tartok a kezem ügyében, a Kálvin Kiadó adta ki őket a Magyar Református Igehirdetők elnevezésű sorozatában. Prédikációskötetek, mindkettőt Steinbach József püspök válogatta egy-egy, életművét tekintve XX. századi igehirdetőtől. Az egyikük Boross Géza teológusprofesszor, a másikuk Farkas József lelkipásztor.

Mivel előbb-utóbb ápolásra-gondozásra szorul különböző fokozatokban, ezért kell maradéktalanul biztosítanunk valamennyi ellátási szintet. A különböző fizikai, mentális állapotot figyelembe véve szervezünk programokat, gondolva a nagyobb gondozási szükségletű lakókra is – magyarázza Csikó Katalin, a húszéves Kálvin János Református Idősek Otthona vezetője.

– Több mint két évtizeden keresztül minden évben kiadtam egy igehirdetés-kötetet Joó Sándortól. Méghozzá mindegyiket mintegy négyezer példányban. Több kötet két-három kiadást is megért, annyira elkapkodták. Mindezért Istené legyen a dicsőség!

Olyan világban élünk, amelyben folyamatosan kell érnie a közönséget ingereknek ahhoz, hogy lekössük őket. Ha valami az első három másodpercben nem érdekes az okostelefonon, a laptopon, az emberek továbbpörgetik. Ehhez a kortárs élőzenének is alkalmazkodnia kell! – érvel Nagy Csomor András református zenész.

Mindenki számára katartikus összejövetel ez – mondja Somogyiné Beregszászi Dóra hitoktató a specialitásukról: a kunszentmiklósi Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola kilencedik alkalommal szervezett apák délutánját.

Az emberek hetven százaléka úgy gondolta, Trump erősebb vezető lenne, mint Kamala Harris. Lehet, nem értünk vele mindenben egyet, de határozottabb, markánsabb politikát képvisel. A trumpi USA nem visszalép a világtól, hanem várhatóan sokkal keményebb, érdesebb amerikai érdekérvényesítésbe fog – mondja Magyarics Tamás külpolitikai szakértő.

Az életszerűség jeleinek az igehirdetésben, a gyülekezeti működésben, a lelkipásztori attitűdben, a presbitériumok működésében, a közösségi megjelenési formánkban, a mikro- és makrotársadalmi jelenlétünkben egyaránt meg kell mutatkoznia – véli Hajdú Zoltán Levente, a Missziói Szolgálat vezetője.

Feladatunk hűségesen, Krisztus adta erővel szolgálni és bátorítani minden embert – nyilatkozta Kató Béla erdélyi püspök.

Maga az Úr az, aki a történéseket végső soron irányítja, igaz tehát a mondás, ember tervez, Isten végez. A keresztyén vezető békessége mégis megmaradhat, ha rábíztuk a körülményeket, illetve ha a megoldásért is hozzá folyamodunk – vallja Kovács Marcell közgazdász, a MASPED Csoport logisztikai területének református identitású vezetője.

– Presbiterként kiveszem a részem a templom és a parókia felújítási munkálataiból, természetesen a műszaki karbantartás is feladatom. Részt veszek az idősek istentiszteletre fuvarozásában, szóba elegyedek újabb emberekkel, hívogatom őket alkalmakra.

Ha valaki mind az orvosi pályán, mind a művészetben kap talentumokat, sáfárkodjék mindkettővel. A talentumokról szóló példázat eligazít ebben. Egyébként mind az orvosi munka, mind a zenei tevékenység más irányban foglal le, így egyikből a másikba átváltva ki tudom magam pihenni – vallja Kollár Attila, a Semmelweis Egyetem klinikai főorvosa, a Solaris és az Invocatio Musicalis zenekarok frontembere.

Tudatosan törekedhetünk arra, hogy használjuk az Istentől kapott szeretetünket a még meglévő emberi kapcsolatainkra. A gyász folyamat, de ez azt is jelenti, hogy Isten szeretne gyógyítani minket a gyászba való bezárkózástól, abból az állapotból, amikor senki számára nincs mondanivalónk, szeretetünk.

Helye van a zsinati döntésnek: a százharminc éves, gyönyörű templom felújítása haladéktalanul kezdődjön el. Külső falai jó állapotúak. Ha a padozatot és a karzatot alátámasztjuk, ötszáz évig is szolgálhatja a dunaalmási reformátusokat – tudatja Schönberger Klára lelkész.

Általuk erősödhet a kötődésünk egyházhoz, múlthoz, identitáshoz, átélhetjük, ezek is mi vagyunk – mondja 1956 és a megelőző korszak református jeleseiről Földváryné Kiss Réka történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető tanára a forradalom és szabadságharc ünnepe alkalmából adott nagyinterjúban.

Velük, számkivetettekkel senki más nem foglalkozik, csak a közöttük forgolódó keresztyének – tudatja Riskóné Fazekas Márta, a Lepramisszió – Magyarország igazgatója.

Kiderül a diagnosztikai felmérésből, hogy egyelőre túl lazák a gyülekezeti tagokat összefűző kapcsolatok. – A változáson dolgozni kell, hogy szorosabban kapcsolódjanak az emberek Krisztushoz és egymáshoz – jelöli meg a célt Kovács Áron kistarcsai lelkipásztor.

A dunamelléki egyházkerület egyik kiemelkedő eseményén több mint félezren vettek részt. A gyülekezeteket középpontba emelő zárónapon a főépület is igazi közösségi térré vált. Nagy érdeklődés kísérte a kórustalálkozót és a könyvbemutatót is.

– Szokták mondani, minden hívő ember mögött áll egy áldott emlékű hívő nagymama. Mögöttem kettő állt, példaképeim voltak a hitben. Egyikük mindig kikérdezett, miről szólt az Ige. Azért tette, hogy jobban megértsem a lényeget, és az bevésődjön egy életre.

– Ahogy hívő körökben mondják, minél több a gond, annál többet kell imádkozni. Úgy vállalható ez a teher, hogy mindennap leteszem, és mindennap fölveszem. Az imádságban továbbá egyensúly szükséges a hálaadás és a kérés között, ebben a sorrendben. Vagyis: „köszönöm” és „kérem”. – Gaál Sándor egyetemi tanárral, a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség esperes-lelkipásztorával beszélgettünk.

Év elején indult a Tiszántúli Református Egyházkerület Religio et Patria, Szabadság – Hitvallás – Alkotás nevű turisztikai programja. Három csomópontja van, az első: Debrecen, a reformáció városa – tudatja Katona Ilona, a TTRE turisztikai szakértője.

A harangok kiemelkedő szakrális tárgyak, a keresztyén hitéletet másfél évezrede meghatározzák a jelenlétükkel. A Budapesti Városvédő Egyesület egyházközségekkel összefogva kezdeményezte a Kárpát-medence százéves harangjainak ünneplését. Millisits Máté művészettörténészt kérdeztük.

Nem könnyű, de fel kell ismernünk, mi a számunkra helyes út. Ehhez kell önismeret és alázat: mi az, amire képes vagyok, mi az, amire nagyon vágyom, de nem reális, mi az, amit a családi életem s a hivatásom szükségessé tesz – magyarázza Komlósi Piroska klinikai szakpszichológus, pár- és család-pszichoterapeuta.

Ahogy Comenius sok évszázada éleslátással kifejtette: egy személyiség fő ágai hétéves korig alakulnak ki, később inkább csak gallyak sarjadnak. Itt látom annak a jelentőségét, mennyit fektetünk a gyermekeknek ebbe az első időszakába – hangsúlyozza Zila Péterné óvodapedagógus, aki a rendszerváltozás után szervezője és vezetője volt az első református óvodák egyikének, később még több ilyen intézménynek.

– Nem sokkal a hazai reformáció jelentkezése után már reformátusok a Patkók. Szépapám apja, a Neszmélyről származó Nemes Patkó András festette a szentgyörgyvölgyi templom kazettáit 1827–29 között. Ő volt abban az őrségi faluban az első református tanító, iskolamester. Nyugalmazottként épp az egyházasrádóci templomtorony építésén ügyködött, amikor a kazetták festésére visszahívták.

Az egyház felismerte, nekünk minden itt élő népelemhez szóló küldetésünk van, beleértve a legelesettebb helyzetűeket is – hangsúlyozta Kádár Péter, a Pécsi Református Kollégium főigazgatója a drávafoki református iskola tágas, jól felszerelt tornacsarnokában. A beruházás 2023-ra készült el az iskolaépület felújításával, bővítésével együtt.

Több mint ezer olyan rászoruló tartozik az állam közfoglalkoztatási rendszerébe, akiket valamely református gyülekezet vagy egyházi fenntartású közszolgálati intézmény foglalkoztat. Újra egész éves ciklusokra szerződhet velük a szeretetszolgálat.

„Szeretetedben sok örömünk és vigasztalásunk volt, mert a szentek szíve felüdült általad” – írta Filemonnak Pál apostol. A Filemon-szolgálat célja megerősíteni a gyülekezetek és a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) közötti kapcsolatot.

Mára egyetértés van arról a francia politikában, hogy a köztársaság értékeit mindenkinek el kell ismernie, a francia nyelvet pedig mindenki beszélje. A bevándorlás feltételei folyamatosan szigorodnak. – Soós Eszter Petronella nyilatkozta ezt lapunknak. A Franciaország-szakértőt az ottani választások után, közvetlenül a párizsi olimpia előtt szólaltattuk meg.

Nálunk hangsúlyos szerepet kap a Bibliára épülő keresztyén értékrend. Ehhez társulnak a professzionális gazdasági ismeretek, amelyek alkalmasak közösségeink hatékony támogatására. A Magyarországi Református Egyház új felsőoktatási profiljaként a keresztyénség örök értékeit követve kívánjuk a gyakorlatban továbbadni azokat gazdasági területen is – nyilatkozta lapunknak Lentner Csaba, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezetője.

A Művészetek Völgye összművészeti fesztivál egyik idei helyszíne a taliándörögdi templomnál található LéleKzet református udvar. Tematikája – az élő Ige évére is tekintettel – a Nagy Történet, azaz Isten és az ember története lesz. A teremtéstől az újjáteremtésig igyekeznek vezetni a betérőket. Szeretettel fogadva őket, pár szavas bevezető indítást adva.

Fazakas Sándor teológus, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Szociáletikai és Egyházszociológiai Tanszékének vezetője, egyetemi tanár. Idén neki ítélte oda a rangos, 1986-ban alapított Karl Barth-díjat a Német Protestáns Egyházak Uniója, ebből az alkalomból kértünk tőle interjút.

– A magyaralmási lelkészemtől ismertem meg, mit jelent Krisztusnak szolgálni. A szolgálat fogalma szókapcsolattá bővült a fejemben: lelkészi szolgálat. Elkezdtem imádkozni ezért, e folyamatban elhívó Igét is kaptam a teológiára: „A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.”

Nem egy esetben felismeri az utas: mindeddig megfosztotta magát az élő Isten jelenlététől, a valódi élettől, amelyért érdemes létezni. Igyekszem megértetni, élni sokféleképpen lehet, de keresztyén hitünk és tapasztalatunk szerint egyféle módon érdemes: Krisztusba kapaszkodva. Ily módon reményt kaphatnak – vallja Krasznai Andrea Csilla lelkipásztor. A misszióvezető negyed évszázada végez szolgálatot a légikikötőben.

Az identitás egy ember tekintetében önazonosságot jelent, akkor is, ha roppant összetett kérdés ez – szögezi le Vincze Árpád lelkipásztor, mentálhigiénés szakember. Szerinte a fiatalok identitáskeresése azért is nehéz, mert általános normabizonytalanság közepette történik. Úgy látja, a szülő soha ne akarjon barátja lenni a gyerekének, de édesapaként, édesanyaként fontos jelen lennie a gyermek életében, erre szükség van a fiatal nemzedék útvesztőiben.

– El tudok menni templomba, férfikörre, tudok Bibliát olvasni. Alkalmi munkákból tartom fenn magamat. Van kiegészítő keresetem is, remek elfoglaltságom. Isten adott képességet arra, hogy igés fatáblákat készítsek. Ezek a beégetett Igék segítenek, hogy más emberek szívébe is beleéghessen Isten üzenete.

A fizikoteologizmus szerint a természet megismeréséből is következhet Isten megismerése, a természet vizsgálata tehát a szentírási kinyilatkoztatáshoz hasonlóan az üdvösség felé terelhet – nyilatkozta lapunknak Imre Mihály irodalomtörténész. A régi magyar irodalom kutatója hiánypótló könyvet írt e nézetrendszerről és XVIII. századi magyar művelőiről, akik szinte kizárólag református keresztyének voltak.

A barátságot maga az Úr Jézus emeli a „nagyobb szeretet” kategóriájába: „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja a barátaiért.” Itt nincs versengés, a másik megalázása, gyengeségeinek kihasználása – mutat rá Székely Zsolt Ferenc. A hencidai lelkipásztorral a férfibarátságról beszélgettünk.

Az Erzsébet-tábor egyszerre nyújt közösségi élményt és fejlődési lehetőséget a gyerekeknek, sőt, lelki élményt is, mert a keresztyénség az egész tábort áthatja – állítja Pálfalvi J. Viola lelkész, tábori szóval főtestvér. A gyermektáboroztatás lelki vonatkozásairól kérdeztük.

Ferentzi Sándornak, a Rába mentén szolgáló tiszteletesnek számos pásztori leleménye, élménye és tapasztalata van. Például új lelkészi stílust hozott a hetvenes években. Egyszer pedig egy kommunista véleményvezér ezt mondta leereszkedően a lelkészeknek: „Maguk úgyis el fognak múlni, de addig viselkedjenek jól, és támogassanak bennünket!”

– Elkezdtem szolgálni járni, és már nem volt más, csak Isten és én. A Bibliát segítségül hívva kezdtem el imádkozni párbeszédben, mintha Isten ott állna mellettem. Akárcsak Dávid a zsoltáraiban és Jézus a Gecsemáné-kertben, szabadjára engedtem az érzéseimet, indulataimat… A megtérés folyamatában mindenképpen szembe kell néznünk magunkkal...

E helyszínek a Kárpát-medencén belül és kívül a magyarság ezeréves történetére mutatnak. Sírok, temetők, szülőházak, szobrok, kastélyok, templomok, romok, melyek meghatározzák azonosságtudatunkat.

Nem mindegy, ki a párod. Ez nem csak a házasságara, a tanításra is áll. Ha nem megfelelő, leromboljátok egymás munkáját. Ha viszont jó, akkor harmónia alakul ki, és áldás – vallja a biai református gyülekezet által fenntartott biatorbágyi egyházi iskola alapító tanítópárosa. Hivatásuk szépségeiről, fortélyairól és hitük megéléséről beszélgettünk velük.

Az MI olyan, mint a kerék, amelyet nem láthatott az emberiség, amíg fel nem találták, ám utána sok mindent megváltoztatott úgy, hogy könnyebbé tette a dolgunkat – él egy régi történelmi párhuzammal Szontagh Pál, a Református Pedagógiai Intézet igazgatója.

Balassi Bálint a reformáció svájci irányát követte. A szülei vigasztalására fordított Beteg lelkeknek való füves kertecske ugyan lutheránus szerző művét tolmácsolta, de úgy, hogy abban a lutheránus úrvacsoratan helyén a zwingliánus, illetve a kálvinista úrvacsoratan irányába módosította a magyar szöveget – tudatta Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész.

A modern felfogású rákoskeresztúri gyülekezet vezető lelkipásztora a feltétlen őszinteség kívánalmát hangsúlyozza. Sóskuti Zoltán egy további vívmányukkal is meglep . – Nálunk hitvallásos konfirmáció van – tudatja –, vagyis csak az konfirmálhat, aki őszintén gondolja. Ellenkező esetben arra kérem, maradjon még egy évet az előkészítő „konfifiben”.

Nagyon is észreveszi, különösen visszatekintve, a Gondviselés nyomait az életében a 95 esztendős Kulin Sándor nyugalmazott orvos, volt országgyűlési képviselő, aki hatvan évig szolgált presbiterként. Állítja, az Úr nemcsak szüntelenül vigyázott rá, hanem vezette is őt.

Számos elhanyagolt, csak költségesen helyreállítható műemlék – jelentős állami támogatással – megújult, védelmet kapott az anyaországban és a határainkon túl – mutat rá Ónodi-Szabó Lajos építészmérnök.

Az alig hat és fél száz lelkes Barsbaracska Léva és Érsekújvár között található, a magyar–szlovák nyelvhatáron. – Mifelénk a magyar és a református egyet jelentett, az identitás formálásában az etnikai és a vallási tudat szinte egybeesett – mondja szülőfalujáról Szabó Tibor, Martonvásár polgármestere.

A brandünk lényege, hogy kiváló intellektuális minőséggel, hiteles érvekkel alátámasztva, egyszersmind közérthetően, korszerűen képviseljük az örök értékeket. Időszerű kulturális és társadalmi próbatételekkel kapcsolatban nyújtunk működőképes keresztyén alternatívát – mondja az Axióma Központról Földi-Kovács Andrea igazgató.

Nem tudok szabadulni a gondolattól: ugyanazon az aszfalton rollerezik és labdázik három apróság, ahol pár napja egy idevalósi drogos megkéselte a társát. Íme a jelentősége egy reformátusok által fenntartott tanodának, amely épp e városrészből toborozza kis védenceit. – Riportunk a kecskeméti Hajnalcsillag Tanodáról, a nagyvárosokban is fellelhető mélyszegénységről és az ottani gyermekek esélyeiről.

Az Ige hatása kétféle módon mutatkozik. Egyik: meglátom a bűneimet. Másik: vonz Jézus szeretete. Lehet, hogy előbb az ő szeretete vonzását fedezem föl, és csak ennek nyomán a bűneimet. De a kettő mindig együtt munkálkodik, hogy eljuttasson a kereszthez – mondta a pályafutására visszatekintő interjúban Végh Tamás nyugalmazott lelkipásztor.

„Akarjátok-e, hogy gyermeketek a keresztség által az Atya, a Fiú és a Szentlélek Isten szövetségébe, a keresztyén anyaszentegyházba befogadtassék?” – idézi fel a nevelőszülő a keresztelési liturgia szavait. Én Jézus szavait citálom: „Aki befogad egy ilyen kisgyermeket az én nevemben, az engem fogad be.” Mindannyian érezzük, családi történetükben mekkora jelképerő van.

Kisgyermekkoromban kiraktak az asztalra egy grillcsirkét a sütőből, közöltem: ezt most megeszem. Szüleim kételkedtek. Betömtem az egészet. Akkor figyeltek fel arra, nem ismerek lehetetlent… A versenysportban fontos lehet a következetes öntörvényűség,, hogy lebeszélhetetlen legyél a vállalásaidról – vallja Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó.

– Mivel egyik pártoskodó csoporthoz sem csatlakoztam, támadásokat kaptam. Később is sokszor egyedül maradtam viszálykodó presbiteri gyűléseken, amelyeken a békességre és Isten Igéjére igyekeztem irányítani a testvérek figyelmét. Az Úr végül békességgel ajándékozott meg bennünket.

A Magyar Bibliatársulat Igenlő című podcastadásait mindenekelőtt a gyülekezetek tagjainak ajánlják, rajtuk kívül természetesen minden más, a Biblia iránt érdeklődőnek, aki szeretné tudni, mit mond a Biblia az életünk fontos kérdéseiről.

Elérzékenyülök, amikor dicsőítő énekeket énekelnek a srácok. Hogy rovott múltú, tetovált nehézfiúk, akik az utcai gengek világából jöttek, mennyire nyitottak az evangélium iránt – osztja meg érzéseit Erdős Eszter drogterápiás lelkész.

A párunk megtalálása, a megismerés, az elköteleződés, az együtt fejlődés szép út. De ugyanennyire nagy kaland, miként tudjuk a szerelmet izzásban tartani életünk folyamatában, és hogyan birkózunk meg az életfeladatokkal – hívja fel a figyelmet Dányi Zoltán pár- és családterapeuta.

Lehet, hogy már azzal is tettünk valamit a házasságunkért, családunkért, ha felismertük, nincsenek jó együttléteink, és ezen fordítunk, kezdve olyan egyszerű dolgokkal, mint a közös séta a szabadban – állítja Kovács Károly klinikai és addiktológiai szakpszichológus, családterapeuta.

A megszálló németekkel szembeni ellenállás és az embermentés szorosan összekapcsolódott. Az ellenállásnak egyik kulcsfigurája Soos Géza, a Soli Deo Gloria Református Ifjúsági Mozgalom vezetője volt, ő kulcsszerepet vállalt az ellenállás nemzetközi kapcsolatainak kiépítésében is – emlékezet Földváryné Kiss Réka történész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke.

– Már presbiter voltam, amikor egy erdélyi lelkipásztor, Bódis Miklós pestszentlőrinci evangelizációja döntő fordulatot hozott az életemben. Korábban is foglalkoztatott a bűn kérdése, és nem sokkal előtte jutottam el oda, hogy sírni is tudtam a bűneim miatt. De az evangelizációra szóló idézés ítéletre hívott. Ott, akkor megtapasztaltam Isten kegyelmének csodáját.

Túl sok mindennel foglalkozunk. A hit harcát manapság nem kis részt azért kell vívni, hogy küldetésünk fókuszához, Jézus Krisztushoz visszataláljunk – vallja Kis Klára, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem gyakorlati teológiai tanszékének docense. A lelkipásztori hivatás most lezárult éve összegzéseként fejti ki gondolatait.

Az anyanyelvi közösségünkbe tartozó embertársaink iránt nagyobb a felelősségünk. Mindent meg kell tenni azért a létében fenyegetett közösségért, amelybe születtünk, országhatártól függetlenül – nyilatkozta Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület fáradhatatlan püspöke, aki a közelmúltban Magyar Örökség díjat kapott Budapesten.

A lutheri és kálvinista hivatásetika a munka fontossága hangsúlyozásával az üzleti szemlélet kialakulásának is történelmi előzménye – nyilatkozta a Károli-egyetem egyházi vezetés és gazdálkodás szaktanácsadói kurzusáról Lentner Csaba szakvezető.

A krisztusi megbocsátást nem lehet és nem szabad abbahagyni. Igaz ez a különbözőségek miatti önkéntelen súrlódásokra és az egymás és Isten ellen elkövetett bűnökre, mulasztásokra is. A meg nem vallott bűnök, mulasztások felszínre hozatala fontos, mert amit próbálsz a másik előtt titkolni, abba belefáradsz és az tovább is mételyezheti a kapcsolatot – szögezi le Tolnay Lajos szülész-nőgyógyász, keresztyén házassággondozó.

Az ember minél inkább belemerül egy témába, annál zavaróbbak számára a leegyszerűsítő magyarázatok – magyarázza a református identitású, félig szír, félig magyar származású elemző. Az Izrael és a Hamász közötti véres konfliktusról és a nyugat-európai bevándorlóországok helyzetéről is kérdeztük.

Életemre visszatekintve azt látom, hogy annak lényegére nincs jobb meghatározás, mint ez a szó: kegyelem. A predestinációnak igaznak kell lennie, másként elképzelhetetlen lett volna, hogy egy ilyen csodálatos ember oldalán ötven éven át segítőtárs lehettem, gyermekeimet otthon nevelhettem – fogalmaz életútinterjújában a kereken százesztendős Szabó Árpádné Török Klára.

Jó volna, ha megformált érvekkel, megalapozott fölvetésekkel só és kovász lehetnénk, illetve vonzó példa az értékválság és romló vitakultúra közepette – hangsúlyozza Volf Nagy Tünde, a Protestáns Újságírók Szövetsége elnöke.

– A gyülekezeti szolgálatokat mindig az Úr adja. Az olyan, mint a levegővétel; ha szükség van rá, gyerekekre vigyázok, ha rám kerül a sor, takarítok. A legfontosabb, hogy mindig a Lélekkel legyünk jelen, vagyis lámpásokként, ahogy az ének is mondja: „Ki-ki világítson a maga helyén!”

Sokan mondták a Pomáz-Csobánkai Református Társegyházközségünkben: vegyük meg a jelenlegi ingatlant, és újítsuk fel. Akkor kezdtem ráállni, amikor néhai Gaál Mihály falubírónak, a régi imaház kijárójának az unokája, a legidősebb presbiterünk maga is azt mondta Isten sugalmazására hivatkozva, hogy lépjünk – tekint vissza Nyilas Zoltán lelkész.

A Szeged-Újszegedi Református Egyházközség szórványgondozása célba ért: mára templomuk és pásztoruk is van a kisteleki református hívőknek. – Ahol az élő Igéről beszélnek, ott van fogékonyság a gyülekezethez tartozásra. A krízisben levőt könnyebben megszólítják a prédikációk, s ha azok valóban Krisztusra és az evangéliumra mutatnak, az életükben, szemléletükben nemegyszer fordulat megy végbe – vallja Szabó János Bence lelkész.

Egyelőre nem esélyes a harmadik világháború kitörése. Azzal keletkezne világégéssel fenyegető eszkaláció, ha a háború több országra is kiterjedne, és a Hezbollah, illetve Irán is teljesen bekapcsolódna – mondja Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára.

Mészáros László szövegén alapul az Örökségül – üzenet utódaimnak nemzetről, hazáról című film. – Levelem sorai mozaikok az életemből, de átragaszthatják utódaimra a nemzeti szellemet, a szülőföldhöz ragaszkodást – vallja az író.

Több mint tíz éve protestáns tábori püspök. – Havonta a helyőrségi lelkészekkel együtt vagyunk igei közösségben. Ez tartalmas beszélgetés is – tudatja Jákob János. Vallja, a katonai hivatásúaknak is kijár a lelkigondozás lehetősége, annál is inkább, mert nélkülözhetetlen munkájuk során gyakran kerülnek határhelyzetekbe.

– A gyülekezetünk szeretetteljes közösség, de van itt vagy tizenhárom lépcső, amíg beérsz a templomba – fogalmaz jelképpel Morva Ákos, a Szigetszentmiklós-Újvárosi Református Egyházközség lelkésze. A templom tőszomszédságában, a kamasz korosztályra is, gondolva, állami pályázati forrásból és gyülekezeti tagok adományából építtették a Fészek házat, amelyet ifjúsági missziós házként is emlegetnek.

A legnagyobb vétek üres, korszerűnek látszó tanácsot adni az idősnek, és elhallgatni előle a bibliai örömhírt és vele azt, hogy van jövője a lepergett földi életű öregnek is, akit a szenvedés előkészíthet a kegyelem megragadására!

– Azt nem állítom, hogy a mentorálás során már tömegek tértek volna meg, és hogy naponta mondom el az evangéliumot, de gyakran eljön az a pont, amikor nem tudok mást mondani: „Nekem is csak egyetlen reményem van, és az nem földi perspektíva.” Más hívők is vannak az egyesületben, előfordult, hogy közösen tettünk bizonyságot.

Csak egy földi hazája van az embernek, de lehet két otthona. Kanada ilyen otthon – állítja Lizik Zoltán, akit a közelmúltban választották újra a jövőre százéves Amerikai Magyar Református Egyház püspökének. – Évszázada itt járt Ravasz László püspök, ő mondta az itteni egyházról: „jégtáblán úszó virágoskert”. Csodák csodája: a jég még mindig nem olvadt el, a virágoskert még mindig nem hervadt el.

A magyarság reformációs háttérélményét három tényező határozta meg: a Moháccsal induló nemzeti megaláztatás, széttagolódás, pusztítások elszenvedése; a katolikus hatalmaktól való állandó elárultatás az ország vérzése közben; a koronát megszerző Habsburgok idegen hatalomként viselkedtek. Kovács Kálmán Árpád történésszel a hazai reformáció elterjedését és küzdelmeit tekintettük át.

A közös alkalmaknak és programoknak megkerülhetetlen a szerepük a közösség összekovácsolódásában és a gyülekezet szervezésében – hangsúlyozza Győri-Daniné Tóth Anett, a balatonszabadi gyülekezet lelkipásztora. Miközben a friss statisztika szerint országos szinten kevesebb a hitét, egyházát megvalló református, az ő közösségük megsokasodott.

A Megváltó előre elmondta, egy nyáj, egy akol lesz. Jézus szólt arról, hogy neki más juhai is vannak. Ebbe ma Közép- és Kelet-Európában feltétlenül beleértendő a cigányság is – szögezi le Káli-Horváth Kálmán, a Budapesti Református Cigány Szakkollégium igazgatója.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

– Amit megtérésnek nevezünk, válasz Isten felénk lehajló gesztusára. A szuverén Úr valamiért végigengedett az említett utakon, és csak később lépett felém. A sok rosszat jóra fordítja, felhasználja a szolgálataimban.

Az egyéni gazdálkodónak megszemlélhettem azt a földjét is, ahol egy korábban létesített vízcsatorna közelsége lehetővé tette, hogy a legnagyobb szárazságban is öntözzön. Vizes példát hoztam, hiszen a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa által évente hirdetett teremtés hete középpontjába idén a víz került.

Bemutatjuk a budakalászi gyülekezet bevált megoldását: a településen napelemrendszert telepítettek a reformátusok. Kitérünk arra: a legújabb európai uniós szabályozás miatt az elszámolási gyakorlat kedvezőtlenül változik, így a napelem-beruházás megtérülési ideje kitolódhat.

Belátható időn belül annyira torkig lesznek az emberek az igénytelenséggel, annyira megcsömörlenek a mocsoktól, hogy újra elkezdenek vágyni a szépre – véli Lázár Csaba színművész, aki negyed évszázada járja az országot irodalmi estjeivel, köztük olyanokkal is, amelyek evangéliumközelbe vonzhatják a kultúra iránt érdeklődőket.

A teológián ismerték meg egymást. A férfi kezdte a lelkipásztori szolgálatot. Nyolc év múlva polgármester lett, azóta a feleség viszi tovább a gyülekezeteket. Mindabból, amire a házaspár rátereli a figyelmem, szinte összerakható egy kis hely- és gyülekezettörténet.

– A gyülekezetvezetés olyan speciális készségegyüttest kíván, amely sokkal gyakrabban van meg a férfikarakterben. Ezért vészjelnek tartom, hogy egyre kevesebb férfi választja a lelkészi hivatást. A tabi évek kivételével vagy beosztott lelkész volt, vagy sajátos területeken mozgott.

Száz százalékban csak Jézussal és a róla szóló evangéliummal azonosulhatunk hívő emberként, nem pedig emberi formációkkal és ideológiákkal.– vallja Márkus András Tamás őrmezői lelkipásztor, az Evangelikál Csoport Egyesület elnöke. Szerinte nem engedhetjük át a politikusoknak az erkölcsi-világnézeti kérdések megválaszolásának teljes terepét.

Az orosz–ukrán háború idején Isten kérdez bennünket – szólal meg a pusztító európai fejlemény kapcsán Bogárdi Szabó István budahegyvidéki református lelkipásztor, volt dunamelléki püspök és zsinati elnök. Interjúnkban sok szó esik a XXI. századi keresztyénség állapotáról, sajátosan szorongatott helyzetéről, illetve feladatáról a kataklizmák árnyékában.

– Ugyanazzal az ézsaiási Igével kereszteltek meg, konfirmáltak és szenteltek pappá: „Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy! Mikor vízen mégy át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok el nem borítnak, ha tűzben jársz, nem égsz meg, és a láng meg nem perzsel téged.”

Csaknem ötezer látogatója volt a Csillagpont fesztiválnak, a református egyház kétévente megvalósuló legnagyobb ifjúságmissziós projektjének. – Az idei rendezvényen is kerestük annak a módját, hogy a sok program ellenére a keresztyén üzenetek kerüljenek a középpontba – mondta Mező István Mózes, a Zsinati Hivatal vezetője.

Az elvándoroltak visszatérését is remélem. Rengeteg kárpátaljai magyar nem lakik most otthon, de a házára nem tette ki, hogy eladó. Ők változatlanul haza akarnak jönni. Reménységünk alapja azonban Jézus Krisztus, illetve a Szentírás, amelyben alapvető üzenet az övéi megtartatása – nyilatkozta lapunknak Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke.

Segítség Ukrajnának címmel tartott nemzetközi konzultációt az egyházak segítő szolgálatáról a Magyarországi Református Egyház és a Kárpátaljai Református Egyházkerület Budapesten. A nemzetközi partnerkonzultáció végén a résztvevők közös közleményt adtak ki.

A fonyódligeti Erzsébet táborban lezajlott idei első Bárka táborban éltek az élménypedagógia módszerével. Ennek célja a szociális kompetenciák, nevelési értékek átadása közösségben, olyan játékos tevékenység által, amely tudatosan épít a szokatlanság helyzetére, szelíden kimozdítva a gyerekeket a komforthelyzetükből.

Hitünkkel is kapcsolatos film született Heinrich Böll keresztyén német íróról, feleségéről, a második világháborúról és hazánkról. Szederkényi Olga rendező „dokufikciónak” nevezi. – Hagyjuk, hogy a puszta egyenruha csináljon végig mindent, így kívánunk emléket állítani az arctalan közlegények eltűnt százezreinek – nyilatkozta az alkotásról, melyet ősszel mutatnak be.

A XX. Század Intézet hanganyagsorozata, a Szöveg epizódjai olyan magyar irodalmi művekről szólnak, amelyek „alapjaiban határozzák meg” a múlt évszázadról alkotott képünket. Az egyik adás Szabó Magda Abigél című regényének református vonásait tárja fel.

– Megtérésemkor szívemre helyezte az Úr, hogy a cigány népből minél többeket odavezethessek hozzá. A reményemet, hogy ez teljesülhet, a János 15-ből merítem: „Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek és megadatik nektek.”

Aki nem olvassa a bibliáját, ha legfeljebb csak „szakmázik” belőle, csak akkor veszi elő, ha valamire fel kell készülnie, a Szentírásnak csak csekély üzenetét fogja megismerni. De ha ott vannak benne a megértett, sajátjává élt Igék, a Szentlélek eszébe juttatja azokat a megfelelő időben – vallja Sipos Aba Álmos, a Budapest-Békásmegyeri Református Egyházközség lelkipásztora.

Méltán illik Stierbach Imre lezárult földi pályafutásához Pál apostol létösszegzése: „…futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végül eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró azon a napon.” Hitvalló keresztyén orvosra emlékezünk.

A karban is mindenkinek követnie kell a szerző kottában feltüntetett utasítását és azt, amit a karnagy kér. Egymás tiszteletére is nevel a kóruséneklés – mondja Cseri Zsófia karnagy. Édesapjához fűződő emlékeiről is vall a portréinterjúban.

E háromnak kell lennie a gyülekezetnek vagy egy-egy hívő viszonyulásának a másik emberhez. Békét sugározni, megkívántatni a keresztyén életvitelt és közösségi életet. Az otthonlétnek kell helyreállnia a lelkigondozói beszélgetésekben is. – Páros interjúban kérdezzük a gyülekezetátadásról Takaró Károly lelkipásztort és szointén lelkész fiát, Jánost.

Az a mi egyetlen lehetőségünk, hogy Krisztus kereszten szerzett megváltását szívből hisszük és magunkra is érvényesnek tekintjük. Ezen áll vagy bukik minden; ez a szabadságunk alapja – vallja riportunk 1956-ban született főszereplője, Bükkösi István vállalkozó.

Senki sem gondolta, amikor elkezdtünk muzsikálni, hogy ebből ez lesz. Azt hittük, csak szűk kis kört fog érinteni a táncház. De kiderült, sokkal hatékonyabb és erősebb ez a zene, hiszen nemcsak Magyarországot, hanem a világot is valamilyen értelemben meghódította – mondja Hamar Dániel, az ötvenéves Muzsikás együttes vezetője.

– Az Úr régóta a szívemre helyezte a magukra maradt, nehéz élethelyzetbe kerültek sorsát. Sokan élnek ilyenek körülöttünk. Többen vannak olyanok is, akikben meglenne a készség, hogy segítségükre legyenek. Ezért – már csaknem tíz éve – olyan internetes felületet hoztunk létre, amelyen találkozhat a szükség a segítőkészséggel.

A Szentlélek pünkösd előtt is itt volt a földön, munkálkodott emberek életében nagyon különleges módokon, de nem minden hívő ember életében. Bizonyos kiválasztott személyek bizonyos feladatokhoz bizonyos mértékig kapták a Szentlélek jelenlétének ajándékát – vallja Barthos Gergely hévízgyörki lelkipásztor. A Szentháromság harmadik személyéről kérdeztük.

Az egészségpolitika felismerte, hogy ha van egy szervezet – történetesen a miénk – az országban, amely egyöntetűen jó színvonalú ellátást tud nyújtani, akkor megérdemli minden beteg, az ország bármely pontján, hogy ezt az egységesen megfelelő színvonalú orvosi ügyeleti ellátást kapja – hangsúlyozza Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója.

A kölcsönös örömmegosztás, egymás megsegítése, lelki megmelengetése folyamatosan életben tart egy kapcsolatot. Ebben segít a közös hit is – hallom egy hatgyermekes, bizonyságtevő református házaspártól a Veszprém vármegyei Halimbán. A feleség a falu polgármestere, a férj neves történész.

A magyar reformátusság a mai napig a Szenci zsoltároskönyvét használja Los Angelestől Melbourne-ig, vasárnaponként az ő átköltéseit énekli. Példátlan, hogy zsoltárai a magyar vallási életet és irodalmat ennyire áthatják 1607-től máig! – mutat rá Imre Mihály irodalomtörténész. A reformációkutatót a Vizsolyi Bibiláról is kérdeztük.

Hálaadó istentiszteletet tartott a százéves Kispest-Wekerletelepi Református Egyházközség. Mint a közösségben tudatják, a lelkész, Virág Balázs kétségkívül jól szervez, legyen a feladat az ország más pontján megtartandó csendeshétvége vagy éppen a désházi testvérgyülekezet meglátogatása Erdélyben.

Szívügyem, hogy minél több roma keresztyén végezze el a teológiát, és legyen lelkipásztor – egyebek között ezt mondta Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke az Összetartozunk című roma integrációs napon készült interjúban.

A nyugati ember a tudatmanipuláció – amelynek eszközrendszere a szélsőséges tanokat befogadó egyetemektől a filmcsatornákon át a sajtóig és a közösségi oldalakig terjed – hatására már klímaapokalipszist vár, nem bibliai próféciákon alapuló végidőket. Krisztusi abszolút igazság helyett antikrisztusi abszolút igazság hódít – véli Pocsaji Miklós lelkipásztor.

– Aki elhivatottság alapján került erre a pályára, megérti, hogy nem lehet alkalomról alkalomra Igével szolgálni, lelkigondozni, gyülekezetet irányítani folyamatos hitbeli ingadozás, Istentől való elkalandozás közepette. Így aztán Isten közelében, lelki készenlétben tartja az embert a szolgálat.

A közelgő húsvét után már csak egy-két hét, és Magi István hajdúböszörményi juhtartó gazda a közeli Hortobágyra szállítja 140 anyajuhát, hozzávetőlegesen ugyanennyi bárányát. Pásztorokra bízza fekete rackáit október-novemberig, és a növénytermesztési feladatokba veti bele magát. De állatai egyelőre még itt feketéllenek mind, bégető kórust alkotnak az abrakolóterekben.

A dunapataji református gyülekezet temploma az 1470-es években épült. 2019-ben zárták le az épületet, hogy megkezdhessék a – régészeti feltárpsokkal bővített – felújítási munkálatokat, és négy évre rá elkészült a rekonstrukció. Virágvasárnap hálaadó istentiszteletet tartottak. A régészeti kutatások segítségével sikerült az épület korának pontosabb meghatározása: eredete az 1470-es évekre tehető.

Bagaméri riportunk pillanatfelvétel a végek mai szociális állapotáról egy etnikai helycsere felgyorsuló folyamata közben. Ráláthatunk a református egyház túlzás nélkül jézusi szellemiségűnek, szakmailag professzionálisnak és leleményesnek nevezhető gondozómunkájára is.

A kommunista csehszlovák állam negyvenöt éve tette földdel egyenlővé Pozsonyligetfalut és környékét. – Kicsit igazságot szolgáltattunk áldozataiknak, feltáró munkánkkal érvényt szereztünk Isten igazságának – vallja Udvardy Zoltán, a Népirtás Pozsonyligetfalun című dokumentumfilm társrendezője, a Sóval hintették be című dokumentumkönyv írója.

Azért tartják az emberek nehéznek a zsoltárokat, mert nem gyerekkorukban tanulták meg őket – állítja Vizi István pátyi lelkipásztor, a Dunamelléki Református Egyházkerület és az Északpesti Református Egyházmegye zenei előadója. A lelkész tizenkét évesen jutott élő hitre, harmincegy éve vezeti az agglomerációs település református gyülekezetét.

Közös, nemzeti megmaradásunk továbbra is a Szentírásban bemutatkozó Isten akaratán áll vagy bukik. Kell, de nem elégséges az államférfiúi bölcsesség, hiszen ma is országunknál összehasonlíthatatlanul erősebb birodalmak, erőközpontok szorításában élünk, kitéve járványoknak és járványként támadó hamis ideológiáknak.

– Némelyik művész hónapokat gondolkozott és olvasott, hogy megértse, miként kellene kifejeznie az Igék üzenetét. Egyikük megvallotta: annyit olvasta a Bibliát ezekben az időkben, hogy az megváltoztatta a művészetét és életszemléletét – mondja Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. A református presbiter Elkötelezett polgár címet kapott a Forbes üzleti magazintől.

Legyen hazánk az európai érdekek hűséges szószólója az Európai Unió fórumain, a kontinens pedig igyekezzék visszanyerni érdekérvényesítő képességét – ezt tartja helyesnek Zila János hívő református politikai elemző, akivel az elhúzódó orosz–ukrán háborút vizsgáltuk magyar szemszögből. Szerinte Bocskai és Bethlen példája mutatja, hogy rossz geostratégiai helyzetből is sokat kihozhat egy nemzet.

Mennyi presbitériumi viszály megelőzhető lenne, ha a presbiterek mindenekelőtt azon munkálkodnának, hogy hittestvéri közösségre jussanak egymással és így igazi lelki egyháztagokká válhassanak! Mert újra és újra eljön a kényes döntések ideje egy-egy gyülekezeti jelenség megítélésében, személyi kérdésekben, intézményfenntartási vagy fejlesztési dilemmákban.